Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
tâsa miatt ezt a helyzetet sürgősén fel kell számolni, elsősorban a Mindszenti szivattyútelep megépítésével. 5. 39. számú Gyálai és 40. számú Köröséri rendszerek kiépítése nemzetközi megállapodások végrehajtását jelenti. 6. 80. számú Sámsoni és 81. számú Élővíz rendszer. Igen fejlett mezőgazdasággal rendelkező vidék, mely már régen követelőén írja elő a fejlesztést. 7. 33. számú Dongér—Kecskeméti rendszer ma jóformán kiépítetlen. Az ország legkiépítetlenebb rendszere. 8. 37. számú Algyői rendszer. A rendszer végleges kiépítése a teljes belvízgazdálkodás megvalósítását célozza jórészt homokos vidéken. 9. A többi rendszerek. 2.32 A BELVlZVÉDEKEZÉSI MUNKÁK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA A védekezési munkák sorrendjének meghatározásánál elsősorban a központi előirányzatok teljesítését tartjuk fontosnak. Az ott előirányzott beszerzések a TVK egész területén elősegítik a sikeres kárelhárítást, még azelőtt, hogy a rendszerek a kívánt mértékben kiépülnének. A 2 db nagyteljesítményű szállítható szivatytú pedig adott esetben váratlanul kieső régi szivattyútelep-kapacitást is tud pótolni. További sorrendet az egyes rendszerek mai érzékenységének figyelembevételével állapítottuk meg: 1. 77. számú Kurca rendszer, ahol jelenleg az öntözés teljesen belvízcsatornákon nyugszik. 2. 80. számú Sámsoni rendszer, ahol a meglévő művek felügyelete, ellenőrzése nem megfelelő és ahol rövidesen komoly mérvű építési munkákat kell elvégezni. 3. 37. számú Algyői rendszer, ahol a belvízgazdálkodás ma jórészt a főcsatorna torkolatára szorítkozik és emiatt adott esetben a rendszer magasabban fekvő területein hatékonyan kell beavatkozni. 4. 34. számú Dongér—Halasi rendszer, ahol az oldaltározó kezelése, vízkormányzás stb már ma is komoly feladatokat ró a védekezőkre. 5. 33. számú Dongér—Kecskeméti rendszer, ahol kiépítetlenség miatt adott belvíz eltávolításába mesterségesen kell beavatkozni. 6. A többi rendszerek. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A belvízgazdálkodás és belvízvédekezés területi keretterve annak szem előtt tartásával készült el az előadott módon, hogy lehetőséget biztosítson egyrészt a szárazgazdálkodás biztonságos végrehajtásához, másrészt kielégítse az öntözéses gazdálkodás által bevont területeken a víztelenítéssel, illetőleg lecsapolásokkal járó többletigényt, biztosítsa. Azokon a területeken, ahol sekély feltalajok helyezkednek el, mélyszántással és lazítással a téli csapadékból többletvíz raktározást biztosítsa, s ezzel a csapadékhiányt részben pótolja, részben a művek terjedelmét csökkentse. A belvízgazdálkodás eddig értéktelen területek felhasználásával takarmánybázis növelést tesz lehetővé, egyidejűleg a kémiai talajjavításnak is lehetőséget biztosít azáltal, hogy a rendelkezésre álló vízzel a tápsókat könyebben be tudjuk vinni a talajba, másrészt a belvizekkel való átmosás révén a talaj káros sótartalmát csökkenteni lehet, ezáltal területek alakulnak át jobban termővé, s az eddig gyepéknek használt területek részben átalakíthatok szántóföldi művelésűvé. A vízrendszerek kiépítésével lehetővé válik ipari létesítmények telepítése, mert azok lecsapolása, illetőleg víztelenítése lehetségessé válik. Azokon a jelenleg még területileg nem ismert helyeken, ahol gyümölcstelepítés miatt a talajvízszint állandósítani kell, a kiépítés során erre tekintettel lehetünk a beágyazottság megállapításakor és a művek talajvízszint szabályozásra alkalmas kialakításával. Ez a tény különösen a Duna—Tisza közén — ahol a kiépítés a legnagyobb mértékű lesz, — dominál majd. A vízrendszerek műtárgyainak előirányzásával lehetőséget biztosítunk egyrészt a megnövekedett közúti forgalomnak, a mezőgazdaság gépesítésének megfelelően nagyobb pályaszélességekkel és teherbírással, másrészt a művek oda kerülhetnek, ahova a nagyüzemi gazdálkodás azt megkívánja. A program végrehajtása során lehetségessé válik azoknak a hibáknak a megszüntetése is, amelyeket részben a közúti, részben a vasúti forgalom eddig kifogásolt, s nyomvonal áthelyezésekkel ezek a hibák kiküszöbölhetők lesznek. A nagyobb beágyazottság következtében az alépítmények elázá- sainak megszüntetése is lehetővé válik, s így a vasúti és közúti többletfenntartási költségek, amik ebből erednek, kiküszöbölhetők lesznek. A belvízvédekezés korszerűsítési tervében előirányzott munkák és berendezések egyrészt nagyobb védelmi biztonságot tesznek lehetővé, másrészt a vízkészletgazdálkodást segítik elő, részben a gyorsabb helyszíni adatszolgáltatás és az ebből következő gyorsabb intézkedés lehetőségei miatt, részben a védelmi helyzet biztosabb előrebecslése következtében. A megvalósítás során az esedékesség időpontjában előkészíthetők lesznek mindazok a művek, amelyek a szomszéd államokkal való egyezmények előírásai szerint megvalósítandók. Ezek elkészülte után megszűnnek a kiépítetlenségből eredő átmeneti elöntések, illetőleg a saját területen csökkenthetők lesznek azok a létesítmények, amelyek enél- kül lényegesen nagyobb terjedelemben és rosszabb vízkezelési viszonyok között volnának megvalósíthatók. 141
