Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
rád és Kiskunmajsa. A sorrendhez meg kell jegyezni, hogy Kecskemétnél igen sürgős a csatornázás, mivel jelenleg nyílt csapadék-csatornákban fe- káliás és ipari szennyvizeket vezetnek el. A magas talajvíz a szikkasztásra berendezett kisderítők működését illúzórikussá teszi. A város fejlesztése többszintű épületekkel oldható csak meg, melyek el sem képzelhetők csatornázás nélkül. Szeged egyesített rendszerű csatornázása, építési módja, méretei és minősége miatt mielőbbi átépítést igényel. Az ipari üzemek szennyvízkezelése nincs megoldva. Az utóbbi évtizedben szennyvízkiöntés is fordult elő több alkalommal, s nyílt szennyvízcsatorna is akad még a városban. Hódmezővásárhelyen a megkezdett csatornázás és tisztítás kiépítését ugyancsak indokolja az elhanyagolt és korszerűtlen állapot. A többi, hasonló állapotban levő település a befogadók túlterheltsége, a városközpontok korszerű kialakítása miatt igényli a korszerű csatornázást és szennyvíztisztítást. Az ipartelepek csatornázásának kiépítési sorrendje jelenleg nem állapítható meg. Népgazdaságunk fejlesztési szempontjai, elgondolásai és ütemezése ugyanis nincsenek olyan mértékben rögzítve, hogy végleges adatokat lehetne biztosítani a megvalósítás sorrendiségéhez. A felszíni vizek tisztasága szorosan összefügg a települések és ipartelepek szennyvizeinek tisztításával. Az ipari és kommunális szennyvíztisztító telepek sorozatos kiépítése jelentős mértékben növelheti vízfolyásaink tisztaságát. Az előzőbben tárgyaltak ezért egyúttal felszíni vizeink tisztaságának fokozásával kapcsolatos teendők sorrendjét is megadják. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatnak jelentős segítséget nyújthat saját távlati tervük kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad, hogy milyen megterhelést jelent a népgazdaság számára a csatornázás és szennyvíztisztítás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja össze. A kommunális csatornázás adatainak megbízhatósága megfelelő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre az ország közműellátottságáról, azok műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek szennyvízkibocsátásának és tisztításának egyes adataiban már több bizonytalanság rejtőzhet. Kérdéses esetben ezért mindig a jobban megfogható ipari vízbeszerzés és az alkalmazott gyártási technológia során várható vízveszteség egybevetésével történt a kibocsátott szennyvízmennyiség leellenőrzése és esetleges korrigálása. A kommunális csatornázás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozta elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962. januárban megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok (Fömti, Váti, Víziterv, Mélyépterv, stb.) konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ csatornázásának és szennyvíztisztításának megoldására egyedi terv készült, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költség reális' számértéknek tekinthető. A 20 éves iparfejlesztés szennyvízelvezetésének és tisztításának tervezése az iparágak fejlesztési terveinek alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek csatornázására és szennyvíztisztítására a keretterv készítése során egyedi tervek készültek, azonban a beruházási költségek meghatározása az egységesség kedvéért mindenütt az országos átlagárak segítségével történt, és csak részben lehetett figyelembe venni a helyi körülményeket. Előfordulhat ezért egy-egy esetben, hogy az ipari szennyvizek elvezetésére és tisztítására beállított beruházási költség kissé magasnak vagy alacsonynak tűnik, azonban a TVK területre vonatkozóan az e célra fordítandó összegek való értéknek fogadhatók el. A fejlesztés során keletkező káros ipari szennyvizek mennyiségének megállapítása jelenlegi gyártási technológiák feltételezésével történt. Űj, korszerűbb technológiák bevezetése a káros szennyvizek jelentős mértékű csökkenését okozhatja, ami az elvezetés és szennyvízkezelés terén komoly költségmegtakarítást eredményezhet. Meg kell jegyezni, hogy az összehasonlíthatóság és egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építés, technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén esetleg jelentős költségmegtakarítást eredményezhet a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok azonban sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró- képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezendőkben a Keretterv adatait is folyamatosan helyesbíteni és finomítani a mindenkori helyzetnek megfelelően. 228
