Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
A táblázatból kitűnik, hogy a különösen napos hónapok napfényóráinak száma megközelítheti a téli félévben a sokévi átlagérték kétszeresét, a nyári félévben másfélszeresét, míg a legborultabb hónapban, januárban, a napfényórák száma az átlagérték egytizedéig is csökkenhet. 2.223 Derült, borult és ködö napok A derült és borult napok havonkénti átlagos számát és a borultságnak a felhőzet évi járását jól jellemző havi (évi) átlagértékeit a 4. táblázatban mutatjuk be. A derült (1), és borult (2) napok átlagos száma és a %-os borultság (3) Szegeden 4. táblázat I. II. III. IV. V. 1 VI. VII. vin. IX. X. XI. ХП. Év (1) 4 5 5 5 6 6 8 11 9 7 4 2 72 (2) 14 10 9 8 6 5 4 3 5 8 13 16 101 (3) 71 66 59 58 54 51 42 38 43 53 68 78 57 A ködös napok átlagos száma Szegeden 5. táblázat I. П. III. 1 IV. V. VI. vn. VUI. IX. X. XI. ХП. Év 7,6 6,5 2Д 0,8 0,2 0,4 0,0 0,3 1,2 3,8 6,0 7,4 35,2 A ködös napi havi és évi átlagos számát az 5. táblázatban ismertetjük. A derült és borús napok számának ismerete a napfényigényes növények (pl. paprika) termelése szempontjából fontos. Területünkön a borult napok száma az országos átlag körüli érték. 2.23 légnyomás, szél 2.231 Légnyomás A tengerszintre átszámított légnyomás évi középértéke területünkön 762,4—762,5 Hgmm közötti. Értéke észak felé haladva csökken. Az évi átlag izobárjait a 9. ábra szemlélteti. A légnyomás átlagértékének évközi változása egy januári fő- és egy őszi másodmaximum mellett egy májusi fő- és egy novemberi másodmini- mumot mutat. Az erős januári maximum az évek nagy részében anticiklonális, a májusi minimum pedig ciklonális, csapadékos időjárással jár együtt. A légnyomás szerepe az időjárás alakulásában döntő, ismerete a meteorológus számára az időjárási előrejelzések készítéséhez azonban egymagában még nem elegendő. 2.232 Szelek A légnyomásképnek és a Kárpátok módosító hatásának megfelelően területünkön általában északi, a Duna—Tisza közén inkább északkeleti, a tiszántúli területen pedig északnyugati, nyugati az uralkodó szélirány. A szélerősség sokévi középértéke 1,6—1,8 Beaufort fok. Különösen a 3 Beaufort fokot elérő és meghaladó erősségű szeleket irányítja a Kárpátok eltérítő hatása. Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek évi átlagban 22,6%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 1,8%. A legerősebb széllökés sebessége 40 m/s körüli érték, a ritkán előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak. A Szegeden észlelt összes és 3 Beaufort foknál erősebb szelek előfordulási gyakoriságát szélirányok szerinti csoportosításban a 6. táblázat, továbbá a „Csapadék-, hőmérséklet- és szélviszonyok, mete- rológiai állomáshálózat” c. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti. 6. táblázat Az összes (1) és a 3 Beaufort-foknál erősebb (2) szelek előfordulásának %-os gyakorisága Szegeden É ÉK К DK D DNY NY ÉNY 1 Szélcsend (1) 12,6 10,6 7,2 7,6 13,2 6,6 13,5 14,8 13,9 (2) 9,3 10,2 5,8 6,8 14,9 6,3 20,4 26,3 — A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél és erdőcávok kijelölésénél. 2.24 HŐMÉRSÉKLET 2.241 Talajhőmérséklet Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m mélységig mérik, a semleges zóna 52
