Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

Kecskemét A város jelenlegi csatornahálózata csapadékvíz elvezetésére szolgál. Az idők folyamán engedéllyel, de engedély nélkül is nagy számban létesített házi, közületi és ipari bekötések következtében gyakor­latilag az egyesített csatornarendszer funkcióját tölti be. A csatorna építése 1900. év körül kezdő­dött. A rendszernek három főgyűjtője van és ezek a Csukásér belvízi csatornába vezetik közvetlen, tisztítás nélkül gravitációsan •— a város lakott te­rülete határától nyílt árokban folytatódva — a város egyesített vizeit. A csatornák anyaga tégla és beton. A téglacsatornák hossza 2640 fm. A csa­tornaszelvények változatosak. A zárt csatornahálózaton kívül kb. 5 km hosszú nyílt árok is halad a város nyugati és déli perem- részein, amely ipari szennyvizet (Kecskeméti Kon­zervgyár II. sz. telepe tisztítatlan szennyvizét —, Gyümölcs-Szeszipari Vállalat Kísérleti Telepe —) és csapadékvizet, továbbá a laktanyák mechanikai­lag és a megyei tanács kórházának biológiailag jól- rosszul tisztított szennyvizét szállítja a Csukás-ér befogadóba. A régi csatornabekötések legnagyobb része, még az ipari üzem bekötései is (pl. Kecskeméti Kon­zervgyár I. sz. telepe) mechanikai tisztítás nélkül, esetleg egy-két ülepítő akna után történnek. A városnak központi tisztító telepe, tisztító be­rendezése nincsen. A csatornahálózatok által elvezetett szennyvíz- mennyiség összesen 5900 mVnap, melynek 31%-a házi fekáliás szennyvíz, 69%-a ipari szennyvíz: eb­ből 75% szennyezett, 25% szennyezetten. Savas, vagy más jellegű különleges szennyezettség ű szennyvízkibocsátás nincsen. Csatornával ellátott lakoslétszám 12 800 fő. A városban 76 db kisebb berendezés található, melyek által kezelt szenny­vízmennyiség 1600 mVnap. Kecskeméten csak három helyen van teljes itsz- títóberendezés, éspedig a megyei kórháznál, a re­pülőtéri lakásoknál és a homokbányái laktanyá­nál. A megyei tanácsi kórháznál napi 283 m* szenny­vízmennyisége biológiai tisztítás után jut a befo­gadó városi csatornába. A berendezés üzemelése és tisztítási hatásfoka eddig kielégítő volt. A re­pülőtéri tisztított szennyvíznek a területről zárt csatornában történő elvezetése után annak tovább­vezetéséről gondoskodás nem történt, a szennyvíz az útmenti árokban és laposokban pang. Hasonló a helyzet a homokbányái laktanya tisztított (idő­szakonként csak részben) szennyvizeinek tovább­vezetésénél is. A pangó szennyvizek lassan több hektár felületű tavat alkotnak. Kecskemét területén lévő 11 ipari település víz- kibocsátása 4800 mVnap, melyből 3500 mVnap ipa­ri és fekáliás szennyezettségű, a többi szennyezet- len, a szennyvizek a részben zárt, részben nyílt városi csapadék-csatornahálózatba vannak bevezet­ve. Csak négy ipari üzemnek van mechanikai tisz­títóberendezése, ezek is nagyrészben egyszintes ülepítők, terhelésük 840 mVnap. A többi szenny­víz tisztítatlanul kerül elvezetésre. Az ipartelepek közül legnagyobb a Kecskeméti Konzervgyár I. sz. telepe, melynek szennyvize tisz­títatlanul folyik a befogadó csapadékvízcsatorná- be, — a II. sz. telep (volt Alföldi Konzervgyár) szennyvize ugyancsak tisztítatlanul kerül a városi vasút melletti, lakótelep közötti nyílt levezetésű csapadékvízcsatornába. A lefolyó szennyvízből mindenkor következtetni lehet a gyárban történő gyártási cikkre (pl. paradicsom befőzés, borsó elte- vés stb.). A szennyvizek jellege általában savas. A II. sz. telepnek két kitorkollása van a csator­nába, a szitanélküli csőkitorkollásokon a csatorná­ban túltáplált patkányhad visszafelé a telepet is ellepheti. Az ipari üzemek által kibocsátott káros szenny­vizek mennyisége 780 mVnap, hatástalanítás nem történik. Kiskunfélegyháza A város 7,9 km hosszú csapadékvízcsatorna há­lózattal rendelkezik a város belsőségében, melybe mechanikailag tisztított szennyvizeket is bevezet­nek. A város szélétől nyílt gravitációs árok vezet a Félegyházi vízfolyás nevű recipiensbe. Fő befo­gadó a Dongér főcsatorna. A csatornahálózat lé­tesítése 1910. évben, a bővítések 1932—1955-ben történtek. A város szélétől a befogadóig haladó kb. 4 km hosszú nyílt árok, mely a zárt csatorna folytatása, ipari szennyvizek befogadására is szolgál. (Gép­gyár, Vágóhíd stb.) Száraz időben az árokban csak szennyvíz folyik. A városnak központi szennyvíz- tisztító telepe nincsen. Csatornával ellátott lakoslétszám 3920 fő. A csa­tornahálózat által elvezetett szennyvízmennyiség 1060 mVnap. A csatornahálózatba savas és egyéb különleges szennyezettségű ipari vizek nem kerülnek. Teljes szennyvíztisztító (mechanikai és biológiai) berendezése van a kórháznak, a vasútállomásnak (2), egy középületnek és egy ipartelepnek. A város területén 5 ipari telep van, melyek szennyvízkibocsátása naponta 250 m1, ebből 230 mVnap mennyiség a városi csapadékhálózatba ke­rül. Két ipartelepen van szennyvíztisztító berende­zés, ezek terhelése 250 mVnap. A két tisztító be­rendezés közül 1 mechanikai, 1 csepegtető testes biológiai berendezés. A Gépgyárnak és a Bányászati Berendezések Gyárának van galvanizáló üzeme, de ezek szenny­vizei nem kerülnek a csatornahálózatba. Orosháza A város belterülete 4 km hosszú csapadékvíz­csatornával rendelkezik, mely részleges tisztítás után házi és üzemi vizet is szállít. Csatornával ellátott lakoslétszám 1760 fő. A csa- padókvízcsatoma által levezetett szennyvízmeny- nyiség 750 mVnap, melyből 23% házi fekáliás szennyvíz, 77%-a ipari szennyvíz, melyből 40% szennyezett és 60% szennyezetten víz. A csatornahálózat a szennyvizet gravitációsan vezeti le a Bónumi belvízcsatornába. A Bónumi csatornával kapcsolatban meg kell 214

Next

/
Thumbnails
Contents