Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

A területi párolgás átlagos havi értékei (1), a 20 évenként várható maximális (2) és minimális (3) eltérésekkel mm-ben

9. táblázat

1

1

П. 1 ni.

IV.

v1 VIvn. 1 vm. 1 к.

X.

XI.

XII.

Тепу és z időszak

(1)

7

9 22

48

85

92

91 70

50

26

13

7

438

(2)

+7

+7 +15

+42

+30

+25

+ 19 +11

+48

+11

+11

+7

(3)

—7

—7 —13

—28

—37

—73

—77 —69

—47

— 9

— 9

—«

Átlagos

abszolút páratartalom g/ms-ben

Szeged (1901—30)

У

10. táblázat

L

П.

m. 1 ív.

V.

1

VI. 1

VU.

VIII.

IX. 1

X.

1 ». ]

хп. 1

Év

3,8

4,0

5,3 6,8

9,0

12^5

12,9

12,7

10,5

8,0

6Д»

4,5

8,0

Átlagos relatív páratartalom %-ban

Szeged (1901—50)

11. táblázat

I.

П.

Ш. 1 rv.

v.

1

V!. 1

VII.

vm.

IX. 1

X.

XI.

хп. 1

Ér

83

79

73 66

64

62

58

59

65

73

82

84

•

71

Ez az érték a mérési eredmények és számítások szerint csupán a terület délkeleti részén, a Szárazér és a Sámson—Apátfalvi főcsatorna menti keskeny sávon haladja meg az 550 mm-t, míg a Csukásér és Hármas-Körös mentén 500 mm alá is csökken. Az évi menetet és a tenyészidőszak párolgását a 9. táblázatban adjuk meg.

2.26 A LEVEGŐ PARATARTALMA

2.261 Abszolút páratartalom

Az abszolút páratartalom havi átlagos értékei a napi, azaz 24 órás adatok alapján országos viszonylatban sem mutatnak 10%-nál nagyobb eltéréseket. Területünket így jól jellemezhetjük a Szeged 30 éves adatsorából számított átlagértékekkel. (10. táblázat.)

2.262 Relatív páratartalom

A relatív páratartalom havi átlagos értékei csak 12

a nyári hónapokban mutatnak számottevő különbségeket. Pl. júliusban nyugatról kelet felé haladva 62—63%-ról 58—60%-ra csökken az átlagos havi érték. Ezt figyelembevéve Szeged 50 éves átlagadatai jó tájékoztatást nyújtanak (11. táblázat).

A naponta 14 órakor észlelt relatív párataralom évi középértékei területünkön északnyugatról délkelet felé haladva 1—2%-os növekedést mutatnak. Évszázadunk egyik legszárazabb napján, 1930. július 4-én a 14 órakor észlelt relatív páratartalom itt 15—18% között volt, mely érték délről észak felé haladva csökkent. A relatív páratartalom havi átlagos és minimális értékeit jól jellemezhetjük Szeged 40 éves átlagaival (12. táblázat).

A levegő nedvességviszonyainak ismerete a páraigényes növények termesztésénél, öntözési, tározói, tógazdasági vízpótlás-normák megállapításánál, stb. fontos.

12. táblázat

A naponta 14 órakor észlelt relatív páratartalom havi középértékei (1) és minimumai (2) %-ban

Szeged (1901—40)

m.

ív.

v.

1 VIvn.

1 VIII.

IX.

XXI.

ХП.

Év

(1) 83 76 62 56 56 S6

(2) 42 28 23 22 12 22

2.27 CSAPADÉK

2.271 Átlagos és szélsőséges értékek

Az évi átlagos csapadékösszegek izohiétái (melyeket a „Csapadék-, Hőmérséklet- és szélviszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. 1:500 000 méretarányú térképen rajzoltunk meg) mutatják, hogy területünk átlagos évi csapadékösszegei az 500—600

52 54 59 68 77 89

16 15 24 21 38 34

mm tartományba esnek, tehát nem érik el az országos átlagot. E tartományon belül az összeg délről északra, a Nagyalföld szíve felé haladva fokozatosan csökken. 600 mm-t meghaladó átlagot csak a terület délkeleti szögletében, Mezőkovácsháza környékén, az átlagos tartományt el nem érő értéket pedig a terület északi határa közelében, a Hármas-Körös vidékén találunk.

55