Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

XI. fejezet. Víziutak, kikötők

vasútról víziútra átterelt árunemek szállítási önköltségének alakulásáról az 1980. évi várható teljesítmények alapján

V. sz. kimutatás

Sorszám 1

Ár

ufajta

Vasút

Hajózás

Költség megtakarítás a hajózás javára millió Ft

Jegyzej

Önköltség

Ft/tkm

Szállítási teljesítmény millió tkm

Szállítási költség millió Ft

Önköltség

Ft/tkm

Szállítási teljesítmény millió tkm

Szállítási költség millió Ft

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

í.

Szén

0,31

14,73

4,57

0,18

18,77

3,38

1,19

DT+T

0,31

4,44

1,38

0,19

5,27

0,95

0,43

DT

2.

Nyersvas

0,29

1,63

0,47

0,19

1,98

0,38

0,09

DT+T

3.

Kohósalak

0,31

14,42

4,47

0,10

13,86

1,39

3,08

DT+T

0,31

2,19

0,68

0,10

2,17

0,22

0,46

DT

4.

Kő

0,34

9,96

3,39

0,11

11,16

1,23

2,16

DT+T

0,34

7,59

2,58

0,11

9,37

1,03

1,55

DT

0,34

20,14

6,85

0,11

21,47

2,36

4,49

T

5.

Kavics

0,33

105,73

34,89

0,10

129,91

12,99

21,90

DT+T

0,33

17,37

5,73

0,10

17,91

1,79

3,94

DT

6.

Koksz

0,37

0,78

0,29

0,21

1,01

0,21

0,08

DT+T

0,37

1,36

0,50

0,21

1,55

0,33

0,17

T

7.

Cement

0,36

1,83

0,66

0,20

2,36

0,47

0,19

DT+T

0,36

0,19

0,07

0,20

0,21

0,04

0,03

DT

8.

Cementáru

0,34

1,91

0,65

0,19

2,31

0,44

0,21

DT+T

0,34

0,24

0,08

0,19

0,27

0,05

0,03

DT

9.

Rönk és tűzifa

0,36

0,09

0,03

0,20

0,12

0,02

0,01

DT + T

0,36

20,17

7,26

0,20

23,11

4,62

2,64

T

10.

Bányafa

0,36

0,72

0,26

0,20

0,82

0,16

0,10

T

11.

Fűrészáru

0,36

0,85

0,31

0,20

0,98

0,20

0,11

T

összesen:

0,33

226,34

75,12

0,12

264,61

32,26

42,86

Ebből csak DT forg.

0,33

32,02

10,52

0,12

35,20

4,08

6,44

DT+T

0,33

151,08

49,42

0,11

181,48

20,51

28,91

T

0,35

43,24

15,18

0,16

47,93

7,67

7,51

Tiszán összesen:

0,33

194,32

64,60

0,12

229,41

28,18

36,42

2.12 A TERVEZÉSNÉL KÖVETETT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK

A víziutak és kikötők tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők:

A víziutak és kikötők tervezésénél részben a

2.11 alatt ismertetett Tanulmány adataiból, részben a MAHART forgalmi statisztikai adataiból, részben a Szegedi és Makói Homokkitermelő Vállalatok becsült adataiból indultunk ki. Ezeket az adatokat a 2.11 alatt ismertetett I—V. sz. kimutatásokban dolgoztuk fel.

A komplex vízgazdálkodási létesítmények megvalósításával kapcsolatosan a közlekedés hatékonyabbá tétele céljából a belhajózási víziutaknak a várható forgalommal arányos fejlesztését az alábbiak szerint irányoztuk elő.

A fenti kimutatásokból kitűnik, hogy a Tiszán és Maroson à forgalom fejlődése szorosan összefügg a Duna—Tisza Csatorna létesítésével. A vízi

szállítás tényszámai és a vasútról víziútra átterelhető forgalom elmélet adatai alapján a Tisza Cson- grád—szegedi szakaszán 1960-ban 371 245 tonna forgalom bonyolódott volna le, amiből 239 194 tonna 64,4%-a a vasútról víziútra átterelhető és Duna—Tisza Csatornán keresztül érkező, 42 045 tonna 11,3% a Tiszára átterelhető vasúti forgalomból, 27 406 tonna 7,4% a MAHART által lebonyolított forgalomból, 2600 tonna 0,7% külföldi forgalomból és 60 000 tonna 16,2% a szegedi homokszállítással kapcsolatos kishajózásból tevődik össze.

A Maros folyón 1960-ban elméletileg 128 060 tonna forgalom bonyolódott volna le, amiből 23 450 tonna 18,3% vasúttól átterelhető és a Duna— Tisza Csatornán érkező, 4610 tonna 3,6% vasútról átterelhető és a Tiszán keresztül érkező, míg 100 000 tonna, 78,1% a Marosi Homokkitermelő Vállalat belső forgalmából tevődött volna össze.

Mindkét folyó forgalma csak elméleti, mert a vasútról hajóra átterelhető forgalom ideális viszo254