Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XV. fejezet. Többfeladatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása

XV. FEJEZET Többfefadatú vízgazdálkodási nagylétesítmények összefoglalása V 1. BEVEZETÉS 1.1 A témakör ismertetése Nagylétesítmény alatt azt az ország jelentősebb területére kiható többfeladatú vízgazdálkodási mű­vet kell érteni, amely főfolyóink rendezését és hasznosítását szolgáló folyócsatornázás, vagy az ezek rendszerét kiegészítő, többfeladatú nagycsa­tom ák létesítését célozza. A Területi Vízgazdálkodási Keretterv összefog­lalóan tárgyalja a területet érintő nagylétesítmé­nyeket, és részletesebben tárgyalja ezeknek a terü­leten elhelyezkedő részeit. > TöbbfcJáü'iicúnah. (komplexnek) azt a vízgaz­dálkodási nagylétesítményt nevezik, amely két vagy több vízgazdálkodási szakágazat érdekének előmozdítását szolgálja. Folyócsatornázás alatt valamely folyó természe­tes lefolyási vízszínének felduzzasztását kell ér­teni duzzasztóművekkel, abból a célból, hogy a ví- ziközlkedés számára vízlépcsőt, a gravitációs ön­tözővízkivétel és ipari vízkivétel számára megfe­lelően magas állandó vízszintet stb. biztosítson. Többfeladatú nagycsatornának azt a csatornát nevezzük, amely vagy a belhajózási országos ví- zíúthálózat része, vagy vízerőművek üzemvízcsator­nája, vagy öntözővizet, illetve ipari vizet szállít és befogadója is lehet belvizeknek vagy egyéb leve­zetendő vizeknek úgy, hogy a felsorolt funkciók közül legalább kettőt betölt. A komplex has,znosi*áSíj csatorna gon dp tata Jo- lánkai Gyula jav|asl?& alapján már az ,1954. évi kerettervben szgfepel és a régi 9 lépcsős /megoldás­sal szem béri négy lépcsővel a hajózás, (intözővíz- pótlás.gg csúenergiatermelés feladatainak! együttes megoldását javasolja. / A Duna—Tisza Csatorna sokféle változatát vizs­gálta meg az újabb időkben az Országos Öntözés­ügyi Hivatal, majd az OVH, MÉLYÉÍ’TERV, VÍZI­TERV legutóbb a többfeladatú változatok irá­nyában tovább tökéletesítették a megoldásokat. A Duna—Tisza Csatorna előkészítő munkái tehát je­lentős előrehaladást értek el. A Tisza csatornázásával a felszabadulás utáni években kezdtek behatóbban foglalkozni. Az első vízgazdálkodási kerettervben már a Tisza magyar- országi szakaszának teljes csatornázására készült változat, tiszalöki vízlépcsője azóta meg is valósult. Egyes változatok egy szegedi vízlépcső feltételeit is részletesen vizsgálták. A szegedi vízlépcső elhe­lyezése azonban nem mutatkozott kedvezőnek, így a magyar Tisza-szakasz további vízlépcsői előnyö­sen Kisköre és Csongrád térségében előirányozha- tók. A jugoszláv fél bejelentésével kapcsolatban, mely egy újbecsei vízlépcső esetleges megépítését közölte, megindult tárgyalások alapanyagául a VÍ­ZITERV részletesen vizsgálta az új becsei duzzasz­tás több változatát. A 12048 sz. alatt készített vizs­gálati anyag szintén hasznos alapul szolgált a Ti- szacsatomázás javaslatának végleges kialakításá­ig A múlt és jelen Területünkön nagylétesítmények eddig nem vol­tak és ma sincsenek. Fel kell említeni azonban azokat az előmunkálatokat, melyek mind a Duna— Tisza Csatorna, mind a Tisza csatornázása előké­szítésére már évtizedekkel ezelőtt megindultak. A Duna—Tisza Csatorna létesítése 200 éves gon­dolat. Mély és magasvezetésű, egyfeladatú és több­feladatú változatok egész sorát vizsgálták meg. Az 1947. évben megjelent Lampl—Hallósi „A Duna— Tisza Csatorna” című kiadvány részletesen ismer­teti az addig felmerült változatokat. Ezek a vál­tozatok kizárólag a hajózást szolgálták volna és a 3 éves tervben kiépült Dunaharaszti—Sári közötti 22,5 km hosszú félszelvényű szakasz is alapjában véve ezek szerint az elgondolások szerint épült meg. hoz. A Tisza-csatornázás keretében, a vízlépcsők elhe­lyezése főbb elveiben rögzítettnek tekinthetők, azonban a művek kialakításának részletei tekinte­tében még mélyreható vizsgálatok szükségesek. A kezdetben feltételezett szegedi vízlépcsővel kapcsolatosan megvizsgált 78—79,50 mAf. közötti duzzasztási szintek közül azonban az alacsonyab­bak nem bizonyultak gazdaságosnak, a magasab­bak pedig különösen Szeged város települési biz­tonsága tekintetében jártak nehézségekkel. A vé­dőintézkedések olyan magas beruházási terhet je­lentettek volna, melyeket nem lehetett vállalni. Ezen túlmenően a szegedi szelvény egyfelől meg­lehetősen messze helyezkedik el a természeti adott­ságok és vízgazdálkodási igények alapján Kisköre térségében (Tiszafüred, Tiszabő, Tiszabura) elhe­lyezendő II. Tiszai Vízlépcsőhöz képest. Az össze­327

Next

/
Thumbnails
Contents