Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
Törökszentmiklós A város összes területéből 400 ha területen kell megépíteni a szennyvízcsatornázást. A további 576 ha nem igényli a csatornázást. 1980-ra 30 000 fő a várt lakosszám. Ebből a jelzett területen 15 000 fő részesül a csatornázás előnyeiben. Az ellátottság mértéke így kb. 50%-os lesz. A városnak jelenleg nincsen csatornázása. A köz- intézmények emésztőgödröket használnak, az ipartelepek szennyvizei mechanikai tisztítások után tárolómedencébe és gödrökbe jutnak, melyekbe a felszíni vizek is összefolynak. A talaj kötött és a vizek így inkább csak elpárolognak a szivárgás helyett. Egy meleg gyógyvíz-mélyfúrású kút vize is tárolótóba folyik és ott párolog el nagy részben. A város lejtési viszonyai olyanok, hogy a csatornázandó területről gravitációsan nem vezethető le a víz. Szükség lesz négy átemelőre, hogy a vizeket a város legmélyebb, északkeleti részén létesítendő szennyvíz- tisztító telepre el lehessen juttatni, összesen 7,2 km zárt csapadékvízcsatomára és 38 km hosszúságú szennyvízcsatorna hálózatra szól a terv. Az előbbi 150—60 cm 0-jű, az utóbbiak 60—30 0-vel építendők. Elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség 12 500 m3/nap, melyből 10100 m3/nap ipari eredetű. A szennyvíztisztító telepet biológiai résztisztítási elvek szerint kell kialakítani. Befogadó hiánya miatt belvízlevezető csatornát kell létesíteni az élő Tiszába, de meg kell vizsgálni a szennyvíznek a mezőgazdaságban való hasznosítási lehetőségét is. A csatornázás és szennyvíztisztítás teljes építési költsége 60 millió Ft. A város új, ill. bővített ipartelepeinek száma 8 db. A fejlesztési időszak végén várható összes ipari vízkibocsátás 10100 m3/nap: ebből ipari és fekáliás szennyeződésű 6900 m3/nap, a többi szennyezetten. Közcsatomahálózatba jut a teljes vízkibocsátás. A keletkező káros szennyvizek mennyisége 1 900 m3/nap teljes1 mennyiségben hatástalanítva Az ipari létesítmények szennyvízelvezetésének és előzetes tisztításának megoldásával kapcsolatos beruházási költség 10 millió Ft. Az üzemi lakótelepek csatornázással és szennyvíztisztítással ellátott lakoslétszáma 2000 fő. Túrkeve A város mintegy 410 ha beépített területéből 67 ha-nyi központi részt kell csatornázni. Az 1980-ra várható lakoslétszámból ezen a területen 4000 fő fog részesülni csatornázásban. A városnak csatornázása jelenleg nincs, központi vízellátása sem jelentős e szempontból. A szennyvizek a csapadékelvezető nyílt árokba folynak vagy elszikkasztásra kerülnek, közegészségügyileg erősen kifogásolható módon. Az építendő csatornahálózat elválasztó rendszerű lesz és gravitációsan juttatja el a város szennyvizeit a strandfürdőtől mintegy 350 m-re elhelyezhető szennyvíztisztító telepre. A szennyvíz-főgyűjtő a Holt-Berettyót keresztezve a Berettyó-parttal párhuzamosan halad zegzugosan a Kenyérmezei utcáig. A város nyílt csapadékvíz-elvezető árokrendszere megtartható és továbbfejleszthető, 1,7 km zárt csatornára mégis szükség lesz a belső városrészben. A szennyvíztisztító telepet 4000 fő szennyvize napi 600 m3 és 400 m3/nap ipari szennyvíz fogja terhelni. Az 1000 m3/nap szennyvízmennyiség teljes biológiai tisztítását ikerrendszerű oxidációs árokkal kell megoldani. A biológiailag tisztított szennyvizet átemelés után 1 750 fm hosszú a, c. nyomócsővezee- tékkel kell a Berettyóba juttatni. A biológiailag tisztított szennyvizeket az év legnagyobb részében a mezőgazdaságban hasznosítani lehet és kell is. A nyomócsövön keresztül a Berettyó-csatornába csak a már nem hasznosítható szennyvizeket szabad vezetni. A szennyvíztisztító telep jó természetes adottságokkal bíró területen kerül felépítésre, ugyanis a Holt-Bérettyó és a város között meglévő erdősáv betölti a védőterület szerepét. 10 km hosszúságú szennyvízelvezető csatornahálózatra van szükség, melynek átmérője 30 cm, továbbá egy átemelő telepre 2 km hosszú 20 cm 0-jű a. c. nyomócsővel. A szennyvízcsatornák és a szennyvíztisztítás költsége 10,1 millió Ft, a csapadékvízesatomázás 1,4 millió Ft. A városban 2 új, ill. bővített ipartelep létesül 1980-ig, összes ipari vízkibocsátás 400 m3/nap, melyből 300 m3/nap ipari és fekáliás szennyezett- ségű. A teljes vízkibocsátás a közcsatornába kerül. Cegléd A város teljes területéből 530 ha területen kell szennyvízcsatorna hálózatot létesíteni. 1980-ra a város várható lakossága 49 300 fő lesz, melyből a jelzett területre eső és a csatornát használó lakosak száma 32 000 fő. A város csatornázását elválasztó rendszer szerint kell kialakítani. Az előirányzott elvezetendő és tisztítandó szennyvízmennyiség 6500 m3/nap, melyből 2200 m3/nap ipari eredetű. Jelenleg a város központi részét városi vízellátó mű, a külső területeket pedig ártézi közkutak látják el ivóvízzel. A szennyvízkérdés megoldatlansága súlyos problémája a városnak. Jelenleg a város területén szakszerűen kiépített szennyvízlevezető csatornahálózat nincsen. A tisztítatlan vagy alig tisztított szennyvizek egy részét az ugyancsak korszerűtlen és hiányos csapadékvíz csatornába vezetik, vagy esetleg valamelyik útmenti árokba. A szennyvíz ezekből a város melletti gödrökben szikkad el, egyrészt pedig belvízcsatornákba kerül'. Különösen nyári időszakban a szennyvizek bűzt terjesztve fertőzik a környék levegőjét, talaját és talajvizét. A város domborzati viszonyai miatt a csatornahálózat nem lehet gravitációs megoldású. 4 kerületre kell a várost osztani, melyen belül gravitációs úton folyik a víz egy-egy átemelő telephez. A 4 átemelőtelep által összegyűjtött szennyvíz a gépállomás és gépjavító műhely mellett létesítendő városi szenny267
