Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)

III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása

pokrócos partvédőmű építendő és az 1:2 rézsűben lenyesett partoldal terméskővel, illetve friss rőzsé- vel terítendő be. Beépítendő 7000 m8 terméskő és 5000 m' rozsé. Költség 2,5 millió Ft. Mederszabályozás keretében tehát a Tiszán összesen 40,8 km hosszban építünk középvizi sza­bályozási műveket, melyből 4,2 km hossz kiegé­szítő szabályozás. A munkálatok során összesen 319,500 ms kőmunkát és 82 100 m* rőzsemunkát végzünk. A munkálatok építési költsége összesen 143,4 millió forint. A Maros folyó hidrológiai és morfológiai viszo­nyai lényegesen különböznek a Tiszáétól. A folyó vízhozama kisebb, átlagos esése, hordalékossága jóval nagyobb. Míg a Tisza Csongrád-szegedi sza­kaszán a kanyarulat optimális görbületi sugara 1500—3000 m, addig a Maros adottságainak az 500—800 m sugarú ívek felelnek meg legjobban. A Maros ezen sajátosságai azonban a szabályozási művek fajtájának megválasztását lényegében nem befolyásolják. Általában itt is kőszórásos partvédő­művet, kőrakatot, rakott réteges vezetőművet és sarkantyú-sorozatokat építünk. A mederszabályozás keretében középvizi és kis­vízi szabályozást általában egy időben hajtjuk végre, ezért a kisvízi szabályozást külön nem is tárgyaljuk a Marosnál. Az 50—29 fkm közötti közös szakaszon a ma­gyar területen 11,4 km hosszban tervezünk meder­szabályozást, melyből 1 km a részben már sza­bályozott szakasz kiegészítése. Ehhez 48 ezer m3 rőzse, 53 ezer m! kő szükséges. Költsége 20 millió forintot tesz ki. A teljes magyar szakaszon (29—0 fkm) 18 he­lyen kell szabályozási munkát végrehajtani, ösz- szesen 11,8 km hosszban, melyből 6 km kiegészítő szabályozás. Anyagszükséglete 32 ezer m! rőzse, 37 ezer ms kő. Költsége 17 millió forint. Végeredményben tehát a Maroson az országha­tártól (50 fkm) a torkolatig szükséges meder­szabályozást végrehajtani — 9,6 km-en román, és 23,2 km-en magyar területen —, melyből 7 km szabályozás kiegészítés. A munkálatokhoz kereken 80 000 m* fűzrőzsére és 90 000 m" terméskőre van szükség. A munkála­tok építési költsége 37 millió Ft-t tesz ki. A román oldalon a 9,6 km-es szakaszon szüüséges szabályo­zási munkák költsége 19 millió forint. Kisvízi szabályozási művek: ATisza folyón a következő műveket tervezzük: 1. Szentes sziget feletti gázlórendezés. A 300 m folyóhosszon végrehajtandó kisvízsza- bályozási munkálatoknál 3200 m* fűzrőzse és 700 ms terméskő felhasználásával sarkantyúkat építünk. Költsége 725 000 Ft. 2. Csanyteleki gázlórendezés. A kisvízszabályozási műveket ugyancsak 300 m hosszon kell megépíteni. Anyagszükséglet 3400 m! fűzrőzse, 800 ms terméskő. Költsége 750 000 Ft. 3. Ányási gázlórendezés. 300 m folyóhosszon építendők meg a művek, 3300 m3 fűzrőzse és 750 ms terméskő felhasználá­sával. Költsége 725 000 Ft. 4. Lúdvári gázlórendezés. A 200 m hosszban átépítendő szabályozási mű­veknél 4000 m" fűzrőzsét és 1500 m* terméskövet használunk fel. Költsége összesen 1 000 000 Ft. 5. Maros torkolat alatti gázlórendezés. A torkolatban és a Maros torkolata alatt 700 m h. Tisza szakaszon vezetőműveket, párhuzam­műveket, keresztgátakat és sarkantyúkat kell épí­teni. A munkálatokhoz 10 000 m3 fűzrőzse és 1750 m" terméskő szükséges. Költsége 3,0 millió Ft. A Tiszán összesen 1,8 km hosszon tervezünk kisvízszabályozási munkálatokat. E munkálatok­hoz 23 900 m3 fűzrőzsére és 5500 m* terméskőre van szükség. A munkálatok építési költsége ösz- szesen 6,2 millió Ft-ot tesz ki. A folyamszabályozási munkálatokkal egyidejű­leg a hullámtereket is rendezni kell. Az árvíz és jég zavartalan levonulása érdekében megáhapítan­dók és kijelölendők a szabadon tartandó parti sá­vok, az árvízvédelmi töltés előterében a hullám­téri véderdősávok, valamint a két sáv között folytatható mezőgazdasági művelési ágak (rét, le­gelő, erdőgazdálkodás stb.) határai. A Tiszán a Köröstorok-déli országhatár között hullámterek rendezésére 5 millió Ft-ot, a Maroson pedig az országhatártól a torkolatig 1 millió Ft-ot irányoztunk elő. Tervezési költségekre a tiszai műveknél 2,4 mil­lió Ft-ra, a marosi műveknél pedig 1,1 millió Ft-ra van szükség. E'entiek figyelembe vételével az előirányzott fej­lesztés összes költsége a tiszai munkáknál 162 mil­lió Ft, a marosi munkáknál pedig 39,1 millió Ft. A Maroson külön kisvízszabályozási műveket ab­ból a célból, hogy a hajózáshoz szükséges hajózó­mélységet előállítsuk, nem terveztünk. A kis víz- mennyiség alacsony vízálláskor csak csónakok köz­lekedését teszi lehetővé. A tiszai, nevezetesen a Szeged alatti duzzasztómű megépítése esetén a ha­józás a Maroson kb. a 17 fkm-ig lenne a jelenlegi tiszai méretű hajókkal biztosítható. 2.23 GAZDASÁGOSSÁGI VIZSGALATOK A területek nagy része a gátak megépítése előtt 4,0 m-es marosi, illetve 5,0 m-es tiszai vízállásnál víz alá került. A védett hullámtéren a termés át­lagos értéke hektáronként és évenként 6200 Ft. A legnagyobb kiterjedésű alpári nyárigát által védett 4600 ha-s területet vizsgálva, egyetlen el­öntésből származó éves kár 28 millió Ft-ra be­csülhető. Tehát a nyárigátak fejlesztése és fenn­tartása gazdaságos. A folyók szabályozásának gazdaságosságát a ha­józási, vízhasznosítási, valamint az árvízmentesí­téssel összefüggő településbiztonsági célkitűzések indokolják. 114

Next

/
Thumbnails
Contents