Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez- időszerint figyelembevehető legfontosabb vízgaz­dálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgő­sebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált ada­tok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátott­ságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adatai­ban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindég az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési ter­vének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv célkitű­zéseinek realitását kommunális vonalon az Orszá­gos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazga­tóság 1962. januárjában megadott fejlesztési irány­elveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Ke­retterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásá­nak megoldására egyedi terv készült, s így a cél­kitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellá­tására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jel­lemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál termé­szetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlítható­ság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembe venni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költsé­gekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekint­hetők mereven meghatározott számoknak. A tény­leges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességé­hez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezők­ben a Keretterv adatait folyamatosan helyesbíteni és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomí­tani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése ér­dekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhe­tetlen. Ennek érdekében további hidrológiai kuta­tásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekin­tettel a felszínalatti vízkészletek pontos megálla­pítására. Feltétlenül szükséges mind az üzemeltetés, kar­bantartás, mind pedig a fejlesztés szempontjából, hogy meglévő vízmüveinkről, azok csőhálózatáról, műtárgyairól, szerelvényeiről pontos feltárások, adatok álljanak rendelkezésre. Ezt a visszamenőleg elvégzendő feladatot elsősorban a községi és törpe vízműveknél kell pótlólag végrehajtani, ahol ezen adatok nagyrészt hiányzanak. A törpe és kisvízműveinknél jelenleg gyakran tapasztalható üzemeltetési nehézségek és hibák kiküszöbölése érdekében megyei szinten megfelelő számú és szaktudású szakemberrel rendelkező vál­lalatokat kell létrehozni, melyek a körzetükbe tar­tozó vízművek üzemeltetésében irányító és ellen­őrző szerepet töltenek be. Hasonló jelleggel megyei közműépítő és karbantartó vállalatok szervezése is szükséges. A vízmüvek higiénikus, üzembiztos és gazdasá­gos üzemeltetése érdekében a jövőben megfelelő számú és szaktudású kezelő és karbantartó szak­káderek kiképzése elengedhetetlen. A törpevízművek száma a jövőben rohamosan növekszik. E vízművek gazdaságos és olcsó beru­házása érdekében a leggyakrabban előforduló víz­termelő és vízkezelő gépi berendezéseket olcsó és korszerű típusgyártmányokként kell forgalomba hozni. Hasonlóképpen tipizálni, illetve szabványo­sítani kell a leggyakrabban előforduló műtárgya­kat is (kútaknák, szivattyú és nyomásfokozó gép­házak, mély- és magasszintű tárolómedencék, víz­tornyok stb.). Biztosítani kell a jól bevált hidrogló- buszok nagymennyiségű gyártását újabb űrmére­tekben bizonyos korszerűsítés után. A jövőben jelentősen megemelkedő csőigény ki­elégítése érdekében fejleszteni kell a hazai cső­gyárak gyártási kapacitását mind mennyiségi, mind minőségi vonalon, elsősorban az azbeszt- cement csőgyártás területén. Ugyanez vonatkozik a szerelvények gyártására is. A külföldön jól be­vált műanyagcsövek gyártására hazai üzemeink­nek a jövőben nagyobb mértékben kell berendez­kedniük. 206

Next

/
Thumbnails
Contents