Alsó-Tiszavidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 9., 1965)
III. fejezet. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása
a 80,0—86,5 km közötti 6,5 km hosszú mentett oldali szakaszon szorító gát és szivárgó csatorna építését. Tervezzük továbbá a Dongér balparti töltésének erősítését. A Csongrád város menti téglaburkolatú töltés- szakasz felújítandó. Ahol a töltésláb és a Tisza partéle között elegendő hely van, az elavult tégla- burkolat felbontandó és helyette 1:3 lejtésű rézsű építendő. Az előtérrel nem rendelkező szakaszon a fagy által megrongált téglaburkolatot vasbeton lapokkal kell bevédeni. Egészséges ivóvíz szolgáltatásra alkalmas kutat kell fúrni négy őrházban. Az őrházakat a szociális gondoskodás fejuesztése céljából korszerű munkás- szállásokkal kell ellátni. A védvonal megerősítéséhez, a töltéskorrekcióhoz és a szorító gát kiépítéséhez összesen 311 000 m” földmunka szükséges. A csongrádi téglaburkolat betonlapokkal történő bevédése 3 km hosszon 1200 m' betonmunkát igényel. A sövényházi öblözetben a mértékadó árvízszint felett előírt 1,50 m-es túlemelés a 32,2—33,8 és az 50,7—51,6 km közötti töltésszakaszon nincs meg. A hiány 30—35 cm. Ezeken a helyeken a töltést magasítani kell. A gát koronája a 39,7—50,0 és az 56,0—58,3 km szelvények között 5,0 m-ről 6,0 m- re szélesítendő ki. Az 1932. évi árvíznél rogyást szenvedő 36,0—38,0 km közötti töltésszakasz mentett oldali rézsűjét a jelenlegi 1:2 rézsű helyett 1:5 hajlásúra tervezzük átépíteni. Az átázásnak és csúszásnak kitett 38,0—43,3, 45,4—52,2, 52,6—58,2 és 59,6—60,6 km-es szakaszon a korona alatt 2,0 m-rel 4,0 m széles padkával ellátott mentett oldali 1:2 rézsűt biztonsági okokból 1:4 hajlásúvá tervezzük átépíteni. Az árvízvédelmi töltés vonalvezetése a szakaszon. A 32,2—35,5, a 38,0—43,1 és a 48,5—50,4 km szelvények között 10,3 km hosszú szorítógátat és szivárgót kell építeni a fakadóvizek szétterülésének megakadályozása és a víz ellennyomásával történő védekezés érdekében. A Dongéri főcsatorna alsó szakaszának töltése több helyen szikes földből készült. A gát méretei magas és hosszantartó árvíz esetén nem eléggé biztonságosak, ezért a töltésszelvényt a jobbparton az 1,0—7,5 km szelvények között erősíteni és magasítani kell. A védvonal erősítésével kapcsolatban végzendő földmunka 641 ezer m*. Három gátőrtelepen munkásszállás építendő és négy fúrt kúttal biztosítandó a védszakaszon az egészséges vízellátás. A szegedi öblözet árvízvédelmi töltésének magassága csaknem végig hiányos. A tervezett 1,50 m-es túlemelésből a 14,500—15,100, 19,450—22,250 km szakaszon 70—80 cm hiányzik. A vízáteresztő altalajra épített töltésszakaszokat a 22,3—22,5 és a 23,55—24,6 között az 1:2, 1:3 hajlású mentett oldali rézsűnek l:5-ösre való átépítésével tervezzük megerősíteni. Ezeken a helyeken a töltés anyaga is hajlamos átázásra. A közlekedés szempontjából szükséges 6,00 m-es koronaszélesség a 29,500—30,900 km közötti 1400 m hosszon nincs kiépítve. A védvonalat erősíteni kell. Az erősítés földmunka szükséglete 81 000 m\ A Szeged város kezelésébe tartozó 11,00—15,91 km közötti védszakaszon a megcsúszott alsó támfal további meder felé történő mozgását szivárgó rendszer megépítésével tervezzük megakadályozni. Ugyancsak megszüntetendők a 14,3—14,4 km szelvényekben kiépített szegedi árvízvédelmi fal egyenlőten süllyedéséből származó meghibásodások. Szorítógátat és szivárgó csatornát a 15,910— 19,200, a 22,000—22,150 és a 27,700—31,160 km szelvények között összesen 6,9 km hosszban szükséges építeni. A város fővédvonalának fejlesztéséhez 9000 ms földmunka szükséges. Az öblözetben Szeged város területén két gátőrház, Algyő határában egy munkásszállás és egy fúrt kút megépítését irányoztuk elő. A gyálai öblözetet védő tiszai árvízvédelmi töltést a 4,4—6,8 és a 7,48—7,60 km között, ahol az altalaj a buzgárképződésre hajlamos, erősíteni kell. Az előírt magasságból a 11,0 km-s szakaszon végig átlagosan 70 cm hiányzik. Szorítótöltés és szivárgó csatorna építendő a 0,00 —1,10, a 3,80—4,40 és a 7,40—8,50 km szakaszokon 2800 fm hosszúságban. Mindkét gátőrtelepen jó ivóvízű kút fúrandó és az egyikhez munkásszállás építendő. Az elvégzendő földmunka 169 000 m”. A tiszántúli öblözet védtöltései közül a 11,3 km hosszú Hármas-Körös balparti töltéséből 8,500 km szorul erősítésre. A Tisza visszaduzzasztása miatt a helyenként szikes összetételű gátszakasz hosszantartó árvíznek van kitéve. A töltést 100%-os árvíz levonulásakor átlagosan 4—5 m magas vízoszlop- nyomás terheli. A Tisza mentén húzódó gát a kedvezőtlen altalaj és töltésanyag miatt erősítésre szorul a 12,40—14,40, a 16,00—16,70, a 21,33—22,33, a 22,50—24,00, a 29,50—31,00, a 37,70—37,80, a 38.80— 39,80, a 40,85—41,85, a 67,30—68,20, valamint a 71,00—72,66 km szakaszok között. A töltésszélesítést itt is a mentett oldali 1:2 hajlású padkával ellátott rézsűnek l:5-re történő átépítésével terveztük. A mértékadó árvízszint felett előírt 1,50 m-es túlemelés nem áll rendelkezésre a 12,40— 24,30, a 41,45—43,25, a 49,30—51,00, az 52,05— 52,60, az 53,30—55,60, az 57,25—58,15, az 58,50— 61,00 és a 62,50—76,56 km szelvények között. A magassági hiány 20—60 cm. 6,00 m-re szélesítendő a töltéskorona a 23,40—24,20, a 27,60—35,20, a 40.80— 43,20, az 59,20—62,80, a 66,00—67,00, a 68.80— 69,40 és a 70,60—76,5 km szakaszokon. A fakadóvíz miatt a 32,9—51,8 és a 74,50—7,56 km között védvonallal párhuzamosan 1,00 m magas szorítógátat és mellette mindkét oldalon párhuzamos csatorna kiépítését tervezzük a töltéstől 50— 60 m távolságra. A Maros jobbparti védtöltést a 0,00—29,00 km szakaszon, a jelenlegi padkával ellátott rézsűt 1:4 hajlásúvá tervezzük kiépíteni. Kiépítésre vár a 43,946—47,300 km közti töltés, de itt már megfelel az 1:3 vízoldali, 1:2 mentett oldali rézsű és 2,00 m-es koronaszélesség, mivel a mértékadó árvízszint csak néhány deciméterrel magasabb a terep111
