Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása

mely azonban a VITUKI szerint elegendő és a természetes eliszapolódás következtében (kolmatáció) az alapkőzet is vízzáró lesz.

A tározótérbe 3,5 km hosszú vasútvonal és 5 km hosszú műút esik, ezenfelül Nádújfalu szélén néhány ház. Ezek miatt a járulékos költségek magasak (73%). Fajlagos beruházási költsége (8,78 Ft/m3), még így is az országos alatt van. Hasznosítása elsősorban ipari vízellátás biztosítására, másodsorban öntözésre és járulékos hal- és víziszárnyas tenyésztésre van előirányozva. Vélemények szerint területének sürgős biztosítása után fokozatosan építendő ki.

Nádújfalui tározó (67) Nádújfalu községtől NY-ra a Nádújfalu—Nemű közút hídja felett 250 m-re, a Zagyva völgyének elzárásával létesülne. A 8,0 m magas 500 m hosszú völgyzárógát mögötti tározóban 180 ha vízfelülettel 5,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó abszolút teljesítőképessége 190 1/s. A völgyszakasz vízzáróságát csak a felszínen levő talaj tudja biztosítani, az alapkőzet homokkő.

A tározó járulékos költsége az áthelyezendő vasút, bányavasút, műút és Homokterenye község néhány áthelyezendő háza miatt az országos átlagnál magasabb, 64%:.

Hasznosítása elsősorban ipari vízellátásra másodsorban hal- és víziszámyas tenyésztésre, valamint esetleges öntözővíz szolgáltatásra van előirányozva. Mivel a Nem ti tározó kiegészítő létesítményének van tervezve, véleményünk szerint a magas járulékos költség miatt nem gazdaságos a megépítése.

Mátraszélei tározó (68) Mátraszele község felett mintegy 400 m-re a Zagyva medrének elzárásával létesülne. Az agyagmagos kőből épített 24,0 m magas 415 m hosszú völgyzárógát mögötti tározóban 140 ha vízfelülettel, 12,21 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó abszolút teljesítőképessége 120 1/s. A magas építési költség abból származik, hogy a völgyzárógát építéséhez 641 000 m3 földkő munka szükséges, ami azt jelenti, hogy 19 m3 vízre 1 m3 gát anyag jut. Ezért az elzárás kialakítása még részletes vizsgálat tárgyává teendő. A járulékos költség út áthelyezéséből származik.

Hasznosítása elsősorban ipari vízszolgáltatásnak van előirányozva járulékos hal- és víziszámyas tenyésztéssel, másodsorban vízisportok kielégítését célozza. A gát jó organizációval olcsóbb és így megvalósításra előnyösebb lehetne.

Mátraverebélyi tározó (69) a Zagyva mellékvölgyében, a Bükk-völgyben kialakítható nagyméretű tartály-tározó. A Bükk patak völgyének a régi műúton levő híd felett 180 m-re történő elzárásával létesül. A 22 m magas 425 m hosszú völgyzárógát mögötti tározóban 60 ha vízfelülettel

210,00 m Orsz. üzemvízszánt esetén, 7,3 millió m3 víz tározható. A Zagyvából a közeli vízkivételi helyről 1,0 m3/s víz bennthagyása mellett vesz- szük ki a vizet 2,0 m3/s max. kapacitással. Az így tározott víztömegből a tározó kb. 200 1/s ipari vizet tud szolgáltatni.

Építési költsége — a túlzott gátméretek és organizáció következtében — igen magas. Földmunkája 409 000 m3. Hasznosítása ipari víznyerésre

van előirányozva, de sporthorgászat is megengedhető.

Alsólengyendi tározó (70) a Ciros patak torkolatától 2000 m-re Alsólegyend községtől D-re a Mátra vízbő É-i lejtője vizeinek ivóvízellátására történő összegyűjtésére létesül. A 16,0 m magas 375 m hosszú völgyzárógát mögötti tározóban 16 ha vízfelülettel 0,77 miihó m3 víz tározása lehetséges. A tározó területe jó vízzáró, a gát anyaga agyag. Költsége a meredek völgyben kialakított kis tározótér következtében igen magas, 1 m3 gátanyag 5 m3 vizet tárol, ami igen kedvezőtlen mutató. Megépítése csak abban az esetben indokolt, ha az ivóvízigény más helyről nem biztosítható. Teljesítőképessége alapján mintegy 23 000—29 000 fő vízellátását tudná biztosítani. Amennyiben a tározó megépül védterület jelölendő ki. A tározó hasznosítása kizárólag ivóvízellátásra van előirányozva.

Csörgővölgyi tározó (71) a Csörgő patak felső szakaszán, Mátraszentistvántól DNY-ra, a Huta- helyi és Gedeon patakok találkozása alatt mintegy 320 m-re, a Csörgő patak völgyének elzárásával létesül. A 26,0 m magas 160 m hosszú völgyzárógát mögötti 9 ha vízfelülettel 0,34 millió m3 tározható. A jó altalajra való tekintettel beton súlytámfal is szóba jöhet. A tározó szintén ivóvízellátásra készül az előzőnél is rosszabb mutatókkal. (Fajlagos beruházási költsége 87,90 Ft/m3). Hasznosítható víz- mennyisége 1 900 m3/nap, mely mintegy 15 000— 19 000 fő vízellátásra elegendő. A tározó körül mivel kizárólag ivóvízellátásra szolgál, védterület jelölendő ki.

A könnyebb áttekinthetőség érdekében az ismertetett tározók hasznosításuk alapján az alábbiakban foglalhatók össze.

a) Kimondottan mezőgazdasági célokat szolgáló tározók:

Ebbe a csoportba tartozó tározók vizét öntözésire, vagy öntözésre: és járulékos hal- és víziszámyas tenyésztésre:, esetleg nád-, sóstermélésre hasznosítják. A kerettervben szereplő tározók közül az alábbiak ilyenek:

A síkvidéki tározók közül a Tisza II. sz. vízlépcső medertározója kivételével valamennyi.

A hegy- és dombvidéki tározók közül a következők:

Siroki (44), Recski I. (47), Szajlai (48), Gyöngyöspatai (53), Galgagyörki (59) Bokori (60), Ecsegi (61), Sámsonházai (62).

b) Kimondottan ivó- és ipari vízellátás céljait szolgáló tározók:

A síkvidéki tározó között ilyen nincs.

A hegy- és dombvidékiek közül ilyenek a következők:

Bikkvölgyi (42), Köszörűvölgyi (43), Gyöngyös- solymosi II. sz. (45), Vécsi (46), Mátraderecskei II. sz. (49), Gyöngyösoroszi (55), Hasznosi (64), Mátra- keresztesi-alsó (65), Mátraverebélyi (69), Alsóié- gyendi (70).

c) Komplex feladatú tározók:

Ebbe a kategóriába azok a tározók tartoznak, melyek vize egyidejűleg több vízgazdálkodási ág kiszolgálását biztosítja. A kerettervben szereplő tározók közül ilyenek az alábbiak:

312