Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Á gépállomási szervezet a helyzeten úgy igyekezett javítani, hogy a berendezéseket eladta a termelőknek, akik hasonlóképpen nem voltak felkészülve. így a berendezéseknek csak 10—15%-a került üzemelésbe, a többi elveszett az öntözés számára. Az öntözés-üzemelésnek egységes irányításával 1956-ban a vízügyi igazgatóságokat bízták meg. Ezek a két üzemelő szerv: a Vízgépészeti Vállalat és gépállomások munkájának összehangolását próbálták biztosítani. A vízgazdálkodási társulatok további fejlődést jelentettek az üzemelés szervezettsége vonatkozásában. A 9. sz. (Alsó-Tiszavidék) TVK területén két társulat, a Hódmezővásárhelyi és a Mucsiháti Vízgazdálkodási Társulat az öntözés üzemelését és a vízkormányzási feladatokat is átvette. A társulatok szerepe az öntözés fejlesztésében igen jelentős, mert biztosítják a közvetlen kapcsolatot a termelők és a vízügyi igazgatóságok között. A 9. sz. TVK Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megyék és Szeged új város területén van, mely az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság működési területe, határterületein a 7. sz. (Alsó-Dunavidék) és 12. sz. (Körös-vidék) TVK-val kapcsolódik. J.3 Az öntözés fejlesztésének szükségessége A terület éghajlati tényezői, a csapadék kivételével rendkívül alkalmassá teszik magasszínvonalú mezőgazdasági termelésre: a napfénytartam országosan első helyen van a hőösszeg szempontjából, a fagymentes időszak országosan a leghosszabb. Ezek az alaptényezők fontos szerepet játszanak a növénytermesztésben, kertészeti termelvények színének, ízének és a gyümölcsök zamaténak megteremtésében. Ezzel szemben a csapadék mennyisége és eloszlása rendkívül kedvezőtlen, tehát a kedvező természeti feltételek szempontjából a víz biztosítása a megoldandó feladat. A terület talajának sokfélesége a homoktól, a mélyfekvésű vízjárta öntés, rétiagyag, laza vályog és szélhordta lösz, valamint rossz vízgazdálkodású szikes talajok minden változata előfordul, így a legkülönbözőbb növénykultúrák termesztését teszi lehetővé. Mindegyik igényli azt a vízmennyiséget, melyeknek segítségével az optimális terméseredmény elérhető. Öntözés nélkül — az alacsony terméseredmények miatt — az üzemek rossz eredményeket produkálnak és a termelőszövetkezetek anyagi helyzetét sem lehet megfelelőképpen javítani. Biztos alapokon nyugvó mezőgazdasági termelés csak így teremthető meg és csak ez képezheti szilárd támaszát népgazdaságunknak. Az öntözés bevezetésének célja tehát a biztonság megteremtése mellett a több és jobb termelés célkitűzésének elérése. Ehhez a víz biztosításával egyidejűleg gondoskodni kell a szerves és szervet- len anyagok pótlásáról, megfelelő talajjavításról és a talaj vízgazdálkodásának megjavításáról. 20 A biztos alapokon nyugvó növénytermelés az állatállomány megerősödésének is alapja. Szükségessé teszi az öntözés fejlesztését a területen az is, hogy már ma is jelentős élelmiszer- ipari létesítményekkel rendelkezik, (Békéscsaba, Szeged), melyeknek ellátása szempontjából fontos termékeket is az öntözés biztosítja. Mindezekhez a terület felszíni vizeinek minősége kielégítő, a szennyezés fokozódása nem észlelhető. Ennek a jelenlegi állapotnak a fenntartására és megóvására gondot kell fordítani. A vizsgált terület öntözőrendszerei és rendszeren kívüli területei természeti és termelési adottságai különbözők, így az öntözés fejlesztését az egyes tájegységekben is szükséges indokolni. Duna-balparti öntözőrendszerek: Kiskunfélegyházi öntözőrendszer zömével laza homok terület és szikes legelő. Szárazgazdálkodással — hatékony mezőgazdasági termelés — ezen a területen nem folytatható. A megfelelő vízellátás csak odavezetett felszíni Vízzel oldható meg. A jelenleg üzemelő telepek belső berendezése. nem használható, azok átépítésre szorulnak. A rendszer területén magas beöntözési arányt szükséges elérni, hogy a mezőgazdasági termelés korszerű színvonalon emelhető legyen. Súlyponti feladat a terület öntözés-fejlesztése vonatkozásában, hogy annak bázisán, a jelenlegi kényszerű külterjes állattenyésztést, korszerű belterjes állattartás váltsa fel. Ez egyben biztosítja a takarmánybázis megalapozásához szükséges talajerő utánpótlást is, természetesen megfelelő műtrágyázás és talajjavítás mellett. A Csongrádi öntözőrendszer felszíni vízben igen szegény területén csak távolabbról odavezetett vízzel lehet az öntözést megoldani. A növénytermesztés a laza homokos területen nem biztonságos, ez az újonnan megszervezett gazdaságok anyagi helyzetét bizonytalanná teszi. Az öntözés szükséges ahhoz, hogy a terület növény- termesztése és állattenyésztése legalább az átlagos színvonalat elérhesse. A víz biztosítása sürgős feladat, ezért a területen az országos főművek kiépítéséig is, átmeneti megoldásokkal biztosítani kell, kisebb mértékben is az öntözést. Jelentős szerepe van az öntözésnek abban is, hogy a termelési biztonságon felül, a foglalkoztatottságot is növeli. A Bugac—Mórahalmi öntözőrendszer a Duna— Tisza-köz legrosszabb futóhomokos területe. Felszíni vízkészletét kizárólag a szikes semlyé- kek téli csapadékvizei képezik. Növénytermesztésről egyáltalán nem beszélhetünk, a külterjes állat- tenyésztésről pedig csak olyan formában lehet szó, hogy 10—15 ha képes egy juhot eltartani. A terület hasznosításának — ami főleg szőlő- gyümölcstelepítés lehet — egyetlen feltétele a víz odavezetése. A terület déli része már kultúráltabb, de a hasznosítás alapfeltétele itt is a víz, biztosítása. 120 400 ha kiterjedésű. A jelenleg öntözött terület — 8 ha — jelentéktelen. Д terület 50%-os 20 9 TVK 153
