Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
XI. fejezet. Víziutak, kikötők
XI, FEJEZET Yíziutak és kikötők 1. BEVEZETÉS A feldolgozás során három időszakot különböztetünk meg. Az első időszak határa 1960. december 31-e, mely a szövegben megegyezik a jelennel és egyben elhatárolja a miiitat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves távlati fejlesztési tervéhez. A harmadik az 1980 év után következő és le nem határolt időszak. Ebben a részben kerülnek feldolgozásra a 20 éves tervidőszak utáni fejlesztési lehetőségek. 1.1 A témakör ismertetése Víziközlekedés alatt áruknak és személyeknek vízi járműveken, menetrendszerűen vagy egyedileg megszervezett szállítását értik. A víziközlekedés útvonalai a víziutak. Magyarországon, nagyhajózásról, Duna-tengeri hajózásról és kishajózásról beszélnek. Nagyhajózás alatt 250 tonna teherbíróképességű vagy ennél nagyobb, kishajózás alatt pedig csak az ennél kisebb vízijárművek közlekedését értik. A nagyhajózás nemzetközi, átmenő és belső hajózás lehet. Egyes vízfolyásokon, illetőleg azok szakaszain csupán kishajózás lehetséges. A belhaj ózásra alkalmas víziutak alkotják az ország víziúthálózatát. A kishajózás esetében országos víziúthálózatról nem lehet beszélni, hanem csak össze nem függő, különálló kishajózási utakról. A víziúthálózat természetes (folyók, tavak) és mesterséges (hajócsatomák, csatornázott folyók) víziutakból áll. Hajócsatoma alatt olyan csatornát kell érteni, amely méreteinél és kialakításánál fogva alkalmas arra, hogy a víziközlekedés út jak ént használják. Csatornázott folyónak azt a folyót nevezik, amelyen a víz természetes lefolyási szintjét műtárgyak (duzzasztómű) segítségével legalább olyan magasra duzzasztják, hogy az a vízi járművek közlekedéséhez a duzzasztómű felett a megkívánt vízmélységet és a hajóút szélességét biztosítja. Víz- erőhasznosítási és vízkivételi stb. okokból természetesen ennél magasabb vízszint is létrehozható. Kikötők — nyílt és medencés változatban — a víziutak olyan állomáshelyei, ahol a hajók személy vagy áruforgalom lebonyolítására biztos, védett helyen tartózkodhatnak. A kikötőben céljuk és nagyságuk szerint — forgalmi (csatlakozó utak, vasutak, stb.) rakodó (partfal, daruk, stb.) és tároló berendezések, tárházak szükségesek. Rakodónak nevezik a víziút menti olyan nyílt partszakaszt, amelyek teheráruk rakodására alkalmasak és erre a célra esetleg berendezésekkel is ellátottak. A kikötők rendeltetés szerint lehetnek: személy- forgalmi, sporté, teherforgalmi és hajózási üzemi kikötők, ezek közé tartoznak a téli kikötők és a téli menhelyek is. A TVK-nek ebben a fejezetében a sportkikötőkkel nem kell foglalkozni, mert ez a témakör a XIV. Vízparti üdülés, fürdők, vízisportok és természetvédelem c. fejezetben kerül kidolgozásra. A természetes víziutak medrében a hajóutat — amennyiben az természettől fogva nem állna rendelkezésre — szabályozási módszerekkel állítják elő. Ezért a folyókon kisvízi szabályozást végeznek. Tavakon a minimális víziút méreteket kotrással állítják elő. A TVK-nek jelen fejezete a szóbanforgó minimális víziút méreteket írja elő, a szükséges munkálatok а „III. Árvízmentesítés, árvízvédelem, folyók és tavak szabályozása” c. fejezetben kerülnek kidolgozásra, mert ezek a mederszabályozás munkálataihoz tartoznak. A fejezet tárgyalja a víziutak vízszint feletti űrszelvényének, a mesterséges víziutak medrének, továbbá a hajózsilipeknek a minimális méreteit is. 1,2 A víziutak és kikötők múltja és jelene 8. TVK-hez tartozó Tiszafüred—Csongrád közötti Tisza-szakasz, Tiszabura—Csongrád között 394,6 —242,1 fkm „0" alatt 180 cm-es vízállásig, Tisza- búra—Tiszafüred között (433,6—394,6 fkm) „0” vízig nagyhajókkal, a fenti vízszintek alatt pedig csak kishajókkal hajózható. A KGST által a víziutaknak kategóriákba való sorolása még nem történt meg, ez idő szerint csak az EGB által elfogadott vízútkategória, ismert. Ez a Tisza folyó Szolnok feletti szakaszát, a II. kategóriába (400—650 t.), Szolnok alatti szakaszát pedig a III. kategóriába (650—1000 t.) sorolja. A Tisza szabályozása előtt a hajózás kisebb igényű volt. A vontatás hegymenetben lóval történt, völgymenetben pedig a víz sodrával úszott le a hajó. A várakozás nem jelentett olyan veszteséget, 37 8 TVK 289
