Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XIV. fejezet. Vízparti üdülés, fürdés, vízisportok és természetvédelem
A II. tiszai vízlépcső megépítése után kialakuló tározó tó mellé javasolt üdülő a II. ütemben építendő meg. Itt egyaránt lehetőség lesz vitorlázásra, csónakázásra, kajak-kenu sportra, motorcsónakversenyekre s sporthorgászatra. Előreláthatóan nagy belföldi és külföldi forgalomra is lehet számítani. A kulturális igényeket kielégítő üdülést biztosítani kell. Fürdés fejlesztést külön nem javasolunk. A fentiekben felsorolt tiszai campingek a jó fürdési lehetőséget biztosító természetes homokstrandok mellé települnek, ahol a finom tiszai föveny különösebb beruházás nélkül rendelkezésre áll. Ugyanez vonatkozik a II. tiszai vízlépcső tározó tavára is, ahol az üdülő közelében 100—150 m hosszú parti sávon a természetes strand kialakítható. Vízisportok számára tervezett létesítményeket az I. ütemben az alábbi sorrend szerint javasoljuk megépíteni. Szolnokon 2 db kajak-kenu csónakház. 1 db túraevezős csónakház, Mezőtúron 1 db túraevezős csónakház, továbbá Szolnok, Cibakháza, Tiszapüspöki város, ill. községek számára a Tisza mellett 1—1 horgászi- tanya épül. II. ütemben megépítendő a II. tiszai vízlépcső tározó tava mellé — Tisza- nána térségében — 1 db csónakház, és 1 db horgásztanya. 2.32 A TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS TEENDŐK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA NÖGRÄD ÉS PEST MEGYE A forrásvédelem I. időszakban történő megoldását a terület vízszegénysége indokolja. Ráfordítás ötévenként 0,35 millió Ft. HEVES MEGYE A siroki Nyirjes tó védetté nyilvánítása 1961- ben megtörtént, ezenkívül a Siroki tározó, Szajlai tározó, Vécsei tározó, és Istenmezejei tározó védetté nyilvánítására lesz szükség a megépítésük sorrendjének megfelelően. SZOLNOK MEGYE Az I. ütemben védetté nyilvánítandó a tiszakürti arborétum, — az eljárás már folyamatban van — és a tiszaigari arborétum. Ez utóbbinál indokolt az eljárás mielőbbi megindítása és befejezése az értékes és különleges faállomány megóvása érdekében. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A terv összeállításánál figyelembe vettük a jelenleg fennálló lehetőségek kihasználására törekvő igényeket, a távlati tervek megvalósítása nyomán jelentkező fejlesztési lehetőségeket, a Területi Vízgazdálkodási Keretterv Bizottság ülésén elhangzott véleményeket. Felhasználtuk a Szolnok megyei tanács 5 éves testnevelési és sport-programjának elvi elgondolásait, mely a párt téziseinek alkalmazásával a tömegek testnevelésének és sportjának fejlesztését tűzte ki célul. Az ifjúság és a dolgozók minél szélesebb rétegeit átfogó sportolási és üdülési lehetőségeket kell teremteni, amelyek egyrészt alkalmasak a szocialista nevelési célok elérésére, másrészt alkalmasak a fizikai és erkölcsi tulajdonságok fejlesztésére. E célok elérésére törekedtünk a Középtisza és Mátravidéki TVK területe sajátosságaihoz illeszkedő fejlesztési tervünk összeállításában. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Keretterv csak váznak tekinthető, melyet az összeállítás idején fennálló elképzelések, ismeretek alapján készítettünk. A tervet a jövőben az újabb fejlesztési igények felléptével, a népgazdaság igényeinek megfelelően ki kell egészíteni ill. korrigálni. Szükség van a Keretterv adatainak, javaslatainak állandó figyelemmel kísérésére, kiegészítésére, a konkrét tervezési feladatok megoldásához a részletes helyi feltárás és adatgyűjtés elvégzésére. Különösen fontos a Mátra vidéken tervezett létesítmények geológiai viszonyainak felderítése és a Tisza melletti létesítmények megvalósításával kapcsolatos hidrológiai vizsgálatok elvégzése. A jelen fejezet tárgyára vonatkozólag adatgyűjtések, feltárások igen hiányosak és nincs olyan szerv, vagy intézmény sem, amely ezekkel össze- fogóan foglalkozna. Célszerű volna valamely szervet (tanácsi szervet, SZOT-ot, Testnevelési és Sporttanácsot, vagy IBUSZ-t, vagy más arra hivatott szervet) megbízni azzal, hogy hivatalból össze- fogóan, sőt irányítóan foglalkozzék az üdülés, fürdés, vízisportok érdekében szükséges adatgyűjté- tésekkel, az igények felderítésével, a lehetőségek feltárásával, s az ilyen célú építmények létesítésére vonatkozó felvilágosítással, tanácsadással és propagandával. Célszerű volna vízparti üdülök, fürdők, csónakházak stb. építményekre típusterveket készíteni, továbbá az ilyen (meglévő, a tervezett, vagy tervezendő) létesítmények ismertetéséről szaklapokban gondoskodni. A fentiek hiányában a területi terv csak meglehetősen tág becslés- sek alapján készülhetett el. 348
