Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
ségű vízigény a tervidőszak végéig 41 000 ms értékre fog emelkedni. Az üzembizos és gazdaságos vízellátás érdekében a jelenlegi — Élővízcsatornát igénybevevő — vízbeszerzést meg kell szüntetni, s a jövőben a teljes perspektivikus vízigényt a Maros folyó magyar szakaszáról kell — távvezetéken keresztül — az üzem részére biztosítani. Az előzetes tervek szerint a vízkivételi mű mellett előülepített víz acél iker-nyomóvezetéken át vezetendő az üzembe. A mezőhegyesi üzemek együttes vízfelhasználása а 40 000 m’-re becsülhető jövőbeni vízforgatással együtt — 82 000 m3, melyből 81 000 m* üzemi, 1000 m8 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni. Nagylak. A Kendergyár napi vízigénye a tervidőszak végére — figyelembevéve a fejlesztéssel kapcsolatos 500 m’/nap frissvízigény-többletet — 5400 m’-re emelkedik. E vízigényhez 4200 m3 talaj vízből, 1200 ms pedig rétegvíz-készletből elégíthető ki. Szeged térsége. A Sándorfalva és Sövényháza községek közelében létesítendő új Vegyikombinát napi frissvízigénye 1 350 000 m’/nap, melyből 10 000 m’ minőségi, a többi nyersvíz-igény. A nyersvizet a Tisza mellé telepített vízkivételi mü fogja szolgáltatni, melynek magasnyomású gépegységei 4 km hosszú acélvezetéken át fogják üle- pítés után a vizet az ipartelepre eljuttatni. A 10 000 m’/nap mennyiségű víz beszerzése mélyfúrású kutak telepítésével, rétegvizekből fog történni. A telepítendő kutak részére a 200 m-en felüli vízadó rétegeket kell kijelölni, a 300—500 m közti — ivóvízellátás céljaira felhasznált — rétegek kímélése céljából. Előreláthatólag 15—20 db 200 m mélységű kút fúrásával, valamint azok vizének vastalanításával kell számolni. A zömmel ivóvízellátási célokat szolgáló minőségi vizet ö. v. nyomóvezetéken át kell a fogyasztási helyekre, illetve az 1500 ms térfogatú víztoronyba eljuttatni. A Vegyikombinát perspektivikus vízfelhasználása — a forgatót vízmennyiséggel együtt — 3 350 000 m’-re becsülhető. Vajhát. A Rostkikészítő üzem 800 m’/nap meny- nyiségre megnövekedett perspektivikus igényét talaj vízkutak létesítésével kell kielégíteni. 2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása 2.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén a városi és községi vízművek kiépítését a 10 000 főnél nagyobb lélekszámú, valamint olyan településekben javasoljuk, ahol az ipar fejlesztése következtében nagyarányú lakoslétszám-növekedéssel kell számolni. A terület 10 000 főnél népesebb településeinek fejlesztése az alábbi: Kecskemét város ivóvízellátásának fejlesztését azért tartjuk sürgősnek, mert a város víznyerés szempontjából nehezebb helyzetben van a többi településsel szemben. Szeged város vízellátása fejlesztését a város lakosságának a tervidőszak végén várható megkétszereződése indokolja. Hódmezővásárhely és Szentes városokban a korszerűtlen, alacsonynyomású vízellátási módról mielőbb magasnyomású vízellátásra kell áttérni, melyet mind a lakosság kulturális igényei, mind az iparfejlesztés egyaránt indokolnak. Csongrád és Orosháza városokban a várható nagyarányú iparfejlesztés nyomán bekövetkező la- kosságnövékedés a korszerű vízellátás kialakítását kívánja meg. Kiskúnfélegyháza és Makó városokban az alacsonynyomású vízellátást magasabbrendű vízműnek kell felváltania. Kiskunhalas, Battonya, és Kiskúnmajsa korszerűtlen vízellátása felszámolásra vár. Területünkön a 10 000 lakoson aluli valamennyi jelentősebb településben felvetettük a törpevízmű kiépítésének kérdését. A kiépítés hitelfedezete szerint két csoportba osztottuk a fejlesztendő településeket. Az egyik csoportba azokat a községeket soroltuk, amelyek vízmüvét állami hitelből kívánjuk megépíteni, s amelyeket a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság ülése a hatóság képviselőinek, valamint a Vízügyi Igazgatóság szerveinek bevonásával együttesen kijelölt. A másik csoportba azon községek tartoznak, melyekben a lakosság társadalmi erőkből szándékozik törpevízműveket létesíteni. Míg az első csoportba tartozó vízműveknél a létesítés sorrendjét elsősorban a vízellátás jelenlegi helyzete, tehát a vízellátás tökéletesítésének sürgőssége határozza meg, addig a második csoportba tartozóknál a hitelkeret biztosításának időpontja, illetve a vízműtársulások megalakulása határozza meg a kiépítési időt. Mindenesetre megállapítható, hogy a jelenleg mutatkozó nagy érdeklődés mellett a törpevízművek kiépítésének mértéke igen nagy lesz. 2.32 az ipari vízellátás megoldásának SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A sorrendet az iparfejlesztés egészséges kialakítása, a rendelkezésre álló ipari víz és energia jelenléte szabja meg. Így a Tisza, Maros folyók menti települések előnyben vannak az ipari víz beszerzésével küzködő településekkel szemben. A víziúton szállítható kész- és félkész tömegáruk a folyómenti települések iparának fejlesztését helyezik kilátásba. Az olcsó földgáz, mint energia- forrás, szintén kedvező hatást gyakorol egyes települések iparfejlesztésére. Ezen szempontok figyelembevételével a települések iparfejlesztésének sorrendjét a következők szerint javasoljuk: 1. Szeged, 2. Orosháza, 3. Csongrád, 4. Hódmezővásárhely, 5. Kecskemét, 6. Makó, 7. Kiskúnfélegyháza, 8. Kiskúnhalas, 9. Battonya, 10. Szentes, 11. Kiskúnmajsa. A 10 00 főnél kisebb települések között első helyen Mezőhegyes, második helyen Nagylak iparfejlesztését tartjuk indokoltnak. 205
