Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása

A területen előforduló, eddig feltárt gyógyha- »^pertermális hévizeket mezőgazdasági célra Is.

tású vizek felhasználhatók emésztőszervi megbe-“' tegedések (gyomorbántalmak) gyógyításánál. E ' források, illetve kutak, amelyek a Mátra északi oldalán találhatók, vízhozama kicsiny ugyan, de minthogy belső kúrához alkalmasak, a palackozás lehetősége fennáll. Ezeken kívül a Tápió vízrendszer közelében található egyszerű, illetve alkalikus hévizek felhasználása is célszerű és megvalósítható (gyógyfürdők létesítésével.)

Heves megye területén elsősorban gyógyászati úton hasznosítható vizek feltárása történt meg túlnyomó részben, így elsősorban ezek hasznosításának fejlesztését kell biztosítani. Az ásvány és gyógyvizek megfelelő formában való hasznosítása nemcsak a gyógyítás stádiumában, hanem az azt megelőző hatásában is jelentős.

Szolnok megye vonatkozásában általában a nagyobb lakott helyek legtöbbje rendelkezik ásvány-, gyógy- vagy hévízzel üzemelő tisztasági fürdővel, vagy gyógymedencével, ahol elsősorban a helybeliek és környékbeliek keresnek gyógyulást. Vizek gyógyászati felhasználása különösen a mozgásszervi és emésztőszervi megbetegedések szempontjából jelentős, mivel a gyógyító tényező kihasználásának a munkaerő regenerálás vonatkozásában is nagy jelentősége van.

A gyógyvizek gyógyászati vonatkozású kihasználása jelenlegi formájában a legtöbb helyen csak 40—50%-osnak mondható, mivel a téli időszakban megfelelő berendezés (hiányában a nagy értékű vizeink elpazarolva, felhasználás nélkül folynak el.

Szükséges a tisztasági fürdők, gyógymedencék, strandmedencék létesítése és fejlesztése s az ezeket körülvevő üdülést, pihenést nyújtó pihenőhelyek, fásítások, parkok kialakítása.

Nagy értékű gyógyvízzel rendelkező alföldi városok fürdőtelepeit fokozatosan ki kell építeni, a külföldiek fokozottabb gyógyfürdő igényét is kielégítő színvonalra. Ezek között, Szolnok, Tisza- földvár, Cserkeszőllő, Karcag, Törökszentmiklós (Tiszafüred—Kunhegyes) fejlesztésére kell gondolni. Az ivókúrára alkalmas ásvány- és gyógyvizek palackozásával elő kell segíteni a megelőző — gyógyító hatások kiszélesítését a dolgozók között.

1.32 AZ ASVÄNY-. GYÓGY- ÉS HÉVIZEK

EGYÉB HASZNOSÍTÁSI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Pest megyéhez tartozó területen, néhány községet kivéve, a községek rossz ivóvízzel rendelkeznek.

Ivóvízellátásuk korszerűen csak mélyfúrású kutakból, vezetékhálózaton keresztül valósítható meg. Az újabb kutatásokon kívül a már feltárt hipertermális hévizek fokozottabb felhasználása szükséges. Fokozotabban kell igénybevenni a hir (Üvegház, aszalás, szárítás, stb.) Ezen a területen • egyéb melléktermékek hasznosítására nincs lehetőség.

Heves megye vizsgált területén „egyéb” hasznosítású hévizeket az eddigi feltárások szerint csak szórványosan találtak. A feltárt hévizek, a kutak ill. források kis vízhozama miatt gazdaságosan, nem használhatók.

Egyedül Lőrinczi község területén fekvő 345 m mély fúrt kút ad olyan minőségű és mennyiségű vizet, mely alkalmas tisztasági strandfürdő létesítésére. A kút neve: „Malom-kútja”. A víz egyszerű hévíz 1. típusú, hőfoka 40 C°, hozama 57,0 m3/nap. Jelenleg a víz hűtésével ivóvízként hasznosítják. Fejlesztése tisztasági és strandfürdővé elsősorban a környező ipairi üzemek szempontjából volna lényeges.

1.33 ÄSVÄNY-, GYÓGY- ÉS HÉVIZEK KOMPLEX HASZNOSlTASI FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE

Pest megye vonatkozásában a gödöllői, tarai, nagykőrösi, ceglédi, abonyi hévizek lépcsőzetes felhasználása kerülhet szóba.

Heves megyében komplex hasznosítású lehetőség nincs.

Solnok megyében ez idő szerint 18 db olyan mélyfúrású kút van, amelyek vizének hőfoka a 40 C°-ot meghaladja, e kutak vízhozama 19 758 m3/nap.

Ezek között Mezőtúr, Tisza Örs, Cserkeszőllő Karcag—Berekfürdő I—II. sz. kutak, Túrkeve, Szolnok, Tiszafüredi, Szolnok cukorgyári, Szolnok MÁV fürdői, Szolnok Lenin Tsz, Törökszentmik- lós, Karcag, Kunhegyes, Tiszaföldvár kútjai hévízének hőfoka meghaladja az 50 C°-ot.

E magas hőfokú, nagymennyiségű hévíz nagy lehetőséget nyújt a komplex hasznosításra. A lehetőségek közül elsősorban a meglévő gyógyászati berendezések korszerűsítésére, fejlesztésére kell gondolni, figyelemmel a dolgozók egészség- ügyi érdekeinek védelmére.

Ahol erre lehetőség van, ki kell terjeszteni a hévforrásokból történő melegvízellátást és hévíz fűtést, háztömbök, üdülők, szállodák, új lakótelepek számára. Az igen tömény sóoldatokat tartalmazó hévizek fűtésre történő felhasználását kellő körültekintéssel kell alkalmazni.

Kertészeti célokra Szolnok megyében már ez idő szerint is hasznosítják a legjelentékenyebb hévizeket. Itt is arra kell törekedni, hogy a feltárt Lehetőségek a legtökéletesebben legyenek kihasználva.

A népgazdaság érdeke, hogy a feltárt hévizek gyógytényezőit, hőenergiáját megfelelő sorrendben teljesen kihasználják s lépcsősen több célra hasznosítsák.

328