Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század Celsius-fok, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m.

A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása egy hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértéket nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán Kecskemét 30 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet ötnapos középértékeit.

A különböző talajok más-más jellegű hőgazdálkodása miatt a 10. ábra csak tájékoztató jellegű

11. ábra. Forró nyár (1950) geoizotermái C° Kecskemét 12

12. ábra. Zord tél (1928—29) geodzotermái C° Kecskemét

lehet. Az ábra leginkább a Kecskeméttől Kistelek felé húzódó löszterület s területünk tiszántúli túlnyomórészt lösz, infúziós lösz és homokos lösz talajú részének hőgazdálkodására tekinthető jellemzőnek. A Duna—Tisza közi nagykiterjedésű futóhomokos területrész talaja ezeknél akár több fokkal is jobban felmelegedhet, illetve lehűlhet. A nyári és téli szélsőségek jellemzésére a 11. és 12. ábrán ugyancsak Kecskemét geoizotermáit közüljük.

1950 forró nyorán a 28 C°-os középhőmérséklet 25 cm, 1928/29 zord telén a fagy 75 cm mélységig hatolt a talajba. A homokos területeken az utóbbi érték a 80—90 cm-t is elérhette (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek.)

A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 48. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) területünkön kb. megegyezik a Budapestiekével, feldolgozás hiányában meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy területünk viszonyai talajfagy szempontjából is kb. hasonlóak.

2.242 Léghőmérséklet

Az évi középhőmérséklet izotermáit a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélvoszonyok, meteorológiai állomáshálózat” c. (1:500 000 méretarányú) térképen rajzoltuk meg.

Területünkön a hőmérséklet évi átlagértéke magasabb az országos átlagnál: általában 10—11 C° közötti, a déli és keleti országhatár mentén 11 C°- ot is meghaladó érték. A havi középhőmérséklet értékeit jól jellemzi Szeged adatsora. (7. tábliázat.)

53