Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
tak ki. Az egyes Őrtelepek szertáraiban rendszeresített készletek a védekezési módok használatát mutatják. A hullámverésnek kitett töltésszakaszokon nagymennyiségű rőzsére, karóra, a vízáteresztő altalaj ú és anyagú gátak védelmére sok szádpallóra, földeszsákra stb. van szükség. A hagyományos védekezési eljárások jó részének megtartása mellett az árvízvdelmi munkálatok nagyobb fokú gépesítését tervezzük és további anyagok beszerzését irányozzuk elő. A gépesítés fejlesztésénél elsősorban a szádfalazásra és a világításhoz áramfejlesztő agregátorok további beszerzésére, valamint a védanyagok vízi úton történő szállításának gépesítésére gondolunk. Az anyagkészlet növelése céljából többek között vas-szádlemez, palló, gerenda, kő és védőruha beszerzését tervezzük. A készletek kibővítését az a körülmény is indokolttá teszi, hogy a tiszai és a marosi töltések 1941 óta komoly árvizeket nem kaptak, s így rejtett hibákkal kell számolnunk. Az anyagok tárolására két gátőrtelepen és az ár- vízvédelmi osztag részére korszerű szertárat kell építeni. Nagy gondot okoz védekezés esetén különösen a községektől távol eső részeken a munkaerő elhelyezése. Ezen a kérdésen 14 új munkásszállás építésével segítünk. A hírközlés tökéletesítése érdekében fejlesztési tervünkben a Maros jobbparti telefonvonal meghosszabbítása szerepel Magyarcsanádig. Ez mintegy 16 km hosszú vonalépítést jelent. Az öblözetek közül egyedül a torontáli terület árvízvédelmi telefonvonala nincs bekötve az állami hálózatba. Ennek megfelelő helyen történő bekötését tervbe vettük. A Maros balpartján az összeköttetés megteremtése céljából a telefonvezeték kiépítése szükséges a román határig 3,5 km hosszban. 2.22 FOLYÓK ÉS TAVAK SZABÁLYOZÁSÁNAK KERETTERVE Nagyvízi szabályozás A nagyvízi sazbályozási munkák mind a Tiszán, mind pedig a Maroson lényegében befejeződtek. A 211—209,5 fkm-ek között szükséges kisebb meder- átmetszést a mederszabályozás keretében a középvízi szabályozásnál irányoztuk elő. Mederszabályozás Célja a Tiszán és a Maroson is a még mozgó szakaszok megkötése, a folyók vonalazásának az árvizek és jéglevonulás szempontjából a folyó jellegének megfelelő kialakítása, — figyelembe véve a hajózás és a vízhasznosítás követelményeit is, — továbbá a rossz gázlók megjavítása. Különösen sürgős beavatkozást igényelnek azok a szakaszok, ahol a szakadó part erősen megközelítette az árvédelmi töltést. A Tiszán 4,26 km hosszban kell új mederrendezési — főként partbiztosítási — munkát végezni, melyből 6 km régi partbiztosítások meghosszabbításában, illetve gázlórendezési munkák kiegészítéseként épül. A Maroson 32,8 km hosszban szükséges meder- rendezési munkát végezni, amelyből 7 km hosszban régi szabályozás kiegészítése. A mederszabályozási munkákat a mederátmetszések, a középvizi- és a kisvízi szabályozási művek csoportosításában ismertetjük. Mederátmetszések: Mederátmetszést csupán egy helyen, a Tisza 211—209,5 fkm-ek közötti elfajult kanyarulat kiiktatására, a kedvezőbb jéglevonulási és hajóútviszonyok megteremtése érdekében terveztünk, összesen 1 km hosszban, 300 000 m3 kotrási munkával, melynek költsége mintegy 5 millió forintot tesz ki. Középvízi szabályozási művek: A Tiszán a „0” víz és 1,0 m szint alatt a meder- oldal védelmére, kővel terhelt rőzsepokrócos partvédőmű vagy pedig lábazati kőszórásos partvédőmű épül, felette a +2,0 m-es magasságig felérően kőburkolattal, majd e felett a partéiig rőzseterítést alkalmazunk. Az átmetszésnél a homorú oldal védelmére kődepóniás művet terveztünk. Hasonló mederbiztosító műveket terveztünk a Marosra is, de itt a kisebb mélységű és teherbíróbb talajú mederben a kőszórás alá nem helyezünk rőzsepokrócot. A trapéz keresztmetszetű réteges vezetőmű belső része rőzsekolbászból és földből készül, külső felületét kővel terheljük. A fejlesztés során a Tiszán az alábbi szakaszokon tervezzük partvédőművek építését: 1. Körös torkolata a balparton a 240,1—238,6 fkm-ek között. 1500 m hosszban rögzítendő, lábazati kőhányásos művel, kőburkolattal és rőzseterí- téssel. Anyagszükséglete 1000 m8 fűzrőzse és 12 000 m8 terméskő. Költsége: 6,0 millió Ft. 2. A 238,6—211 fkm közötti szakaszon a böldi, a felgyői, a sulymostói, a csanyteleki, az osztorai, a Dongérral szembeni, a hármasi és a mindszenti kis rév körüli parton összesen 13,2 km hosszban kell partvédőművet építeni, melyből 1,2 km kiegészítés. A munkálatok végrehajtásához 116,000 ms kőre, 25 000 ms rőzsére van szükség. Az építkezés 46,4 millió forintba kerül. 3. A 211—209,5 fkm-ek között betervezett 1000 m h. átmetszés jobbpartjának védelmére fm-ként 10 m8 kő helyezendő el depóniaszerűen. A depónia a part vonalának kialakulása után rendezendő, és a kőszórás felett kőburkolattal látandó el. Anyag- szükséglete 12 000 m8 kő. Költsége: 3,5 millió forint. 4. Az ányási kanyartól a Maros torkolatig, a 209,5—175,7 fkm-ek közötti folyószakaszon az ányási, a mártélyi, a saséri, a lúdvári, az algyői, a nagyfai, a vesszősi és a tápéi parton 24,1 km hosszú meder biztosítandó rőzsepokrócra helyezett kőszórással és a „0” vízszinten kiképzett padka felett a +2,00 szintig kőburkolattal, végül felette rőzsterítéssel, melyből 2,0 km kiegészítés. Költsége 85 millió forint. Anyagszükséglete 51,1000 m3 rozsé, 172 500 m8 kő. 5. A Maros torkolat alatti szakasz rendezése (175,7—174 fkm) során kiegészítés keretében 450 m hosszban lábazati kőhányásos partvédőmű építendő a jobbparton. Ugyanilyen hosszban rőzse15 9 TVK 113
