Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XII. fejezet. Víztározás és annak többcélú hasznosítása
10 km hosszúságú holtágban átlagosan 14Ô m szélességben és 2,50 m átlagos vízmélység mellett 3,5 millió m3 víz tárolható. A tározó elsősorban a Cserő-közben fellépő öntöző igény vizének biztosítását szolgálja, de lehetőséget ad, hal- és víziszárnyas tenyésztésre is. Szükség szerint a Nagyfoki belvízcsatorna hálózaton keresztül a tiszafüredi öntözőrendszer vízszolgáltatását is kisegítheti. Szajoli holtágban (19) jelenleg 0,75 millió m3 víz tárolható. A holtággal összeköttetésben levő lapos résznek gáttal történő kirekesztésével a jelenleg 83,30 m Orsz. tározási szint 83,80 m Orsz.-ra emelhető. Így a 6 km hosszúságú, átlagosan 160 m szé- les tározóban 2,0 m átlagos vízmélység mellett 1,8 millió m3 víz tárolható. A tározó vízellátása a tavasza magas vízállások idején a beépített szivor- nya segítségével az élő Tiszából történik. A Tisza III. sz. vízlépcső megépülte után a szivomyánál 82.00 m Orsz. duzzasztott vízszint lesz. Ezért az esetleges kisebb árhullámok idején lehetőség nyílik a holtág többszöri feltöltésére is. 2.22 HEGY- ÉS DOMBVIDÉKI TÄROZÄS A 8. TVK területén létesíthető és a Kerettervbe felvett hegy- és dombvidéki tározók az alábbiak: Mátraderecskei I. sz. tározó Mátraderecskétől É-Ny-ra a vasútállomáshoz vezető híd felett 1500 m-re a Tóvölgyi patak völgyének elzárásával létesülne. A 8.50 m magas, 425 m hosszú földből, vagy kőből épített völgyzáró gát mögötti 65 ha vízfelülettel, 2,30 m átlagos vízmélység mellett 1,5 millió m3 víz tárolható. A geológiai viszonyok a tározást nem zárják ki, de a homoklencsés talajon nagyobbmérvű elszivárgás várható. A tározó megépítésével a Kál-Kápolna—kistere- nyei vasút és a Mátraderecske—mátraballai közút egyes szakaszai, valamint rétek, szántóföldek kerülnek víz alá. A Mátra üdülési, központjai számára szolgáltathatna ivóvizet, de fajlagos beruházási költsége 23,90 Ft/m3. Ezért, és a nagy vízfelület miatti vízveszteségek miatt megépítését nem javasolják, ezért a táblázat sem tartalmazza. Bikkvölgyi tározó (42) Párád községtől ÉK-re, a Recski Ércbányateleptől Ny-ra kb. 1 km-re, a Ba- láta, patak beömlése alatti szűkületben a Bikk patak völgyének elzárásával létesül. A 10,0 m magas 160 m hosszúságú földből vagy kőből készített völgyzárógát mögötti 54 ha vízfelülettel mintegy 1.0 millió m3 víz tároziható. A tározó által szolgáltatott vízmennyiség 81 lit/s. A Bikk patak vízgyűjtő területe az elzárás szelvényében 36 km2, 1%-os árvízhozama 27,3 m3/s. A völgy alsó szakaszán rétek, legelők, felsőbb szakaszán szántók, a hegyoldalon pedig erdők vannak. A tározó megépülte után a legelők víz alá kerülnek. A VITUKI szerint a geológiai viszonyok tározó létesítésének megfelelnek, nagy szivárgási veszteségek nem várhatók. Az aránylag nagy vízmélység és a kis vízfelület miatt a párolgási veszteség nem nagy. A tározótól 700 m-re levő Recski Ércbánya megfelelő tározóját nem gazdaságos felújítani, a Pa- rádi tározó annak funkcióit is ellátja. A tározó fajlagos beruházási költsége 10 Ft/m3. Ez magasabb mint a Szajlai vagy Siroki tározóké, megépítését mégis javasolják. A tározó a Mátrai Regionális Vízmű egyik egysége. Elsődleges hasznosítása ivóvízellátás, másodsorban hal- 'és víziszárnyas tenyésztés, továbbá víz- parti üdülés, vízisport. Köszörűvölgyi tározó (43) a Köszörűvölgyi patak völgyének elzárásával épül. A kőből és agyagból épített 25 m magas 170 m hosszú völgyzárógát mögötti 13 ha tározó felülettel 0,48 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által szolgáltatott víz- mennyiség 22 lit/s. A patak vízgyűjtőterülete az elzárás szelvényében 6,4 m2, l%-°s árvízi vízhozama 13,1 m3/s. A vízgyűjtőterületet meredek hegyoldalak és mély völgyek alkotják, és a kb. 1 km2 szántótól eltekintve mindenütt erdő borítja. A völgyfeneket és az alsó partokat agyagmárga és kavics konglomerát fedi, ezért az vízzárónak tekinthető és csak kis szivárgási veszteség várható. Az aránylag nagy vízmennyiség miatt a párok gási veszteség is kicsi. A tározó a Mátrai Regionális Vízmű része. Elkészülte után Párád, Parádfürdő, Mátraháza és Kékestető ivóvízellátását fogja szolgálni. Fajlagos beruházási költsége 59,60 Ft/m3, de az ivóvíz biztosítás miatt még így is szükséges a megépítése. Gyöngyössolymosi I. sz. tározó az Aranybánya és Nyírjés patakokat egyesítő Nagyvölgyvíz völgyének a két patak összefolyása alatt 700 m-re történő elzárásával létesülne. A 21,0 m magas, 140 m hosszú betonból vagy kőből készített völgyzárógáttal, 10 ha tározó felülettel 0,40 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által szolgáltatott vízmennyiség 22 lit/s. A Nagyvölgyvíz patak vízgyűjtő területe 8 km2 1%-os árvízi hozama 20 m3/s. A vízgyűjtőterület túlnyomórészt erdős, elenyésző mértékben rét-legelő. Geológiailag az alapkőzet andezit, andezit-tufa, konglomerátum s ezt agyagos, humuszos fedőréteg fedi. A völgyre jellemző az élénk görgeteg mozgás. A fedőréteg vízzáró, ezért Ids szivárgási veszteség várható. A kis vízfelület és nagy vízmélység miatt a párolgási veszteség kicsi. A tározó ivóvíz ellátást szolgálhatna, de ennek biztosítására gazdaságosabb megoldás is van, ezért mivel e tározó fajlagos beruházási költsége 44 Ft/m3, megépítését nem javasolják. A tározót a táblázat nem tünteti fel. Siroki tározó (44) tápláló és befogadó vízfolyása a Tama patak. A Pétervásárai és Parádi Tárná összefolyása alatt kb. 200 m-re kőből épülő 12,50 méter magas, 170 m hosszú völgyzárógáttal 630 ha tározó felülettel mintegy 25,0 millió m3 víz tározása lehetséges. A tározó által szolgáltatott vízmennyiség 2 500 lit/s. A vízgyűjtőterület egy része erősen erodált homoktalaj, ezért a tározó megépítése után a víz306
