Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet
2.3123 VIZMINŐSÉGVIZSGALATOK A felszíni vizeik vízminőség-vizsgálatának célja a szennyezettség mértékének megállapítása, a szeny- nyezés okának felderítése, továbbá a különböző vízhasznosítási célok szempontjából való minősítés. Ez utóbbi cél a vízkémiában használatos majdnem valamennyi komponens meghatározását szükségessé teszi. Pl. ivóvíz minősítésénél legfontosabb az oxigén- és nitrogénháztairtás, valamint a ooli- titer és a lebegőanyag, az öntözésnél az! összes oldott só és Na %, a kazántápvíznél a keménység stb. ismerete. Minden vizsgálatnál meghatározzák tehát a következő komponenseket: vízhőfok C°; pH; lúgosság W°, vezetőképesség 10 e-1D cm-1 ; összes keménység nk°; kalcium, magnézium, kálium, nátrium, vas, szulfát, foszfát, klorid, ammónia, nitrit, nitrát, oxigénfogyasztás, oxigéntartalom mg/lit, oxigén telítettségi %; karbonát, szabad CO2, BOI5, HCO3; összes száraz anyag, összes oldott anyag, összes lebegő anyag, összes szerves anyag, oldott szerves anyag, összes ásványi anyag, lebegő szerves anyag, oldott ásványi anyag, lebegő ásványi anyag mg/lit. A vízminőség vizsgálatával egyidőben szükséges megállapítani a vízhozamot is. Esetenként szükség van különleges szennyeződések (fenol, króm, cián, stb.) ismeretére is. Vízmintákat általában hossz-szelvényszerűen (szelvényenként egy-egy pontban), különlegesebb esetekben ezen kívül kijelölt keresztszelvények több pontjában is vesznek. A hossz-szelvény mintavételi helyeit úgy jelölik ki, hogy a beömlő vízfolyások és szennyező források okozta változásokat, és a vízfolyás öntisztító képességét követni tehessen. A keresztszelvény-vizsigálatokat a szennyező források felett és alatt jelölik ki, hogy a, szennyeződés egyenletes elkeveredéséről kapjanak képet. A rendszeres düenőrző vizsgálatok végzésénél a vízmintákat a felszíntől számított 30 cm mélységből veszik. Nagyobb vízfolyások keresztszelvén3r-vizs- gálatánál esetenként, a felszíntől a fenékig mélységi mintákat is vesznek. A vízminták feldolgozását laboratóriumban végzik, erre a célra 2 liter vizsgálandó vizet szállítanak be. Helyszínen történik az oldott oxigén lecsapása, a szabad CO2 és az ammónia ill. oxigén- fogyasztás meghatározása. Különleges esetekben a vízminőség napi ingadozását 48 órán. át óránként ellenőrzik. A jelenlegi felszíni vízminőségi ellenőrző hálózat gerince a vízügyi igazgatóságoknál működő 12 minőségvizsgáló laboratórium. Ezek évszakonként egy alkalommal — vagy az adottságoknak megfelelően ettől eltérően. —, tervszerűen vizsgálják a. vízfolyásokat kb. 600 mintavételi helyen hossz-szelvényszerűen és kb. 20 keresztszelvényben. A meghatározásokat a VITUKI által összeállított vízvizsgálati módszerek szerint végzik, országosan egységesen. Ezeket a módszereket az Intézet a közös csehszlovák:—magyar felszíni vízvi zsgálatok- végzésénél a Csehszlovákiában használatos módszerekkel egyeztetve alakította ki. A rendszeres felszíni vízminőségvizsgálatok további feladatai: naég több adat gyűjtése a vízminőség ingadozásának megállapítására a különböző vízhozamok függvényében, továbbá adatszolgáltatás a vízjogi engedélyek kiadásához.és a meglévő vízjogi engedélyek felülvizsgálatához, adatszolgáltatás az 1/1961. Korm. ez. rendelet végrehajtásához, végül a vízfolyások szennyvíz-terhelhetőségének megállapítása. 2.313 összefüggés a szomszédos területek felszíni vizeivel Területünk idegen területtől a Tiszán — a Kárpát-medence északkeleti részéről származóan — kap vizet a, 13., a 10., valamint a 11. TVK-egység közbeiktatásával, illetve a 11. TVK-egységgei. határosán a Hortobágy—Berettyó-csatom,ából. A 12. TVK-egység és területünk 'határán a külföldi eredetű Hármas-Körös folyik. Közvetlenül külföldről említésreanéltó vízmennyiség nem érkezik, mivel Csehszlovákia és Magyarország határa e szakaszon közel a vízválasztó Vonalán halad. — A távozó vizeli a Tisza folyóban jutnak tovább a 9. TVK-egység területére. Az alábbiakban a fenti kettős bontásban tárgyaljuk a szóbanforgó kérdéseket. 2.313l A SZOMSZÉDOS TERÜLETEKRŐL ÉRKEZŐ VIZEK A Tisza folyó — összegyűjtve Románia, Szovjetunió és Csehszlovákia, területére eső vízgyűjtőjén a Kárpát-medence északkeleti részének vizeit — a 13., 10. és 11. TVK-egységek területén át érkezik határunkra. Vízjárásának módosítása, hazai vízrendezési munkálatoktól nem várható, mivel a Tisza szabályozása már befejezettnek tekinthető. Az árvizek csökkenésére belátható időn belül számítani nem lehet, mivel nagy árvízi tározók építését a közeli jövőben, nem tervezik szomszédaink. A tenyészidei kisvízhozamokat a Keleti-Főcsatorna és más öntözővízkivétetek már eddig is észr revehető mértékben csökkentették. A tervezett külföldi és hazai öntözőrendszerek ezt a kedvezőtlen hatást növelni fogják. A kisvízi hozamok megemelése szempontjából előnyös tenne néhány nagy külföldi tározó építése. Kedvező szerepe1 lesz a II. (ti- szaburai) vízlépcsőnek is. Itt kell megemlékeznünk arról, hogy 1958. júliusában a Tisza folyó völgyének (Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország) érdekelt vízügyi szerveinek vezetői Kievben a „Tisza folyó medencéje víztartalékainak komplex kihasználási sémájának összeállítására vonatkozó kérdések” megbeszélésére összeültek. Megállapodás született, hogy a Szovjetunió tervező szervei elkészítik a séma típusprogramját, melynek alapján a további távlati tervezések folyhatnak. A sémával kapcsolatban több nemzetközi tárgyalást is tartottak, de az elkészült tervezetek végleges formát még nem, öltöttek. A Hortobágy—Berettyó-csatornán a Tisza balpartja és a Keleti-Főcsatoma által határolt területek, nagyrészt belvízjeltegű vizei érkeznek a Keleti-Főcsatornából betáplált öntöző vízzel együtt. A Hármas-Körös, a, Berettyó és a Körösök völgyeinek vizét szállítja; vízkészletének zöme Romániából 70
