Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

származó — víz a felhasználás helyére. A jelenlegi ipari üzemek továbbra is meglévő vízmüveikről biztosítják igényeiket. A napi együttes vízfelhasználás 16 500 m3, melyből 14 500 m3 üzemi, 2000 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál a jövőben.

Kecskemét. A város jövőbeni ipari vízigénye — a 16 db fejlesztendő és új könnyű- és gépipari üzem igényével együtt — 16 000 ms. Ebből 10 000 m*-t önálló ipari v/zművek, 6000 m8-t a városi vízmű biztosít. A Konzervgyár további bővítését — egyéb kielégítő vízbeszerzési lehetőség hiányában — mélyfúrású kútjainak szaporításával kell végrehajtani. A kecskeméti üzemek együttes napi vízforgalma a 6000 ms-re becsülhető visszaforgatott vízmennyiséggel együtt 22 000 m3, melyből 20 000 m3 üzemi (30%-ban hűtési), 2000 m3 pedig ivóvízellátási célokat fog a jövőben szolgálni.

Kiskunfélegyháza. A tervidőszak végéig 6 db kisfogyasztású — gép- és könnyűipari üzem — létesítése várható, melyek együttes frissvízigénye à meglévő üzemek igényével együtt 2600 m’-re becsülhető. Ebből 1800 m3-t a központi vízmű, 800 ms-t a meglévő üzemek mélyfúrású kútjai biztosítanak a jövőben. A napi vízfelhasználás 3000 m3, melyből 2800 ms üzemi, 200 m3 vízellátási célokat fog szolgálni.

Kiskunhalas. Az iparfejlesztési program értelmében a 20 éves tervidőszak alatt a városban 9 db új — elsősorban könnyű-, élelmiszer- és gépipari — üzem létesítésével kell számolnunk, melyek frissvízigénye a meglévő üzemek igényével együtt 9600 m8. 8200 m3-t mélyfúrású kutak, 1400 m’-t pedig a városi vízmű fog biztosítani.

Az új üzemek közül vízigénye alapján legjelentősebb ipartelep a tervezett Konzervgyár, mely napi 6400 m8 vízigénnyel jelentkezik. Ebből 6200 m8-t mélyfúrású kutakból, 200 ms-t pedig a vízműről fog az üzemi biztosítani. Az üzemek jövőbeni együttes vízfelhasználása 10 600 m1, melyből 10 100 m8 üzemi, 500 m8 pedig ivóvízellátási célokat fog szolgálni.

Makó. Az iparfejlesztési tervek értelmében a tervidőszak alatt Makó város ipartelepeinek száma 6 db új. /— könnyű- gép- és élelmiszeripari — üzemmel bővül, melyek frissvízigénye a jelenlegi 4 jelentősebb üzem igényével együtt 11 100 m8 mennyiségre becsülhető. A meglévő ipari vízbeszerzéseken felül (500 m3 rétegvíz), a többlet-vízigényt részben felszíni vízkészletből (9000 mVnap) kell fedezni.

A két legjelentősebb üzem (a Gyapjúfonó és a Konzervgyár) együttes frissvízigénye 6800 m3. Ebből 900 m8 minőségi és szociális célú víz a városi vízműről, 8900 m8 pedig a Maros mellé telepített felszíni vízműről biztosítható. A kiemelt vízből 5200 m3 — előülepítés után — nyersen, 3700 ma pedig további tisztítás után kerül felhasználásra.

A makói üzemek együttes vízforgalma — vízforgatással együtt — 12 100 m8, melyből 11 300 m8 üzemi, 800 m3 pedig vízellátási célokat fog szolgálni.

Orosháza. A város iparának jövőbeni fejlődését nagyban előmozdítja az a kedvező lehetőség, melyet a környéken nyerhető földgáz olcsó fűtőenergiája jelent. A tervidőszak során 12 db — elsősorban építőanyag (üveg)-, könnyű- és gépipari üzem létesítésével kell számolnunk, melyekkel együtt a meglévő üzemek frissvízigénye a tervidőszak végéig 7600 m8 mennyiségre emelkedik naponta. Az előzetes tervek szerint a meglévő üzemek továbbra is saját berendezéseikből biztosítják vízigényeiket. Az új üzemek egységes ipari vízellátását közös ipari vízmű létesítésével kell megoldani, a szociális vízigényt pedig a vízmű igény- bevételével. Az új üzemek perspektivikus napi vízigénye 6550 m8. Ebből 900 m8 ivóvizet a közmű, 5650 m8-t pedig az ipari vízmű fog biztosítani. Tekintettel arra, hogy a város közelében nem található olyan vízfolyás, melyre felszíni vízkivételt biztonságosan telepíteni lehetne; az új üzemek által támasztott 3050 m8 nyers vízigényt talajvízből, a 2600 m8 minőségi vízigényt pedig — a városi vízmű kútjait tápláló vízadó rétegek feletti rétegekből táplálkozó — fúrt kutakból kell biztosítani. Az üzemek jövőben várható együttes vízfelhasználása 11 600 m3-re becsülhető, melyből 10 600 m3 üzemi, 1000 m8 pedig vízellátási célokat fog szolgálni.

Szentes. A város iparfejlesztése során 4 db új. illetve bővített üzem frissvízigény-többletével kell számolnunk. A tervidőszak során várható ipari frissvízigény ennek megfelelően 6900 mVnap, mely 1400 m3 mennyiségben felszíni-, 4600 m8 mennyiségben rétegvízkészletből, 900 m8 mennyiségben pedig közműről elégíthető ki.

Az új üzemek közül vízgazdálkodási szempontból kiemelhető az építőipari üzem, melynek napi frissvízigénye 1600 m*. 200 m3 minőségi igényt a közmű fedez, míg 1400 m3 nyers vizet a meglévő öntöző főcsatornából kiemelt vízből kell beszerezn.i Felhasználás előtt az öntözőcsatorna ’/izét ülepíteni kell. A szentesi üzemek együttes vízfelhaználása 7500 m8. melyből 6800 m3 üzemi, 700 ms pedig ivóvízellátási célokat fog a jövőben szolgálni.

Csongrád térsége. A Csongrád térségében létesítendő frissvízhűtésű Hőerőmű, valamint Papírkombinát 3 850 000 mVnap mennyiségű vízigényét a Tiszából, a szociális célokat szolgáló 1000 m3/ nap mennyiségű ivóvizet pedig mélyfúrású kutakból kell biztosítani. A Vékonypapírgyár 7000 m’/nap mennyiségű minőségi vízigényét a nyersvíz további tisztításával, illetve kezelésével kell előállítani. A teljes napi vízfelhasználás a 200 000 m3-re becsült vízforgatással együtt, 3 851 000 m8, melynek túlnyomó része hűtési célokat szolgál.

Eperjes. A Rostkikészítő üzem perspektivikus vízigénye 1000 mVnap. A fejlesztés során fellépő mintegy 500 mVnap vízigény-többlet talajvízkutak- ból fedezhető.

Mezőhegyes. A mezőhegyesi üzemek perspektivikus vízigénye 42 000 m8. A meglévő üzemek közül egyedül a Cukorgyár fejlesztése várható, minek következtében a jelenlegi 26 000 m8 mennyi204