Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

II. fejezet. Természeti adottságok, területi vízkészlet

2.332 Szelek

A légnyomásképnek megfelelően, az uralkodó szélirány keleti lenne. A hegységek módosító hatására azonban a síksági állomásokon északnyugati, a Mátra-hegység csúcsain délnyugati az uralkodó szélirány. A nyugatias szelek fölényében az évek nagy részében Európában, így hazánkban is, (tehát területünkön is) fellépő május végi, júniusi nyári monszun hatása érvényesül. Budapest, Salgótarján és Kékestető szélirányainak eloszlását a 6. táblázat, továbbá a 2604. sz. (1:500 000 méretarányú) térkép szemlélteti.

A legközelebbi ilyen feldolgozással rendelkező állomás, Budapest szeles és viharos napjainak szélirány elosztásáról a 6. a táblázat tájékoztat.

A szélerősség évközi változását a 6 b táblázatban jellemezzük. A táblázatból szembetűnő a nyári monszun hatása, másrészt a tavaszt hozó ún. böjti szelek megjelenése. Végül jellemző a szeptember— október havi minimum, mely a szeptember végén, október elején gyakran jelentkező szép csendes, kellemes őszi időjárás, az ún. vénasszonyok nyara fellépésének kísérője.

Az eddig észlelt szeleknek a 3 Beaufort foknál erősebbek, évi átlagban 27%-át teszik ki. A viharos szelek hányada 6%. A legerősebb széllökés sebessége 42 m/s körüli érték, a ritkán, előforduló tornádóké azonban elérheti a 100 m/s-ot is. Területünk déli, alföldi részén (Jászság) tavasszal és nyáron porviharok is előfordulnak („jász-eső” és „kun-eső”).

A szélerősség évi átlaga területünk déli részén Törökszentmiklós vidékén 1,7, Hatvan vidékén 1,4,

Salgótarján vidékén 1,5, a Mátra csúcsain 3 Beaufort körüli érték. (A Mátrából nincsen hosszú idejű adatsorunk.)

A szélviszonyok részletes ismerete gyakorlatunkban új települések, ipartelepek elhelyezésénél, ta- Lajvédelem tervezésénél és az erdősávok kijelölésénél fontos1.

6. táblázat

Szélirányok eloszlása, %-ban (szélcsendek nélkül) Budapest (1), Salgótarján (2), Kékestető (3)

(1931—40)

É

ÉK

К

DK 1

D

1 DNY 1

NY

ÉNY

(1)

13

8

7

7

9

9

15

32

(2)

13

13

10

9

11

12

15

17

(3)

8

15

3

12

18

27

4

13

6a. táblázat

Szeles (v=10 m/s) és viharos (v=—15 m/s) napok szélirányeloszlása %-ban

Budapest (1918—1934)

ÉK K DK D DNY NY ÉNY

Szeles 2 — — — 1 6 37 54

Viharos 2 — — — — 2 40 56

A szélerősség évi menete Beaufort-fokokban Budapest (1931—40)

6b. táblázat

II.

III.

ív.

V.

VI.

vu. vin.

IX.

X.

XI.

XII.

Év

1,5 1,5 1,5 1,6

1,6 1,8

1,7

1,5

1,3

1,3

1,4

1,4

1,5

2.24 Hőmérséklet 2.241 Talajhőmérséklet

Tekintve, hogy a talajhőmérsékletet Budapesten is csak 4 m melységig mérik, a semleges zóna mélységének meghatározásánál egyelőre számításokra vagyunk utalva. Ezek szerint a semleges, tehát azon zónának talajfelszíntől mért mélysége, melyben a hőmérséklet ingadozása már csak néhány század C°, hazánkban 20 m körül van. Ez alatt a geotermikus gradiens érvényesül, melynek értéke kb. 5 C°/100 m.

A talajhőmérséklet változásának évi menetét, tekintve, hogy annak ingadozása 1 hónap időtartamon belül is jelentős, a havi középértékek nem jól jellemzik. Ezért a 10. ábrán a talajhőmérsékletet is hosszabb ideje észlelő meteorológiai állomások közül a területhez legközelebb eső Budapest 40 évi átlagai alapján közöljük a talajhőmérséklet 5 napos középértékeit.

A különböző minőségű talajok más-más hőgazdálkodása miatt a 10. ábra csak tájékoztató jellegű lehet. Mivel területünk déli részének zömén a

vályogos talajok az uralkodók, a budapesti adatok, melyeket a 10. ábra mutat be, elég jól jellemzik a sík területeket. A hegyvidéki területek hidegebb éghajlatúak és emiatt az erdei talajok itt télen jobban lehűlnek, nyáron kevésbé melegszenek fel, mint a sík alföldi területrészeken. A nyári és teli szélsőségek jellemzésére Budapest (11. és 12. ábra) geodzotermáit közöljük.

1950 forró nyarán a 30 C°-os középhőmérséklet 5 cm, 1939/40 zord telén a fagy 78 cm mélységig hatolt a talajba (1 m-nél mélyebb rétegben fagyot sehol az országban eddig még nem észleltek).

A talajfagyos napok átlagos száma Budapesten 2 cm mélységben 54, 5 cm mélységben 50, 10 cm mélységben pedig 48. Mivel a fagyos napok száma (lásd 2.242 alatt) területünkön mintegy 50— 90%-kal több, mint Budapesten, a mérési adatok hiánya ellenére meglehetős biztonsággal állíthatjuk, hogy pl. 10 cm mélységben átlag kb. 75—95 napon észlelhetnének fagyot. Hasonló meggondolás alapján zord teleken 20 cm mélységben 135—175, enyhe teleken 10 cm mélységben 15—38 fagyos nap várható.

8 8 TVK

57