Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Egyéb ipartelepek A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén lévő egyéb települések kisebb ipari létesítményeknek összes vízkiboosátása 1980-ban 750 mVnap, ebből ipari és fekáliás szennyezettségű 490 m’/nap, a többi szennyezetlen. Ipari szennyvíztisztító beren­dezésekben a 750 m8/nap mennyiséget teljes mér­tékben tisztítják. A szennyvíztisztítás megoldásá­hoz szükséges beruházási költség 2,4 millió Ft. A csatornázás és szennyvíztisztítás költsége: 4,0 millió Ft. 8.214 Szennyvizek hasznosítása A tisztított szennyvizek mezőgazdasági haszno­sítása során öntözéses felhasználásra kerülnek 1980-ig az alábbiak: Kecskemét 19 000 mVnap (kommunális szennyvíz) Kiskunfélegyháza 6 500 mVnap (kommunális szennyvíz) Orosháza 11 200 mVnap (kommunális szennyvíz) Eperjes 850 mVnap (ipari szennyvíz) összesen : 37 550 mVnap mennyiségben. Tógazdaságokban kerülnek felhasználásra 1980- ig az alábbi tisztított kommunális szennyvízkibo­csátások: Szeged Hódmezővásárhely Csongrád és térsége Makó Szentes összesen : mennyiségben. 5 000 mVnap 3 000 mVnap 10 000 mVnap 1 500 mVnap 2 000 mVnap 21 500 mVnap 2.2Я A VIZEK TISZTASÁGA VEDET MENER KERETTERVE A terület vízfolyásainak várható szennyezett- ségi állapotát a VlZITERV 1980. év végére vár­ható szennyvízkibocsátás! és tisztítási adatai alap­ján adjuk meg. Tisza A Tisza Csongrádiéi Mindszentig a jelenleg el­fogadható (II.) kategóriába tartozik. Mindszenttől Szegedig tiszta. Csongrád térségében tervezett ipartelepek 73 200 mVnap szennyvizének hatására nem várható, hogy a Tisza a jövőben Mindszent­nél az I-es kategóriába kerül, hanem az elfogad­ható (II.) kategóriával fogja Szegedet elérni, ahol a Szeged térségében tervezett ipartelepek 210 000 mVnap szennyvizének hatására az elfogadható (II.) és időnkint a szennyezett (III.) kategória várható az ország elhagyásakor. Maros A Szárazéren és Élővíz-csatornán érkező szeny- nyeződés hatására a Maros felső szakasza Apát- falváig a szennyezett (III.) kategóriában marad. Makó város szennyvizének tervezett biológiai tisz­títása a víz minőségében kategória változást nem fog okozni. A létesítendő szennyvíztisztító telepeknél általá­ban 90%-os tisztítás van tervbe véve. Kivétel a szegedi, a tisztított szennyvizet közvetlenül a Ti­szába juttató, csak mechanikai tisztítást végző te­lep 30%-os hatásfoka. Ez azonban a Tisza LKV- nál is megfelelő hígítást biztosító vízhozama miatt megengedhető. Vizsgálva az egyes helységeknél a befogadó tisz­tasági helyzetét, a következők állapíthatók meg: Kecskeméten a befogadó Csukáséri belvízcsator­nából a tenyészidőben öntöznek, tehát a 90%-os tisztítás utáni tápanyagot tartalmazó „szennyezés” előnyös, közvetlen fogyasztásra kerülő zöldséget azonban a vonatkozó előírások szerint nem lehet öntözni. Tenyészidőn kívül a bevezetett tisztított szennyvíz nem káros. Kiskúnfélegyházán, Kiskúnbalason, Orosházán hasonló a helyzet. A befogadóból itt is öntöznek. Kiskúnmajsáh a csak időszakos vízjárású befo­gadó a száraz időszakban vizsgálandó, ellenőr­zendő. Battonyán a Szárazér a befogadó; itt sem vár­ható nehézség. A mezőhegyesi szennyvíz az erősen terhelt Élő­víz-csatornába jut. Ennél a vízminőség rendszere­sen vizsgálandó. Szentesen a tisztított szennyvíz a Kurca-tartály belvízcsatornába jut. Az egyébként tápdús tisztí­tott szennyvíz további megfelelő hígítást kaphat. Makón a Maros biológiailag tisztított szenny­vízzel megkötöttség nélkül terhelhető, miután a folyó vize tiszta. Csongrád város és a csongrádi iparvidék tisztí­tott szennyvize az élő Tiszába jut. A folyó itt tiszta, terhelése tehát nem kifogásolható. A csong­rádi hőerőmű vízkibocsátása hűtővíz jellegű, ami nem káros. Szeged szennyvize ugyan a Hattyasi Holt Ti­szába jut, innen azonban a tisztított szennyvíz végeredményben az élő Tiszába kerül, ahol a Tisza csatornázása esetén is megvan a csak me­chanikailag tisztított víz kellő hígítása. A Szegedi Vegyikombinát tisztított szennyvize pedig közvetlenül az élő Tiszába jut. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSI FELADATAINAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A települések csatornázásának kiépítési (bőví­tési) sorrendjét a VIII. fejezetben (vízellátás) meg­jelölt sorrendje szerint kell felvenni, azaz: Kecs­kemét, Szeged, Hódmezővásárhely, Szentes, Csong­227

Next

/
Thumbnails
Contents