Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

II. sz. átemelő:

Belváros—Rókus városrész szennyvizeit továbbítja a Tiszába a Korányi Sándor rakparton 1954. évben épített átemelőn keresztül. A csatornák túlnyomórészt elavultak, szűk keresztmetszetűek és záporok esetén a csatornarendszer nyomás alá kerül és repedésein keresztül fertőzi a talajt. Az átemelő teljesítőképessége: 1,3 mVs.

III. sz. átemelő:

Alsóváros szenny- és csapadékvizeit emeli át a hármaskőlyuki szivattyútelepen. Ezen városrészekben is igen súlyos a helyzet, mivel ugyancsak 90%-ban nyílt csatornákon keresztül jut le a szennyvíz, mely 1922. évben járvány okozója is volt. Súlyosbítja a helyzetet, hogy ehhez az átemelőhöz folyik a vágóhíd könnyen romló és bü- zősödő szennyvize is. Az átemelő teljesítőképessége: 0,13 mVs.

TV. sz. átemelő:

Újszeged belső területének szenny- és csapadékvizét vezetik le a Tiszába a Torontál téri átemelőn keresztül. Az átemelőtelep teljesítőképessége: 1,0 m’/s.

A körtöltés közelében lévő területek a csatorna- hálózattal már nem érhetők el, így itt a nagyobb üzemek önálló szennyvíztisztító berendezéssel működnek.

Ugyancsak Szeged körtöltésen kívüli részei sem érhetők el a városi központi csatornahálózattal, s így az onnan származó szennyvizek nem juttathatók közvetlenül a Tiszába. Ezen terület legnagyobb egysége a nyugati iparvidék. Ezek szennyvizeit a Maty—Fehértói nyílt csatorna vezeti a Holt-Tiszába. A szennyvizek a Dorozsmai út mentén épült ideiglenes oldómedencés szennyvíz- tisztító telepen keresztül jutnak a Maty-csatorná- ba.

Szeged körtöltésen belüli 23 ipartelepe szennyvizeit jórészt tisztítás nélkül bocsátja a városi köz- csatornahálózatba. Ezen üzemek szennyvíz- kibocsátása 12 000 mVnap. önálló tisztítóteleDek. Illetve berendezések száma 8, terhelésük 3960 mVnap. A szennyvíztisztítás csak részleges, amennyiben egy ipartelepen kétszintes ülepítő, hat telepen egyszintes ülepítő, egy ipartelepen pedig csak durva rács szolgál a szennyvizek tisztítására.

Szeged körtöltésen kívüli két ipartelepének és a HM-laktanyának szennyvizeit a nyugati iparvidék részére megépült szennyvízcsatorna vezeti a 300 mVnap kapacitású ideiglenes oldómedencés szennyvíztisztító telepen keresztül a befogadó Maty—Fehértói belvízi csatornába. A naponta elvezetett összes szennyvízmennyiség 720 m\

Legsúlyosabb a helyzet a szomszédos sertéshizlaló Dorozsmai úti telepén. Itt a 300 mVnap szennyvíz gyakorlatilag tisztítatlanul jut az akol- telepi nyílt árokba, mivel a kisméretű oldómedencék csak a szennyvíz egytized részét tudják befogadni. A gyorsan bomló sertés-szennyvíz végig igen bűzösen rohadt. Elfolyik a gyulatelepi lakóházak és a repülőtér mentén és végig szennyezi a csatornát. A szennyvíz szennyező hatása még kb. 5 km-re levő Maty csatornaszakaszon is kimutatható.

Az összes ipari vízkibocsátás mennyisége 16 000 mVnap: ebből 11 500 mVnap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett.

Ipari szennyvíztisztító berendezésekben összesen 4680 mVnap mennyiséget részlegesen tisztítanak. A tisztítás mértéke általában nem kielégítő. A kibocsátott 2470 mVnap káros szennyvíz nem kerül hatástalanítás alá.

Hódmezővásárhely

A város csatornázása egyesített rendszerű lesz. Jelenleg 4,6 km hosszban épült ki a főgyűjtő csatornája, mely az ötszörös hígításon aluli szennyvizet az új szennyvíztisztító telepen keresztül tisztítva vezeti be a befogadó Hódtó—Kistiszai belvízi főcsatornába, míg az ötszörös hígításon felüli szennyvizek burkolt, nyílt szelvényű csatornán rács és homokfogón keresztül közvetlen a befogadóba jutnak. Szennyvízcsatornázással ellátott lakoslétszám 3620 fő.

Ezen kívül üzemel még az 1960. évben és azután épült 1500 fm hosszú csapadékvízcsatoma.

A szennyvizek tisztítására a múltban a befogadó mellett épült Prister-rendszerű szennyvíztisztító berendezés szolgált. A berendezés évek óta túlterhelt és rossz kezelés folytán gyakori volt az üzemszünet.

A csatornahálózat által elvezetett szennyvíz- mennyiség 700 mVnap. A csatornahálózatba került víznek 43%-a házi fekáliás szennyvíz, 57%-a ipari szennyvíz, melynek 75%-a szennyezett víz, 25%-a szennyezetten víz.

Különlegesen szennyezett ipari víz a csatorna- hálózatba nem kerül.

Az ipari üzemek száma 8, az összes vízkibocsátás mennyisége 3500 mVnap: ebből 2800 mVnap ipari és fekáliás szennyeződésű, a többi nem szennyezett. Az üzemek szennyvizeiket •— a Harisnyagyárat kivéve — kezdetleges mechanikai tisztítás után nyílt csatornával vezetik a befogadóba. A Harisnyagyár közcsatornába vezeti szennyvizét, önálló tisztítóberendezéssel rendelkezik 7 ipartelep, a tisztított szennyvíz mennyisége 920 mVnap. A tisztítás 1 ipartelepen teljes — mechanikai és biológiai —, míg a többi ipari üzemben csak mechanikai. A vágóhídnak és tejüzemnek szennyvíztisztítása korszerűen megoldva nincsen, a szennyvizek nyílt csatornán keresztül jutnak a távoli recipiensbe. Az ipartelepek szennyvizeinek a most létesült központi szennyvíztisztító telepre való elvezetésére készült ugyan tanulmányterv, de a megoldás késik.

A Harisnya- és Kötöttárugyár külső telepének teljes szennyvíztisztító berendezése túlterhelt, a tisztítandó szennyvízmennyiség a réginek a háromszorosa.

Az ipari üzemek által kibocsátott káros szennyvizek összes mennyisége 1120 mVnap, melyből mindössze 20 mVnap-ot hatástalanítanak.

213