Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
rint csak 70 ha területen képeznének ki tározót 60 cm átlagos vízmélységgel és 0,42 millió m3 víztározással. A többi terület lecsapolandó. A lecsapo- lás költségei nem a tározót terhelik. A tározó a Hajta jobbpartján fekszik, ellentétben az eddig felsorolt tározókkal, melyek balparton, illetve a két Hajta közében fekszenek. Jászberényi Hajta tó (36) a környék legmónyebb részén fekszik. Vízállásos területéből (270 ha) csak 90 ha kerülne a tervezett tározó területéhez, a többit lecsapolnák. A lecsapolt területek víztelenítését szivattyúzással kell megoldani. Tározóképessége 1,26 millió m3 lesz. Véleményük szerint a területen nagyobb tározó is kialakítható. A Jászberényi Hajta tó lenne a Hajta vidék halgazdaságának bázisa. A két Hajta tó szintén együttműködő tórendszer, közös duzzasztó zsilippel. A Nagykátai Hajta tóhoz külön táplálócsatoma szükséges. A Jászberényi Hajta tónak kettős működésű tápzsilipje lesz. Tóalmást Csikós tó (37) fcb. 4 km hosszú völgyelet vízjárta részeit foglalja el. Jelenlegi vízjárta területe 360 ha, ahol 1,6 millió m3 áll meg. Tervek szerint 144 ha területen lehetséges tározó építése, ahol terep fölé történő duzzasztással 1,6 millió ma víz tározható. A tározó elsősorban nád- és sástermelési, továbbá halászati célok kielégítésére létesül, kedvező években öntözés is lehetséges. Bagi tó (38) a tóláncolat legfelső tározója. Hasonlóan a Csíkos tóhoz, ez is hosszú völgyeletben fekszik, ahol 100 ha terület vízállásos 0,5 millió m3 állóvízzel. Terv szerint 70 ha területet állítanak be tarozásra, de emelt szintjével 0,77 millió m3 vizet tudnak tározni. Működés közben először a felső tavak töltése végzendő el és csak akkor tölthető a többi, ha a vízmennyiség akkora, hogy meghaladja azt az értéket, mely a beeresztő zsilipen az illető tározó 10 nap alatt történő feltöltését biztosítja. A kerettervben szereplő további síkvidéki tározók a tiszai II. sz. és III. sz. vízlépcsők hullámtéri tározói. Tiszai II.. sz. vízlépcső (39) a VlZITERV által készítendő beruházási programot előkészítő tanulmány szerint a 403 fkm. tiszai szelvényben, a mederben épül meg. A vízlépcső megépülte után előirányzott duzzasztási szint 88,50 m Orsz. Ennek te- nyészádőben 90,50 m Orsz. szintre való megemelésével 262 millió m3 vizet lehet tározni a hullámtérben és a mederben. Ez a vízmennyiség kellő biztonsággal biztosítja az öntözővíz szükségletet az öntözési idény időtartamára a Tisza II. vízlépcső határterülete és részben a Tisza völgy egyéb részein levő öntözésiek számára. A tározó egyéb adatai a táblázatban találhatók. Tiszai III. sz. vízlépcső (40) a Hármas-Körös torok felett, a Tisza 252 fkm szelvényében épül ki. A Tisza jobbpartján az Alpári nyíltártérben a 252 fkm-től felfelé a 264 fkm szelvény magasságig a 88,00 m. Orsz. szintű — ún. Alpári tározó (40) létesül, melyet a Tisza mentén töltés, a szemközti oldalon pedig magaspart határol. A tározót kettős működésű szivattyútelep tölti, amely a tározó ürítésekor energiát is termel. A Duna—Tisza-csatoma létesítése után a tározó átvezetett Duna vízzel is tölthető lesz. Ez esetben gazdaságos lehet a Tiszai III. sz. vízlépcső alvizébe dolgozó erőtelepet is kiépíteni éspedig a Duna—Tisza-csatoma felső és alsó tározója közti csúcserőművel azonos vízhozamra. A Dunai—Tisza-csatarna tározón keresztül a Holt-Tisza mederbeni vonalozással a 263 fkm szelvénynél csatlakozik a Tisza folyóba. A tiszai III. sz. vízlépcső előreláthatóan 83,50 —82,00 m Orsz. szintek közötti duzzasztással épül. A vízlépcsőhöz kapcsolódó Alpári nyíltártéri tározóban a 88,00 m Orsz. tározási szinttel 131 millió m3, a mederben 40 millió m3, a Bögében összesen tehát 171 millió m3 víz tározható. A vízlépcső létesítése öntözővíz kivételit, a hajózást és az energia- termelést szolgálja. A tározó elsősorban az öntözést másodsorban a hal- és a víziszámyas tenyésztést szolgálja. A Bögéből öntözési célokra 74 m3/'s vízkivételt terveznek, mellyel mintegy 172 000 ha öntözést lehet ellátni. Ezt a vízmennyiséget csak akkor lehet kivenni, ha a Tisza tavaszi nagyvizeinek egy részét megfelelő tározóban felfogják és az öntözési idény alatt a tározott vizet a Tisza vízhiányainak pótlására felhasználják. A tiszai III. sz. vízlépcső megépülte után lehetőség nyílik arra is, hogy holtágak egy részét a Tisza kedvező vízállása mellett feltölthessék. A tiszai II. sz. vízlépcső megépülése után megvalósuló jászsági öntözőrendszer (jászsági stabilizáció) keretében létesül a Besenyeszögi tározó (41). A tározó a Miller belvíz öblözethez tartozó 106. sz. és 254. sz. belvízcsatornák völgyében létesül oly módon, hogy a 106. sz. belvízcsatorna domborzatilag kedvező völgyét két helyen (7400 ill. 11 700 szelvényében) a 254. ez. belvíz csatorna völgyét egy helyen (2 300-es szelvényben) áttörik. Пу módon mintegy 9 km hosszúságú és 180 m széles medertározót tudnak kiképezni, melyben az átlagos 1,50 méteres vízmélységgel 2,4 millió m3 víz tározása lehetséges. Figyelembe véve a párolgási veszteségeket is, a hasznos tározó térfogat 1,6 millió m3. A tározó végein levő töltésekbe zsilipet helyeznek el, amely egyrészt a tározó víztelenítését szolgálja. A tározó feltöltése a jászsági stabilizáció VIII. sz. öntözőfürtjébe tartozó besenyszögi öntöző főcsatorna végéről, lecsapolása a 106. sz. belvízcsatornán keresztül a Millér belvíz főcsatornába lehetséges. A tározó elsősorban öntözési igények kielégítését szolgálja. Bekapcsolása a csúcsigények lecsökkentését, az öntözőfürt alsó szakasza vízellátásának egyenletesebbé tételét biztosítja. A tározó egyéb adatait táblázatban közlik. A tiszai II. sz. vízlépcső megépültével célszerű a Cserőközi holtág-tározó (42) bővítése is. A tiszai II. sz. vízlépcső előirányzott duzzasztási szintje 88,50 m Orsz. míg a holtág jelenlegi tározási szintje 87,50 m Orsz. A holtág és az élő Tisza közötti összeköttetésre szolgáló 1,0 m 0 leeresztő zsiliphez a Tisza felőli végén egy vízkivételi aknát és egy csillapító medencét létesítenek. Ezáltal lehetővé válik a holtágnak a tiszai II. sz. vízlépcső által felduzzasztott Tisza-vízből való feltöltése. így a 39 8 TVK 305
