Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése

3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők A vízrendezési vízgazdálkodási feladatok mara­déktalan végrehajtásához, 2. sz. mellékletben meg­adott munkamennyiségek elvégzése érdekében leg­alább 80 %-os gépesítést kell végrehajtani nemcsak a földmunka, hanem a műtárgyépítés során is, mi­vel a kézimunkaerő igénybevétel lassanként meg­szűnik. Kiterjedten kell alkalmazni kotrógépeket, dózereket és scräpereket, mert a fejlesztés teljes depóniarendezéssel és igen kiterjedt mértékben szegélytöltések építésével van előirányozva. Mivel a fejlesztés nagy %-ban II. típusú csatornákat érint, elkerülhetetlen a kisméretű szárazkotró, sőt sok helyen (felújítási munkáknál) az úszókotró. A műtárgyépítést is nagy mértékben gépesíteni kell, s a tipizálást a nagyobb szivattyútelepektől elte­kintve szinte minden mély és magasépítési munká­nál be kell vezetni. Az előregyártást legalább 40 %-ban be kell vezetni az építkezésekbe, s ennek érdekében már a második ötéves terv végén teljes tipizálási tervet és előregyártási fejlesztési tervet kell produkálni. Az alkalmazandó munkagépek és a vízgazdálkodási megnövekedett feladatok ellátá­sára az igazgatóságon belül gondoskodni kell szak­munkás képzésről és ami a legfontosabb, egyes munkák profilirozásáról. A szakágazatnak elsősor­ban a tervezet csatornaőri létszámra van szüksége, másodsorban magas és mélyépítőipari szakmunká­sokra és kisegítő pótőr személyzetre. A fejlesztés során különösen a vízgazdálkodási feladatok helyes ellátása érdekében fejleszteni kell a hidrológiai megfigyeléseket, fokozottabban figye­lemmel kell kísérni a vízrendszereken a tenyész- idő alatt jelentkező vízmennyiségeket, be kell kap­csolódni a belvízi mintaöblözeti kutatásokba és meg kell oldani az egyre égetőbben jelentkező meder és rézsű állékonysági, valamint szivárgási kérdéseket. A fejlesztésre előirányzott — most még tájékoz­tató — értékekből így is megállapítható, hogy a tervezett rendezési munkák igen olcsók, s csak tö­redékeit teszik ki annak az összegnek, amit az el­kerülhetetlen vízhasznosítás-fejlesztés megkíván. A belvízgazdálkodás fejlesztése nélkül a vízhasznosí­tás kártételek nélkül nem valósítható meg. 142

Next

/
Thumbnails
Contents