Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

Valamennyi felsorolt tározó megépíthető, ill. fejleszthető. A Száj oh Holt-Tisza feltöltése a Tisza

III. sz. vízlépcső megépülte után sakkal biztonságosabb lesz ugyan, bővítését azért javasolják elsőnek-, mert fajlagos beruházási költsége igen ala- csony. A Cserőközi Holt-Tisza tározó fejlesztését csak a tiszai II. sz. vízlépcső megépülte után célszerű elvégezni. A Tiszai II. sz. vízlépcső előirányzott duzzasztás! szintje ugyanis 88,50 m Orsz., míg a holtág tervezett normális tározási szintje 87,50 m Orsz., ezért a holtág és az élő Tisza közötti összeköttetésre szolgáló 1,0 m 0 beeresztő zsilipen keresztül — annak megfelelő átalakítása után — a holtág gravi táti ósan feltölthető lesz,. Ugyancsak a tiszai II. sz. vízlépcső megépülte után célszerű megépíteni a Besenyszögi tározót is. A tározó feltöltését ugyanis — a tavaszi belvizeken kívül — a jászsági stabilizáció VIII. öntözőfürtjébe tartozó besenyszögi öntöző főcsatorna vizével fogják elvégezni.

3.32 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÖK ÉPÍTÉSÉNEK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

a) Kimondottan mezőgazdasági jellegű tározók közül megépítésre a következőket javasolják:

Szajlai (48), Gyöngyöstarjáni (51), Gyöngyösi I. (52), Gyöngyöspatai (53), Gyöngyöshalászi (54), Nagyrédei (56), Nézsai (57), Püspökhatvani (58), Galgagyörki (59), Bokori (60), Ecsegi (61), Sámson- házai (62).

A Gyöngyösvidéki tározók hatékonyságuk alapján egyenértékűek, fajlagos beruházási költségük nagyobb, mint a Szajlai tározóé. Ennek ellenére a megvalósítási sőrémdben a Gyöngyös vidéki tározókat soroljuk az első helyre. A fajlagos beruházási költségkülönbözetet keigyenlíti az a tény, hogy ezek a tározók egymástól függetlenül megépíthetek. A beruházási költség ütemezésénél egy- időben nem célszerű nagy népgazdasági eszköz- lekötést ütemezni. A beruházás rugalmasságán kívül további előny, hogy egyik tározó sem érint meglévő műszaki létesítményeket,

A Szajlai tározó fajlagos beruházási költsége országos viszonylatban is rendkívül kedvező (2,56 Ft/m3). Ennek ellenére csak második helyre, de mindenképpen 20 éven belüli megépítésre soroljuk. Az elmondottakon kívül ugyanis a tározó építésével egyidőben igen nagy értékű egyéb építési munkákat is el keli végezni, a Sírok—Pétarvásá- rai út, Szajla község, a szajlai és a terpesi tsz majorok egyes részei víz alá kerülnek. Az utak és tsz. majorok áthelyezése valamint Szajla helyett új község építése a tározó építési költségének kb. 1,6- szorosába (28,5 miihó Ft-ba) kerül. Megépítése még ilyen feltételek mellett is szükséges, mert a Tama völgyi öntözések további fejlesztése csak a tározó elkészülte után kezdhető meg.

A Siroki tározó fajlagos beruházási költsége is kedvező (2,96 Ft/m3). Megépítését azonban olyan nagy fontosságú ipari létesítmények akadályozzák, mint a Kál-Kápolna—kisterenyei vasútvonal, a recski bekötő út, a Mátravidéki Fémművek ipar- vasútja, a Siroki ipari lakótelep. Nem várható,

hogy a jelenlegi népgazdasági erőforrások mellett az elkövetkező évben a tározó megépülhessen. A Szajlai tározó megépítése után a Siroki tározó jellege több évesre változik, a tározott víz hasznosítására előreláthatólag a körzeten kívül kerül sor.

Illuzórikus lenne besorolni azokat a tározókat, melyeknek megvalósítását az ismeretlen geológiai viszonyok bizonytalanná teszik. Ilyenek a következők: Ivádi, Visontai, Tamaleleszi, Váraszói, Herédi, Horti, Pétervásárai.

A Gyöngyösvidéki tározók 2 47 ha, a Szajlai tározó 8 600 ha. öntözésfejlesztést tesz lehetővé. 1 ha. új öntözőtelep létesítéséhez mintegy 2 100—2 300 m3 tározó térfogatot kell biztosítani

A Galga rendszerben ki kell építeni a Nézsai (57), Püspökhatvani (58) és Galgagyörki (59) tározókat, mert azokkal együtt minimum 340 1/s vízsugarat kaphatunk azokon a területeken, ahol az öntözés a jó termőterület miatt a leggazdaságosabban végrehajtható. Hangsúlyozzák, hogy egyáltalán nem lehet cél a tárazás helyi érdekek szolgálatába állítása, mert nyilvánvaló, hogy a 340 1/s vízmennyiség a Galga, vagy Zagyva alsó folyásán sokkal hasznosabb, mint a gyenge termelési viszonyokkal rendelkező Közép-Nógrádban. Ugyanez vonatkozik a Szuha és a Kis-Zagyva tározóra is: Bokori (60), Ecsegi (61), Sámsonházai (62). Az együttesen szolgáltatott víz minimum 290 1/s. Az építési sorrend lehetőleg felülről lefelé legyen, mert így a fejlődő öntözés vízigényét fokozatosan ki lehet elégíteni. Ennek megfelelően a következő sorrendet javasolják:

Sámsonházai tározó,

Nézsai tározó,

Bokori tározó,

Püspökhatvani tározó,

Ecsegi tározó,

Galgagyörki tározó.

b) Kimondottan ivó- és ipari vízellátási célokat szolgáló tározók közül megépítésre a következőket javasolják: Bikfcvölgyi (42), Köszörűvölgyi (43), Gyöngyössolymosi II. sz. (45), Vécsi (46), Mátra- derecskei II. sz. (49), Gy öngy ö sor őszi (55), Hasz- nosi (64), Mátrakeresztesi-alsó (65), Mátraverebé- lyi (69), Alsólegyendi (70).

Az ipari vízpótlás céljából épülő tározók közül a Vécsi tározó építési határidejét az újonnan feltárt lignitmezőkhöz tervezendő erőmű építése határozza meg. A Gyöngyösoroszi tározó már épül. A további ipari vízpótlás céljára tervezett tározók általában vitás helyen fekszenek, mert létesítésük sok járulékos költséggel jár. Aránylag kis mértékű a járulékos költség a Mátraverebélyi (7,3 miihó Ft) és a Mátraszelei (12,1 millió Ft) tározó esetében.

Az ivóvízellátás céljából épülő tározók közül a Bikkvölgyi és Köszörűvölgyi tározók a Mátrai Regionális Vízmű vízellátását hivatottak ellátni. Az aránylag kedvező fajlagos beruházási költség (10 forint/m3) indokolja, hogy ezt a tározót sorolják az első helyre. A Recski II. sz. tározó mint csúcstározó, a vízellátási feladatokon kívül bekapcsolható a Szajlai tározó vízpótlásába is.

314