Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

1. táblázat

A makroszinoptikus típusok előfordulási gyakorisága Magyarországon

Kategória

'

A tipue

évi

jele

I.

П. 1

Ш.

IV.

v.

1 VL 1

vn. 1

Vin. 1

IX.

1 X.

XI.

1 XII.

havi

előfordulási valószínűsége

%-ban

A

16,2

11,4

9,4

7,0

7,8

12,3

18,8

18,8

23,0

15,5

14,0

15,8

14,1

I.

Ae

13,2

13,1

14,5

12,0

10,6

4,3

2,9

6,8

13,0

21,3

22,7

16,8

12,6

Aw

10,0

8,8

8,1

8,3

8,4

17,3

25,5

20,0

11,7

8,7

9,0

8,4

12,1

An

9,0

10,0

9,7

8,3

13,2

8,3

5,5

9,7

9,0

10,8

9,3

9,7

0,4

Cm

8,7

9,9

11,6

11,7

8,7

6,3

4,3

5,5

6,3

7,4

10,7

9,0

8,3

II.

AB

4,5

7,5

6,1

6,3

5,5

10,7

8,1

7,7

7,3

4,8

4,3

2,9

6,3

CMjm

9,4

8,2

7,8

9,3

6,1

2,3

1,4

1,3

4,3

6,5

7,3

9,3

6,1

As

6,1

5,3

6,4

5,7

5,2

6,7

6,2

5,5

5,0

6,5

4,0

6,1

6,7

NY

3,8

4,9

4,5

8,3

83

6,3

6,4

6,6

5,3

4,0

3,7

4,1

6,8

járási típushoz az ország különböző tájain meghatározott időjárási elemek (hőmérséklet, légnyomás, csapadékösszeg és esetleg intenzitás, stb.) tartoznak. A CMm típus előrejelzésekor pl. nyáron a Dunántúl egyes részein 50 mm-t meghaladó, a Tiszántúlon alig 1—5 mm-es csapadékra lehet számítani.)

Az 1. táblázatban csak azt a 9 időjárási típust ismertetjük, melyeknek évi előfordulási gyakorisága hazánkban az 5%-ot meghaladja. — A 10 %-ot meghaladó gyakoriságú típusokat az I., az 5—10% közöttieket a II. kategóriába soroltuk.

Az 1. táblázatban szereplő időjárási típusok jellemzése:

A Anticiklon centrum, illetve levegő-szétáram- lási terület (divergencia) a Kárpát-medence felett. Szélirány: határozatlan jellegű. Tartós szárazság.

Ae Anticiklon a Kárpát-medencétől keletre. Szélirány: déli, délkeleti. Száraz idő, vagy kisebb csapadék.

Aw Nyugatról benyomuló ún. azóri anticiklon. Szélirány: Északnyugati. Nyáron friss, szeles idő, futó csapadékokkal, télen enyhülést hoz. An Anticiklon a Kárpát-medencétől északra. Szélirány: északkeleti, keleti. Csapadékviszonyok határozatlanok.

Cm Ciklonális helyzet. Hidegfront átvonulása előtt, délkörmenti, tehát déli, délnyugati szél. Nyáron általában csapadékmentes, télen csapadékos időjárási helyzet.

AB Anticiklon a Brit szigetek, vagy az Északi-tenger felett. Szélirány: északi, északnyugati. Szeles idő, futó csapadékokkal. (Hasonló az Aw helyzethez.)

CMm Mediterrán ciklon a Földközi-tenger nyugati medencéjében, Szélirány: déli, délkeleti. Nyáron dunántúli, (50 mm/nap-ot is meghaladó) télen tiszántúli csapadék túlsúllyal.

As Anticiklon a Kárpát-medencétől délre. Szélirány: déli, délnyugati. Csapadékszegény idő NY Nyereghelyzet. A szélirány változó, megható-' rozhatatlan. Derült, száraz idő.

2,214 Az emberi tevékenység hatása a mezo- és mikroklímára

A területet nyugaton a Duna—Tisza-közi vízválasztóval párhuzamosan, észak-déli irányban húzódó homoki tölgyesek borították. A Tisza menti síkságon — különösen a Tisza—Maros szögben — jelentős kiterjedésű szikesek voltak és vannak. Északi határán, a Körösök torkolata táján, továbbá délen, a Maros mentén, ártéri ligeterdőket találunk.

A terület legnagyobb része (kb. 80%~a) évszázadok óta művelt kultúrtáj.

Területünkön különösen a Duna—Tisza-közi futóhomokos hátságnak a mezőgazdasági művelés számára történt meghódításával (fásítás) jelentkezett erőteljesen az ember klímamódosító tevékenységének hatása. Másrészt az ugyanezen területrész természetes vízgazdálkodásába való, napjainkban is folyamatban lévő beavatkozások (Fehértói halastó vízforgalmának szabályozása, kiterjedésének növelése; a Duna—Tiszaköz jellegzetes északnyugat-délkelet irányú barázdáiban belvízlevezető csatornák — pl. a Dongéri főcsatorna — kiépítése, s ezáltal apró, eddig lefolyástalan tavacskák fokozatos összekötése és lefolyásának biztosítása) a természetes mikroklímára jellemző szél-, párolgási s egyéb éghajlati jellemzők gyökeres megváltoztatására vezetnek.

A klímamódosító emberi tevékenységek egyik legjelentősebbike az erdősávok különböző célok (erózió és defláció elleni védelem, levegő tisztasága, erdő- és mezőgazdasági célkitűzések) érdekében történő telepítése. A helyi adottságoktól és az elérni kívánt céltól függően 6—20 m széles, korszerűen telepített erdősávok védelmi zónájában az eddig végzett mikroklíma-vizsgálatok szerint számos egyéb kedvező hatás mellett 20—30%-kal csökken a szél sebessége, s ezzel a relatív páratartalom értéke 15—20%-kal, a talajnedvességé 3—4 %-kal emelkedik.

A defláció elleni védelem szempontjából az erdősávok telepítésének területünkön különösen a

50