Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
szintnél és a közeli makó—aradi műút védekezéskor szállításra és közlekedésre rendelkezésre áll. Az 1,50,illetve a 38,5 km-től az 1,00 m-es túl- emelés elérése céljából a 0,20—1,30, a3.40—3,80, a 7,90—8,30, a 16,40—17,40, a 20,80—21,70, a 21,70 —22,10 és a 22,60—43,95 km között a gátat magasítani kell. 6,00 m-re szélesítendő a gátkorona a 3,90—4,90, a 6,10—19,70 és a 21,90—31,00 km szelvények között. Szivárgó csatornát és a szorítógátat terveztünk a 0,00—5,80 és a 9,00—21,00 km közötti szakaszon. A Sámson—Apátfalvi főcsatornába árvízkor szabadon bejátszik a Maros. A Maroson több hétig tartó árvíz eddig még nem fordult elő, de a főcsatorna jelenlegi töltése, illetve depóniája még a néhány napig tartó árvíz ellen sem nyújt megfelelő védelmet. A főcsatorna mindkét oldali töltését a marosi vé-dtöltéstől a 18,450 km-ig 5,00 m-es koronaszélességgel 1:2 hajlású vízoldali és 1:3 mentett oldali rézsűvel tervezzük kiépíteni. Tervbe vettük a további 18,45—29,00 km-ig a depónia rendezését. Az öblözetben három új gátőrtelep létesítendő, nyolc felújítandó és 10 db fúrt kutat kell építeni. A Tiszántúli öblözetben az árvízmentesítő művek fejlesztése során 2,690 millió ms földmunkát kell végezni. A torontáli öblözetben a Maros balparti töltését a 15,0—16,5 és a 8,0—9,0 km töltésszelvények között át kell helyezni, mivel a jelenlegi vonalvezetés mellett a gát árvízkor a közel merőleges ütközés miatt erős romboló hatásnak van kitéve. A 0,00—4,30, az 5,50—10,30, a 11,40—12,45, a 15,55 —16,20, a 17,30—17,80 és a 27,90—28,64 km-es szakaszon a töltés előírt magassága nincs meg. A 4,0 —5,0 m-es töltéskoronának 6,00 m-re történő szélesítését terveztük a 0,00—10,300, a 11,400—24,500, valamint a 25,900—28,640 km szelvények között. Megerősítendő a töltés az átázásnak kitett 2,649— 2,733 és 24,700—28,640 km közötti szakaszokon. Ezeken a részeken a töltés mentettoldali rézsűjét 1:5 hajlásúvá képezzük ki. Szorítógát építendő a fakadóvizes helyeken 4000 fm hosszban. A Tisza töltése az 1,145—2,660 és a 4,700—5,600 km szakaszok között megerősítendő az egyebütt alkalmazott módon. Magasítani kell a gátat a 3,40 —8,30, a 8,40—8,85 és a 9,00—12,40 km között. A 6,00 m-es koronaszélesítést a 0,00—8,400 és a 11,000 —12,400 km-ek közötti szakaszon kell elvégezni. Szorítógátat és szivárgó csatornát terveztünk építeni a 3,00—7,00 km szelvények között. A töltésáthelyezések, erősítések és magasítások, valamint a szorító tö.ltés és szivárgó megépítéséhez 1,577 millió m! földmunka szükséges. A torontáli öblözetben 2 db fúrt kút építését és két gátőrház felújítását vesszük tervbe. Valamennyi öblözetben a hullámtéri területen sok a kiöregedtt véderdő. A 2259 ha árvédelmi célt szolgáló erdőből 1150 ha-t tervezünk felújítani. A Tisza és a Maros hullámterén biztosítani kell a szabadonhagyandó parti sávot. Különösen fontos ez a kis esésű Csongrád—Szeged közötti tiszai szakaszon, ahol emellett több szűkület nehezíti meg az árvíz lefolyását. A szabadon tartandó területen a jelenlegi erdősítés és mezőgazdasági művelés helyett legelőkultúra létesítését javasoljuk. Körgátak, nyárigátak Az árvédelmi művek fejlesztésénél elsősorban a fővédelmi vonalak teljes kiépítésére törekszünk. Az időjárás és a hidrológiai viszonyok kedvezőtlen halmozódása esetén azonban még a leggondosabban megépített töltésen is előfordulhat szakadás, ezért szükséges a másodrendű töltések és körgátak fejlesztése és fenntartása. A csongrádi öblözetben Csongrád város körtöltésének helyreállításához 5000 m* földmunka elvégzése szükséges, ezáltal a 17 ezer lakosú város biztonságosabb helyzetbe kerül az árvízzel szemben. A 4.600 ha-t védő 13,45 km hosszú alpári nyárigát fejlesztési tervének földmunkaszükséglete 99 000 m’. A töltés kiépítésével a helyi 6,50 m vízállásig biztosítható a terület mezőgazdasági hasznosítása. Szükséges ezenkívül 2 db surrantó megépítése a magasabb szintű víz beeresztésére. A területnek a töltés kiépítetlenségéből származó egyetlen elöntés kára többszörösét teszi ki, mint a nyárigát kiépítéséhez szükséges 3,4 millió forintos összeg. A sövényházi öblözet területén a percsorai keresztgát felújításának és fejlesztésének földszükséglete 86 000 m’. A Sövényházi keresztgát hiányosságait 8000 ms földmunkával szüntethetjük meg. A szegedi körtöltés 16 000 m‘ föld beépítésével védelmet nyújt a város területének. A gyálai öblözetben lévő paphalmi lokalizáló töltést 84,000 m szintre kell felemelni. Ez a munka 11 000 m* föld felhasználását igényli. A Tiszántúli öblözet területén a mentett oldalra betört árvíz lokalizálására felhasználható vasúti töltéseken, utakon, magasabban fekvő vonulatokon általában a szükséges nyúlgátépítést, elzárásokat csak a veszély jelentkezése idején végezzük el. A vízvisszatartás céljára külön kiépített töltések karbantartásáról és fejlesztéséről azonban gondoskodni kell. A hódmezővásárhelyi körtöltés helyreállítását 51 000 m' földmunkával lehet elvégezni. A nagyfai holtá gnál a csatornák beömlését kell idejében elzárni. A makói keresztgát kiépítéséhez 20 000 m‘ földmunkát irányoztunk elő. A nyári gátak közül a 12,7 km hosszú makói nyári gátat 3 km hosszban kell erősíteni. Földszükséglet 10 ezer m". A torontáli öblözetben lévő Kamara-töltés lekopott szakaszainak pótlására 3000 m1 föld szükséges. A kiszombori nyári gátból 7,4 km felújításra szorul. Az elvégzendő földmunka 24 ezer m". Árvízvédelem, A Tisza és a Maros árvízvédelmi felszereléseire, eszközeire és anyagaira vonatkozó előírások a sajátságos helyi adottságoknak megfelelően alakul112
