Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

À síkvidéki tározók közül a tiszai II. sz. vízlépcső medertározója, mely öntözővíz kivételt, a hajózást és az energiatermelést szolgálja.

A hegy- és domlbvidéki tározók köziül a következők:

Tari (63), Nemti (66), Nádújfalui (67), Mátra- szeled (68), melyek elsősorban ipari vízellátást, másodsorban öntözési vízkivételt, járulékos hal- és víziszámyas tenyésztést szolgálnak. A Recski II. sz. tározó (50), mint csúcstározó (tartaléktározó) ivó- és1 ipari vízellátást, vagy öntözővíz szolgáltatási csúcsokban egyaránt szolgálhat vízellátási és mezőgazdasági célokat.

2.23 HATÉKONYSÁGI VIZSGALAT

a) Kimondottan mezőgazdasági célokat szolgáló tározók:

Az ilyen jellegű tározók között nagyobb mértékű öntözővíz szolgáltatásra tervezték az alábbi tározókat:

Síkvidéki tározók közül: {Tóalmást Cslkos-tó (37), Bagi tó (38), Tiszai III. sz. vízlépcső tározója (Alpári 40), Besenyszögi tározó (41), Csereközi Holt-Tisza (12), Szajoli Holt-Tisza (13).

Hegy- és dombvidék! tározók közül: Siroki (44), Recski I. sz. (47), Szajlai (48), Gyöngyöstarjáni (51), Gyöngyösi I. sz. (52), Gyöngyöspatai (53), Gyöngyöshalászi (54), Nagyrédei (56), Nézsai (57), Püspökhatvani (58), Galgagyöriki (59), Bokori (60), Ecsegi (61), Sámsonházai (62).

A többieknél legfeljebb mellékes öntözési vízkivétel engedhető meg, a tározás célja hal- és víziszámyas tenyésztés, vagy nád- és sástermeilés.

A beruházás évi bruttó hozamának megállapításánál az öntözéssel elérhető évi haszon értékét — az öntözött terület helyétől függően — 8 000— 10 000 Ft/ha értékkel vették figyelembe. A járulékos hal- és víziszámyas tenyésztés évi haszna a halasítható terület függvénye. Ez síkvidéki tározóknál a, teljes területet domibvidéki tározóknál a vízfelület 2/3—1/3-a. Ezen a területen halasítás- sal 225 kg/ha évi halhozam figyelembevételével 3 600 Ft/év/ha eredmény érhető el. Víziszámyas tenyésztés hozamának ugyanennyit vettek figyelembe. Járulékos nádtermelés dombvidéki tározóknál csak tóvégi és lapospartú részeken lehetséges. Mivel ilyen helyeken a nád alól az öntözési idény végére a víz lemegy, csak közepes: nádtenmeléssel számolhattak, hektáronként 3 100 Ft-tal. Síkvidéki, elsősorban nádtermelésre beállított tavakon jóminőségű exportnád terem, hektáronként 5 000 Ft hozammal.

b) Kimondottan ivó- és ipari vízellátás céljait szolgáló tározók.

Az ilyen jellegű tározókat minden esetben határozott terület vízellátására kutatták fel. Hatékonyságuk kimutatása irreális, mert az ellátandó területek vízbeszerzési lehetőségei kimérítettek, más módon megoldhatatlanok. Az ilyen jellegű tározóink fajlagos beruházási költsége általában igen magas és megépítésüket legfeljebb az égető vízhiány indokolja, költségüket csak nagy kommunális beruházás bírja el.

c) Komplex feladatú tározók:

Az ebben a csoportban felsorolt tározók elsősorban ipari vízellátási, másodsorban mezőgazda- sági célokat szolgálnak. Egyes tározóknál, mint mellékes lehetőség üdülés vagy vízisport is felmerült. A hatékonysági számítás ezen tározóknál csak a mezőgazdasági ágazat alapján indítható el és ezért úgy próbáltak számolni, hogy meghatározták a tározóból a mezőgazdaságra terelhető beruházási százalékarányt és a jövedelmet csak erre vetítették.

2.3 Javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása

2.31 SÍKVIDÉKI tározók ÉPÍTÉSÉNEK

SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

A Haj ta vidék tározó láncolata kiegészítésével a kívánatos sorrendet az alulról felfelé haladás előnyei döntötték él. Ezért építették meg a Farmos! tó műtárgyát 1960-ban. Ez tulajdonképpen kijelöli az építési sorrendet.

Felmerült, hogy e sorrend szakaszokra legyen bontható. Ebben az esetben az alsó négy tározó egy sorozatban épülhet alulról felfelé. A két Haj- ta tározó szintén együtt épülne külön lépcsőben és a két felső tó önállóan ugyancsak bármikor megépíthető. Ez utóbbi rendszer reálisabb.

Javaslat a mai helyzetnek megfelelően: Tóalmás! Csíkos tó,

Bagi tó,

Jászberényi Haj ta tó,

Nagykátai Hajta tó,

Farmosi nagynádas,

Göbölyjárási tó,

Gólyahalmi tó,

Nyikrétje tó,

Mind a 8 tározó feltétlenül megépítendőnek minősíthető. A Tóalmási Csikós tó azért került élőre, mert mint független létesítmény önállóan megépíthető, továbbá öntözésre máris igényt tartanak rá. Ugyanez mondható el a Bagi tóra. Az intenzív halgazdálkodás megindításához először a halászat kiszemelt központját kell megépíteni;, a Jászberényi Hajta tavat, mely mélységénél és helyzeténél fogva egyaránt legalkalmasabb erre a célra. Közös műtárgya miatt a Nagykátai Hajta tó következik. Az alsó lépcső kiépítése az előbbiektől függetlenül akár azokkal egyidőben is megkezdődhet. A Hajta-vízfolyás rendezése a munkáknak nagy lökést fog adni, mert a kotrás kihelyezett depő- niája máris tározótöltésként mutatkozik, bár korántsem nevezhető még annak.

A kerettervben szereplő további síkvidéki tározók többnyire a tiszai II. sz., ill. tiszai III. sz. vízlépcsővel vannak összefüggésben. Ennek megfelelően az alábbi sorrendben javasoljuk a további tározókat megépíteni:

Szajoli Holt-Tisza tározó fejlesztése,

Tiszai II. sz. vízlépcső,

Cserőközá Holt-Tisza tározó fejlesztése, Besenyszögi tározó,

Tiszai III. sz. vízlépcső.

4Q 8 TVK

313