Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XIII. fejezet. Ásványvizek, gyógyvizek és hévizek hasznosítása
2. AZ ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK ÉS HE VIZEK HASZNOSÍTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 8.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Középtisza és Mátra vidéki TVK Nógrád és Pest megyei részének készítésénél felhasználtuk : a VITUKI mérési adatait dr. Keszler Hubert forráskataszterével, Schulhoff ö.: „Magyarország ásvány- és gyógyvizei” című könyvének, dr. Kocsis Árpád: „Adatok mélységi vizemkről” című könyvének, Cziráky József: „Termálvizeink hasznosítása” című cikkének, dr. Juhász—Szakvári: „Hazai vízkutatási módszerek” című cikkének több hasonló témakörben megjelent kisebb cikknek a területre vonatkozó eredményeit, és egyéb adatgyűjtéseket. Az ásvány-, gyógy- és hévizeknek részletesebb vizsgálata, kevés kivétellel, még nem történt meg. A közölt adatok nagy része, valamint a becsült igények is a járási, illetve megyei Közigazgatási és egészségügyi szervektől származnak. Kifejezetten ásvány-, gyógy- vagy hévíznyerés céljára létesített kút e területen nincs. Ami hasznosítás jelenleg van, az egyéb célra lemélyített kutakból, illetve forrásfoglalásokból származik, melyeknek így a kihasználása is kedvezőtlenebb. E terület jellegére nézve, két egymástól teljesen elütő tájegységre bontható. 1. A Mátra É-i lejtője, valamint a nógrádi dombvidék, amely durva, homokos, karsztos jellegű 2. Budapestről DK-re fekvő üledékes alföldjel- legű Tápióvölgyre amely homokos, löszös tengeri üledék. A mélységi vizek tározói is ennek megfelelően mélykarsztos, illetve homok tározók. A belőlük nyerhető víz mennyiségére és minőségére nézve, semmiféle adat nem áll rendelkezésünkre. Kerettervünk Heves megyei részénél megállapítható, hogy a forrásoknak ma még megoldatlan a kezelése. Tudományos szempontból a forrásvizeikkel az Orsz. Földtani Intézet Vízföldtani Osztálya foglalkozik, azonban az csak új feltárása lehetőségek után kutat. Az Orsz. Vízkutató és Fúró Vállalat kutakkal feltárja a vizeket. Nem tartozik azonban a vállalat feladatai közé az üzemeltetés ellenőrzése. A vizek rendszeres minőségi vizsgálatát az Országos Balneológiái Kutató Intézet Hidrológiai Osztálya kis létszámmal végzi, amely ma nem képes a feladatok maradéktalan ellátására. Kidolgozott terv mindössze a bükkszéki gyógymedence téliesítésére van. A tervet a Heves megyei Tervező Iroda készítette. Szolnok megye területén igen nagy számú hévíz van, azonban ezek kihasználására, egységes fejlesztésére átfogó terv még nem készült. Az egyes források problémáival a tanácsok esetenként kü- lön-külön foglalkoznak. A Keretterv anyagára vonatkozó rendszerezett adatgyűjtemény nincs, azokat a legkülönbözőbb forrásokból, és helyi tárgyalások útján kellett összegyűjteni. Különösen kevés adat áll rendelkezésre a gyógyvizek egészségügyi hatásáról, illetve a munkaerő regenerálódás eredményéről, kevés adat van a betegellátásra és betegség megelőző hatásokra vonatkozóan is. Nem állt rendelkezésre pontos adat az ivóvíz felhasználás napi mennyiségéről sem, ezért ezeket az adatokat becsléssel kellett megállapítani. A Keretterv Szolnok megyei részének kidolgozásánál is felhasználták dr. Schulhoff Ödön: „Magyarország ásvány- és gyógyvizei” című munkáját, dr. Kocsis Árpád és Koltai József: „Adatok n 26 C°-nál magasabb hőmérsékletű mélységi vizeinkről” című könyvét, dr. Urbancsek János: Szolnok megye vízföldtani és vízellátása című művét, a Hidrológiai Közlöny ásvány- gyógy- és hévizekkel foglalkozó anyagát. A legtöbb helyen az érdekelt tanácsok vezetőivel, képviselőivel helyszíni tárgyaláson tisztáztuk a hévizek jelenlegi felhasználási körülményeit és a fejlesztés igényeit. E tárgyalások alkalmával megállapítható volt, hogy a tanácsok tudatában vannak a hévizek kihasználásának népgazdasági jelentőségével és a legtöbb helyen már terveket készítettek a fejlesztés közeli megvalósítására. A fejlesztési tervek különféle célúak és mélységűek, és a legégetőbb helyi problémák megoldását kívánják előmozdítani. Fejlesztési terve az alábbi helységeknek van: Cserkeszőllő : ÉM. Városépítési Terv.. Vállalat Budapest. Jászapáti: Vízügyi Tervező Iroda Budapest. Kisújszállás: ÉM. Középülettervező Vállalat Budapest. Országos Vízkutató és Fúró Vállalat Budapest. Karcag: ÉM. Debreceni Tervező Vállalat Debrecen. Kúnhegyes: ÉM. Szolnok megyed Tervező ír. Szolnok. Jászberény: ÉM. Középülettervező Vállalat Budapest. Cegléd: Mélyépítési Tervező Vállalat Budapest. Szolnok: ÉM. Szolnok megyei Tervező Iroda Szolnok, (tanulmányterv.) Tiszafüred: ÉM. Szolnok megyei Tervező Iroda Szolnok. Sok értékes anyagot tartalmaz a Megyei Tanács VB. tervosztálya által összegyűjtött, s a Szolnok megyei ásvány-, gyógy- és hévizek fürdőire vonatkozó adatgyűjtemény. A jelentősebb források gyógyvizek esetében a tervezés számára közvetlenül helyszíni szemlén és közvetlen tárgyalások útján derítették fel a helyi igényeket és fejlesztési lehetőségeket. Igen sok esetben kész tanulmánytervek, kivitek tervek álltak rendelkezésre. Még ott is, ahol tanulmányok vagy tervek nincsenek, az illetékes tanácsok vezetőinek határozott elgondolásaik vannak a fejlesztést illetően. Gátló körülmény jelenleg a fejlesztés megvalósításánál az építési liitelek hiánya. A tervek vég42 8 TVK 329
