Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IV. fejezet. Síkvidéki területek vízrendezése
A Közép-Tizsa és Mátnavidéki belvízártér jelenleg 17 belvízrendszerből áll, az alábbi elnevezés és területi megoszlás szerint: I. Tiszajobbparti belvízártér: 25. sz. Hanyi—Sajfoki belvízrendszer 515 km2 26. sz. Felsőszászbereki belvízrendszer 41,3 ” 27. sz. Milléri belvízrendszer 624,8 „ 28. sz. Dobai belvízrendszer 139,4 ” 29. sz. ZagyvajObbparti belvízrend. 152,6 „ 30. sz. Gerje—Perje belvízrendszer 892,5 ” 31. sz. Köröséri belvízrendszer 516,9 ” 32. sz. Kécskei belvízrendszer 362,5 ” összesen: 3 245,7 km2 II. Tiszabalparti belvízártér: 49. sz. Nagyiváni belvízrendszer 8. TVK-hoz tartozó része 101,5 km2 59. sz. örvény—Abádi belvízrendszer 260,8 „ 60. sz. Gyenda—Tiszabői belvízrend. 195,1 ” 61. sz. Hortobágy—Berettyó jobbparti belvízrendszer 869,4 ” 62. sz. Túrkeve—Mezőtúri belvízrend. 325,0 ” 63. sz. Mesterszállás—Bartapuszta belvízrendszer 482,5 ” 64. sz. Száj öli belvízrendszer 420,7 ” 65. sz. Cibakháza—Tiszazugi belvízrendszer 131,9 ” 66. sz. Hármas—Körösjobbparti belvízrendszer 298,2 ” öszesen: 3 085,1 km2 8. sz. TVK belvízártér mindösszesen 6 330,8 km2 A belvízártér rendezettségének áttekinthetősége és az egyes sajátosságok kiemelése végett a belvízrendszerek közelebbi leírása célszerű. 25. sz. Hanyi—Sajfoki belvízrendszer a Tisza jobbpatján a Laskó patak torkolatától a Hanyi- főcsatoma torkolatáig húzódik, északon, a hatvan,— miskolci vasútvonal zárja le, kelet felé a Laskó patak, nyugati irányban pedig a Tama, patak vízgyűjtő határvonalai fogják közre. Két önálló öblö- zetre tagozódik: a) a déli részen a Sarud—Sajfoki-főcsatornához tartozó Sajfoki öblözetre 308,3 km2 b) az északi részen a Hanyi-főcsatomához tartozó Hanyi öblözetre 207,4 km2. A két öblözet a Tepeny—Hidvégi-esatoma övárokként választja el egymástól. A Sajfoki öblözet területén lévő Sámágyi-főcsa- toma 2,4 km2 vízgyűjtőterület vizét a Sámágyi zsilipen át szabadon vezetheti le a Tiszába. Magas tiszai vízállás esetén a víz a Sajf oki-főcsatornán át irányítható a befogadóba, míg kisvíz idején, a Sarud—Sajfbki-főcsatoma vize rövidebb úton a Sámágyi zsilipen juthat a Tiszába. Ugyancsak a Sajfoki öblözet területén, Kisköre térségében 9,1 km2 területet a Kanyari-főcsatoma hasonnevű zsilipén át közvetlenül víztelenít a Tiszába. A múltban a két nagy és önálló öblözet területén a Sajfoki Belvízszabályozó és a Heves:—Szóin,ok— Jászvidéki Belvízrendező Társulatok működtek. A Sarud—Sajfoki-főcsatoma az öblözet területén összegyűjtött vizet a 4,5 m3/sec teljesítményű torkolati szivattyútelephez vezeti. A befogadó Tisza kisvizei esetén a kiürítés a Sajfoki zsilipen át történik. A Sarud—Sajfoki-főcsatoma az északi öblözet Hanyi-főcsatomáját bújtatóval keresztezi. A Hanyi-főcsatorna öblözetének belvizeit a Sajfoki öblözeten át töltések között vezeti le az 1,2 m3/sec teljesítményű Hanyi szivattyútelephez, ahol a Tiszába szabad beeresztés is lehetséges. Az összefogó terv szerinti belvízrendezés célja az volt, hogy a belvízrendszerből a felszíni vizek lehetőleg az árvizeket megelőzően gravitációsan juthassanak a befogadóba. A belvízrendszer jelenlegi fajlagos kiépítettsége a főcsatorna vízvezetését illetően 32,3 1/sec/km2, szivattyús átemelésre pedig 8,7 ll/sec/km2. A belvízrendszer területén üzemel a Kiskörei magasvezetésű öntözőrendszer. 26. sz. Szászbereké belvízrendszer: a Zagyva balpartján. terül el Űjszásztól kezdődően északi irányban. Befogadója a tö'Mésezett Zagyva. A belvízlevezetés a 119. sz. belvízelvezető csatorna útján a Szászbereki zsilipen át történik, ahova 1942-ben 0,5 m3/sec teljesítményű félstabil szivattyúállás épült. A belvízrendszer a Heves—Szolnok—Jászvidéki Társulat kezelésében állott. Jelenlegi fajlagos kiépítettsége a csatornarendszert illetően. 29 1/sec/km2, a szivattyú teljesítménye pedig fajlagosan 12,0 1/sec/km2. 27. sz. Milléri belvízrendszer: A Zagyva—Tisza szögbe ékelődve fekszik. A terület észak—déli irányban közel súlyvonalként halad a rendszer főcsatornája a Milléri-csatoma, amelynek a Tiszába tankolásánál 1862-ben épült a jelenlegi kétnyílású zsoilip. A zsilip mellett a 6 m3/sec teljesítményű Milléri szivattyútelep létesült. A rendszer csatornahálózatának vízvezetőképessége nem bizonyult elégségesnek. Ezért a belvízrendszer északi részén kialakított önálló öblözet víztelenítésére megépült 1960-ban a 10 m3/sec kapacitású Tiszasülyi szivattyútelep. A rendszer délnyugati öblözetének, (befogadója a Zagyva folyó, amelynek balparti töltésébe a belvizek levezetésére 10 zsilip épült. A rendszer területe a Heves—Szolnok—Jászvidéki Társulat kezelésében Volt. Jelenleg három öblözetre tagozódik. a) Tiszasülyi öblözet 314,6 km2 b) Milléri öblözet 262,3 ” c) Zagyvabalparti öblözet 47,9 ” összesen: 624,8 km2 Fajlagos kiépítettsége a főcsatornák vízvezetöké- pességét illetően 47,8 1/sec/km2 szivattyús átemelést illetően pedig 24,8 1/sec/km2 28. sz. Dabai belvízrendszer: a Milléri belvízrendszer keleti határa és a Tisza folyó jobbpartja között terül el. Főcsatornája a Dobai belvízlevezető 19 8 TVK 145
