Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
keletkező káros szennyvizek mennyisége 50 m3/nap, teljes mennyiségben hatástalanítva lesz. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 0,2 millió Ft. Mezőtúr A város területe túlnyomórészt földszintes családi házakkal telepített, ezért csak a központi jellegű részt kell csapadék- és szennyvízcsatornázással ellátni. A Hortobágy—Berettyó csatorna mentén épült város központja a csatorna árvédelmi töltéséhez csatlakozó magadaton terül el és ettől távolodva lejt a környező csatornák és árkok felé. A lakosszám 1980-ra eléri a 30 000 főt, melyből azonban csak a központias városrész 5500 fője jut a csatornahálózat előnyeihez. A tisztítandó szennyvíz 1980-ra 1500 m3/napra emelkedik, melyben benne van a 680 m3/nap ipari vízkibocsátás is. A város szenny-, ill. csapadékvízcsatornázásáról, és szennyvíztisztításáról az ÉM MÉLYÉPTERV a városrendezési terv tartozékául közművesítési javaslatot, a Vízügyi Tervező Iroda pedig műszaki tanulmányt készített. A városnak jelenleg közműves vízellátása van és több intézmény, de magánépület is rendelkezik kis vízellátó és tisztító berendezéssel. A többé-kevésbé tisztított szennyvizek egy részét a csapadékelvezető csatornákba vezetik, melyek nyílt csatornákká válnak a város belterületén. A szennyvízcsatorna hálózatot elsősorban a 95 ha-os belső zártsoros városmagban kell megépíteni, majd további 450 ha-os környező területre kell kiterjeszteni a vízellátás fejlődésével párhuzamosan. A domborzati viszonyok miatt két közbenső átemelő telep szükséges. A csatornahálózatot a város déli részén lévő öntöző és belvízcsatornáig kell megépíteni. Itt átemelőtelepet kell létesíteni, mely a szennyvizet a Hortobágy—Berettyó csatorna jobbpartján és az előzőkben említett belvízcsatorna ki- torkollásánál építendő belvízátemelő és öntözővíz- szolgáltató szivattyútelep szomszédságában telepítendő eleveniszapos rendszerű biológiai szennyvíz- tisztító telepre nyomja. A tisztított szennyvíz befogadója a Hortobágy— Berettyó csatorna lesz, melynek legkisebb vízszállítása duzzasztás esetén 0 1/s. Meg kell vizsgálni, hogy a tisztított szennyvíz elhelyezése és hasznosítása a szennyvíztisztító telep környezetében öntözéssel nem lehetséges-e gazdaságos körülmények között. A csapadékvíz elvezetésére a városközpontban jelenleg meglévő 1 km hosszú csapadékvízcsatorna- háiózat bővítésére még 4,5 km hosszú, 160—-40 cm 0-jű új csatornát kell építeni. A külső városrészek csapadékvizét nyílt árokrendszer szállítja el. A szennyvízcsatoma hálózat 13 km hosszban szükséges, 40—30 cm 0-vel. A szennyvízcsatornázás és tisztítás 12 millió, a csapadékvízelvezetés 4 millió forintba fog kerülni, együttes költség 16 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 3 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 660 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 600 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut a teljes vízkibocsátás. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 100 m3/nap teljes mennyiségben hatástalanítva lesz. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 0,5 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 1000 fő. Szolnok A jelenlegi 19,2 km csatornahálózathoz még további 50 km hosszú, 135—20 cm átmérőjű hálózatot kell építeni a szennyvízelvezetéshez, és 15 km zárt csatornát 130—40 0-vel a csapadékvízelvezetéshez. A város lélekszáma 1980-ra 88 900 lesz. Ebből a csatornahálózat 60 000 főt fog ellátni 6000 ha területen. A csapadékvízelvezetés zárt csatornával 300 ha, nyílt csatornákkal 1500 ha területen történik meg a megadott hálózattal. A hálózat elválasztó rendszerű lesz. Az elvezetendő szennyvízmennyiség 28 000 m3/nap, melyből házi eredetű 15 000, ipari pedig 13 000 m3/nap. Tisztítandó összesen 28 000 m3/nap. A szennyvíztisztító telepen eleveniszapos tisztítás szükséges, mely a várostól délre a Tisza mellett helyezendő el. A befogadó a Tisza. Összesen 3 közbenső átemelőtelep szükséges. A teljes létesítési költség 100,7 millió Ft lesz. Szolnok és térségében a fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 145 600 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 119 100 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatornahálózatban jut 13 000 m3/nap; ipari szennyvíztisztító berendezésekben 48 100 m3/nap mennyiséget teljesen, 60 000 m3/napot pedig részletesen tisztítanak. A nem szennyezett vízkibocsátásból 24 500 m3/nap közvetlenül a befogadóba jut. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 37 000 m3/'nap, teljes mennyiségben hatástalanítva. Befogadó a Tisza. Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 356 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíz- tisztítással ellátott lakoslétszáma 10 000 fő. Ezek az adatok az említett területen 26 új, illetve bővítendő ipartelepre és üzemre vonatkoznak. Közülük két nagyobb bővítés érdemel külön részletezést: A Tiszamenti Vegyiművek bővítése 20 000 m3/nap szennyvízterheléssel jelentkezik a jövőben, melyből káros szennyvíz lesz 3500 m3/nap. Ezen felül még lakótelepein 150 m3/nap szennyvíz is keletkezik. A tisztítás mechanikai és biológiai. A káros szennyvíz 3000 m3/nap savas részét mésztejjel semlegesítik. A Szolnoki Cukorgyár bővítése szintén 20 000 m3/nap szennyvízterhelést jelent. Saját mechanikai tisztítótelepet létesít. Ulepítéssel, rothasztással kezeli 2500 m3/nap savas és 4000 m3/nap egyéb szeny- nyeződésű vízkibocsátását. 266
