Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
VI. fejezet. Öntözés
Ezen a területen történt kísérlet 1951—1952-ben, a Kiskúnfélegyházi Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaságában a felszínalatti (Papp-féle) betoncsöves öntözés megvalósítására. A tapasztalatok kedvezőtlenek voltak, mert a nyomócsővezeték a földnyomás következtében több helyen és alkalommal eltörött, és így rendeltetésének nem felelt meg. Óvatosságra intettek a Csanytelek község barna homok területén berendezett csőkutas öntözések tapasztalatai. Itt 15—30 m mély 300—400 1/sec. hozamú kutakból, kisüzemi bakhátas rendszerrel öntöztek. A kedvező talajviszonyok ellenére, a csőku- tak nagymérvű elszaporodása a talajvízkészlet csökkenéséhez vezetett és éppen a nyári időszakban akadályozta az öntözést. A területen az öntözőtelepek kiterjerése 193 ha, kivétel nélkül kertészet. Dl 11. Csongrádi öntözőrendszer Vízhasznosítás szempontjából ez a rendszer kedvező adottságokkal rendelekezik, mert a Szikrai-, Alpári-, valamint a Csongrádi holtágak melléke is a területhez tartozik. A lehetőségek kihasználására egységes, összefogó terv nem készült, így a telepítés egyéni kezdeményezés alapján, szétszórtan, önálló vízkivétellel történt, főleg az említett holtágakra települve. A jelenlegi vízhasználatok kiterjedése 573 ha, részben barázdás kertészeti, illetve kismértékben felszínalatti beépített vezetékes hordozható, esőszerű öntözés. KÖRÖSI RENDSZEREK TI 15. Orosházi öntözőrendszer A rendszer a távlatban fog megvalósulni, jelenleg csak mint tájegységről beszélhetünk róla. A terület nagyobb része a 12. sz. (Körösvidék) TVK területére esik. Ezen a területen öntözővíz-nyerési lehetőség csak a helyi felszíni, valamint felszín- alatti vízkészletből lehetséges. A múlt század végén létesült, helyi vizekre települt öntözéseknek a rendszer területéhez képest nincs jelentősége. Jelentős számú szétszórt öntözés létesült az utóbbi évtizedben, csőkutas vízhozamokra, bár a vizek „mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt kifogásolhatók. A területen jelenleg üzemelő terület kiterjedése 275 ha. Ti 17. Szarvas—Kákái öntözőrendszer Vízellátása a Körösök vízkászletéből a Békés- szentandrási duzzasztóval megemelt, majd szivor- nyával a Szarvasi-holtágba juttatott vízből történik. A terület a 12. és a 9. TVK területe között oszlik meg: a TVK-ra közel 6400 ha esik, csatorna- hálózata vegyes vezetésű. A rendszerben az öntözés 1942—43. évben indult meg. Számottevő öntözés a felszabadulás után, az állami gazdaságok (Sárgahegyes, Pankota) részére létesített rizstelepek megépülésével kezdődött, melyhez egyéni rizstelepek is csatlakoztak. A megnövekedett öntözővízigény kielégítésére a belvízhálózatba esésnövelő szivattyúkat kellett beépíteni, még pedig a József-szállási és a Dögös—Kákafoki főcsatornába. A kialakuló rendszerben, rendszertelenül települnek az öntözőtelepek, ami vízellátási nehézségeket okoz. Ennek megszüntetésére készítteti el 1953. évben a rendszer egységes tervét a VÍZITERV-vei a Hódmezővásárhelyi KBH. A rendszer azóta a tanulmányterv alapján folyamatosan épül. Eszerint a rendszer egységes vízellátása a magasvezetésű csatornahálózattal történik és a víznormák felülvizsgálata révén, lehetőség nyílt a terület növelésére. Bár a talaj adottságok indokolják a nagyarányú rizstermelést, ennek kedvezőtlen hatása itt is érezhető vált: a kiöregedett rizstelepek akadályozták az egészséges szántóföldi öntözés kialakulását és ezért a rendszer kihasználási százaléka igen alacsony. A megöntözött terület nagysága az 1960. évi adatok alapján 1913 ha. TISZA-BALPARTI RENDSZEREK TI 11. Mindszenti öntözőrendszer A rendszerben öntözővizet csak a belvízcsatornahálózaton lefolyásra kerülő vizek biztosítanak korlátozott mértékben. Azt, hogy ezen a területen mégis kialakulhatott bizonyos mennyiségű öntözés, alapvetően a Kurcza visszaduzzadó vízkészletének köszönheti és csak kismértékben a felszínalatti víznek. Az utóbbi felhasználása csőkutakkal már az 1950-es években megindult. A területen belvízcsatornából már régen öntöznek, biztonságosan azonban csak a kurczai duzzasztás bevezetése: 1948 óta. E rendszerben, Derékegyházán létesült hazánkban az első 206 ha kiterjedésű, hajós permetező öntözés. Vízellátását mélyfúrású kutak biztosították. A többi öntözések kisüzemű egyéni kertészetek. 2—3 ha kiterjedésben, bakhátas bolgár rendszerrel, melynek hagyományai a török hódoltság idejében bevándorolt bolgárkertészek kezdeményezéséig nyúlnak vissza. Rizstermelés a rendszerben a konjunktúra idején, az 1948—51-es években kis terjedelemben került berendezésre, azonban a beérés kitolódása miatt eredménytelenül. A területen az öntözött terület kiterjedése 657 ha. A rendszerre összefogó terv eddig nem készült. TI 12. Kurczai öntözőrendszer A rendszert a Kurcza tartály főcsatorna mindkét partját magában foglaló terület képezi. A rendszer vízellátása kezdetben ebből a belvíztározóból történt, azonban a kedvezőtlen tavaszi belvízlevonulások alkalmával medre üresen maradt és az öntözések vízellátása nem volt biztosítható. E bizonytalanságok megszüntetésére épül meg 1948 évben a Kurcza felső torkolati zsilipje az Or149
