Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
HEVES MEGYE Sírok község határában található a Nyirjes tó, amely tőzegmohás láptó. Természetvédelmi területté 1961 évben nyilvánították a 906/1961. sz. határozattal, s törzskönyvi száma 356. Mivel védetté nyilvánítása 1961 _ évben történt, már természet- védelmi fejlesztések közé sorolandó. Növény-, állat- és talajvédelem céljából egyaránt természetvédelmi területekké nyilvánítandók lesznek a megvalósításra kerülő nagyobb tározók, így az Istenmezei 85 ha-os, a Siroki 630 ha-os, a Vécsi 180 ha-os és a Szajlai 510 ha-os tározók. A védetté nyilvánítás egyébként külön költséget nem igényel. SZOLNOK MEGYE A Természetvédelmi Tanács most készíti elő a Tiszakürt község mellett, a község és a tiszai árvédelmi gát közötti területen felépített Bolza-féle arborétum védetté nyilvánítását. Az arborétumnak 27 fch a kiterjedése, és rendkívül értékes fa fajtákkal rendelkezik. A háború és az azt követő idők alatt rendkívüli károkat szenvedett, de még mindig olyan jelentős természettudományi értéket képvisel, hogy megóvását és megmaradását biztosítani kell. Hasonló jellegű arborétum a Tiszaigar község mellett, a Nagy foki II. sz. belvízfőcsatorna baloldalán települt értékes fa fajokkal rendelkező 3 kh-as erdő. A területet magába foglaló örvény—abádi belvízrendszer beruházási munkái 1962 évben befejeződnek, így vízügyi szempontból az arborétum újratelepítésének, illetve hiányosságai pótlásának akadálya nincs, s a meglevő különleges fa-állományt Szolnok megye kevés természetvédelmi állományába sorolhatjuk. Szükséges, hogy a Természetvédelmi Tanács az arborétumot védetté nyilvánítsa. A két arborétum fejlesztésével kapcsolatos kiadásokra becslés alapján 200—200 ezer forint költséget irányoztunk elő körülkerítésre, kiegészítésre és gondozásra. (Természetvédelmi kezelő.) 2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása e.31 A VÍZPARTI ÜDÜLÉS, FÜRDÉS ÉS A VÍZISPORTOK FEJLESZTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA NÓGRAD ÉS PEST MEGYE 1961—1980 évek közötti időszakot I. ütemként, 1981. évet követő kb. 15 évet II. ütemként jelölhetjük meg. Üdülők, strandok, vízisport létesítmények építése a tározók megvalósításának függvénye, ezért és az aránylag magas költségek miatt a II. időszakra ütemeztük. Feltétel az, hogy a vízszintingadozás a tározóknál 1—2 m-nél nagyobb ne legyen. Az üdülők a tározó építésével egyidőben, vagy azt követő években létesítendők tekintettel arra, hogy a területen más üdülési lehetőség nincs, és az igény erre nagy. Fürdés fejlesztése — a terület rossz ellátása miatt — az első időszakra történő ütemezést kívánná meg. Tározó építésével egy időben létesítendő. Vízisportok fejlesztésének ütemezésénél a tározók partján létesítendő csónakházak, horgásztanyák építése a tározók megépítése után következhet. HEVES MEGYE Üdülők létesítését a következő sorrendben javasoljuk: Párád község határában a Bikk patakon létesítendő tározó mellett (amennyiben a tározók is ilyen sorrendben épülnek), mivel Párád már most is látogatott fürdőhely, vidéke is szép és üdülésre nagyon alkalmas. Sirok község határában a Tama patakon létesítendő tározó mellett, tekintettel a nagy vízfelületre és a környező szép vidékre. Gyöngyössolymos határában a Gyöngyös patakon létesítendő tározó mellett, mivel ez Gyöngyösről (amely a mátrai üdülők forgalmának kiindulási helye) jól megközelíthető. Szajla és végül a Vécs község határában létesítendő tározó mellett, tekintettel a nagy vízfelületre (520 ha és 180 ha). A fürdők (strandok) létesítésének javasolt sorrendje: Gyöngyösorosziban a gyöngyösi ércbánya által létesítendő tározón, mivel ez már a közel jövőben megépül. Párádon a Bikk pataki tározón, tekintettel Pa- rád-fürdő közelségére és annak látogatottságára. A további sorrend: Parádsasvár, Sirok, Szajla, Vécs, Istenmezeje a vidék látogatottsága, a tározók nagysága, részben pedig a környező táj figyelembevételével. Vízisport létesítmények építésének javasolt sorrendje: Párádon a Bikk pataki tározó, Gyöngyössolymo- son a Gyöngyös pataki tározó, Gyöngyösorosziban a Toka pataki tározó, Sirokon a Tama pataki tározó, Parádsasváron a Köszörű pataki tározó, Szajlán a Pétervásárai Tama pataki tározó, Vé- csen a Tamóca pataki és Istenmezején a Pétervásárai Tama pataki tározó mellett. A sorrendet a felmerült igények, s a lehetőségek valószínű megvalósítási időrendje szerint állapítottuk meg, függ azonban a tározók megvalósításának tényleges sorrendjétől. SZOLNOK MEGYE A hasznosításuk sorrendjének megállapításánál figyelembe vettük a lehetőségeket, a már most megnyilvánuló igényeket, valamint a II. tiszai vízlépcső megépítése után előálló adttságokat. Vízparti üdülés fejlesztése során az I. ütemben építendő meg a kiskörei és a tiszaugi camping, mivel a helyeken nyári időben már ez idő szerint is jelentékeny számú üdülő veszi igénybe primitív körülmények között a vízparti üdülést. A campin- gek a hullámtéren fúrt kútból nyert ivóvízzel és szennyvízelvezetéssel rendelkezzenek. 347
