Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
másodrendű feladat volt. Az állandóan fejlődő ipar és a nagyobb településekbe koncentrálódó lakosság szennyvízkibocsátása egyre jobban elszennyezte élővízfolyásainkat. A befogadóba tisztítatlanul bevezetett ipari és kommunális szennyvizek miatt az ország némely területén jelenleg már gyakran mutatkoznak nehézségek az ipari vízellátásban, a halastó-tápvíz és az öntözővíz-szolgáltatásban. Egyes helyeken a partiszűrésű és ásott kutak vize is elszennyeződött. Sorozatos és ismétlődő halpusztulások, egyes vízfolyások sport- és fürdési célokra való használhatatlansága, ezek élővizeinek elszennyeződésének jellemzői. A városok és nagyobb települések egy része rosszul, vaigy egyáltalán nem csatornázott, ezek némelyikében időnként közegészségügyileg tűrhetetlen állapot uralkodik a szennyvizek nem megfelelő levezetése, illetve tisztításának hiánya miatt. Településeink csatornázása és szennyvíztisztítása kapcsán súlyos elmaradottságot kell felszámolni. A közműves ivóvízellátottság mögött (bár ennek mértéke sem kielégítő) messze elmarad a csatornahálózattal ellátott lakosság létszáma. Az ország lakosságának mindössze 21,6%-a lakik csatornahálózattal ellátott területen, ugyanakkor szennyvíztisztításban csak 4,2% részesül. Szennyvízmennyiségben kifejezve a csatornahálózatok által levezetett szennyvizeknek (1 187 000 m3/nap) 11%-a kerül bizonyos mértékű tisztítás alá. A szennyvíztisztító berendezések túlnyomó része korszerűtlen és túlterhelt. A tisztítási hatásfok általában nem kielégítő. A 8. TVK területén a csatornahálózattal ellátott lakoslétszám 6,8%, mely jóval az országos átlagérték alatt van. Szennyvíztisztításban részesül 2,4%. Tisztítatlanul a befogadókba bocsátott szennyvíz- mennyiség 15100 m3/nap, melyhez azonban még hozzájárulnak a jelentős mennyiséget képviselő, nem megfelelő mértékben tisztított szennyvizek is. Az ipari szennyvizek tekintetében, ha lehet, még kedvezőtlenebb a helyzet. Országos viszonylatban az iparilag szennyezett vízkibocsátás nagysága 13,3 m3/s (1 152 000 m3/nap), ennek 43%-a káros (mérgező, kátrány-fenol, lúgos, savas, magas lebegő- és szervesanyag-tartalmú stb.) szennyvíz. Az ipari szennyvizek 35%-a minden tisztítás nélkül kerül a befogadókba, 16%-át pedig kommunális csatornahálózatokba vezetik be. Ipari szennyvíztisztisztító berendezésekben kezelik a fennmaradó 49%-ot kitevő mennyiséget, melynek több mint kétharmada azonban csak részleges tisztítás alá kerül. Az ipari szennyvíztisztító berendezések túlnyomó része erősen túlterhelt, korszerűtlen technológiával működik, a tisztítási hatásfok többnyire nem kielégítő. Meg kell jegyezni, hogy a kender- és cukorgyárak szennyvíztisztításának jelenlegi módszere, a tározótavakban történő kirothasztás nem felel meg élővízfolyásaink tisztaságához fűzött kívánalmaknak. Az ipar által kibocsátott és előzetes tisztítást igénylő káros szennyvizeknek csak mintegy felét hatástalanítják, a többi maradéktalanul fejti ki romboló hatását élővízfolyásainkban. A 8. TVK területén lévő ipari üzemek szennyezett vízkibocsátása 1,4 m3/s (120 450 m3/nap). Az ipari szennyvizek 23%-a közvetlenül, minden tisztítás nélkül jut a befogadókba. A kibocsátott káros szennyvizeknek (63 590 m3/nap) mindössze 68%-át hatástalanítják. A csatornázás és szennyvíztisztítás jelenlegi elmaradott helyzetének gyökeres megváltoztatása, felszíni vizeink további elszennyeződésének megakadályozása központi feladattá vált. A 20 éves tervidőszak ipar- és településfejlesztési előirányzatainak pedig alapvető tényezője a keletkező ipari, ill. kommunális szennyvizek elvezetése és tisztítása a korszerű technológiai alapelveknek megfelelően. A 20 éves iparfejlesztési távlati tervek az ország ipari vízigényének növekedését a mainak ötszörösére irányozzák elő. Természetesen ezzel párhuzamosan fog növekedni a szennyvízkibocsátás is. Az ipari frissvízigény beszerzése a jövőben kb. 96%- ban felszíni vízkészletből történik majd, s ez a felszíni vizek tisztaságának fokozott védelmét teszi szükségessé. A lakásépítési kormányprogram 1980-ig 1,5 millió lakás építését tervezi, mely a közművesítés, tehát a csatornázás terén is komoly feladatok elvégzését teszi szükségessé. A mezőgazdaság szocialista átszervezése megteremtette a korszerű, nagyüzemi méretű termelés feltételeit. Üj mezőgazdasági központok alakulnak id. A mezőgazdaság fokozatosan egy helyre koncentrálódó szennyvizei (az állattenyésztés nagy férőhelyes istállói, növényvédő állomások, tejgyűjtők, gépállomások stb.) már nem elhanyagolható meny- nyiségűek. Ezek ellátására számos kis csatornamű építendő. Az életszínvonal emelkedése, a kultúr- igények fokozódása is igen jelentős tényező. A gyors ütemben emelkedő vízfogyasztás egyúttal a szennyvíztermelés növekedését jelenti. Az állandóan bővülő iskolahálózat, gépállomások, közintézmények, üdülők és egyéb létesítmények szennyvízkezelésének megoldásához szennyvíztisztító kisberendezések létesítése válik szükségessé. Szükséges a fejlesztés az 1/1961. (I. 22.) Korm. sz. rendelet értelmében az elszennyeződések megakadályozása és megszüntetése végett. Szükséges a meglévő telepek és berendezések jobb kezelésének biztosítása, mert jó művek is rosszul működnek a hanyag vagy szakszerűtlen kezelés következtében. Szaporodik a szennyvíz a településeken és a növekvő iparosodású vidéken, többé nem lehet a megoldatlanság és rossz megoldások mellett maradni, gondoskodni kell a jó elvezetésről és tisztításról. Nemcsak orvosszerekkel lehet meggátolni a járványok terjedését, hanem a szennyeződés megszüntetésével és a KÖJÁL egészségügyi vonalon folytatott harcát alá kell támasztani korszerű műszaki létesítményekkel minőségi-mennyiségi vonatkozásokban. A szennyezést okozó lazaságokkal szemben szigorú előírásokat, állandó ellenőrzést és kellő megtorlást kell alkalmazni. Gazdaságilag nagy kárt és veszélyt okoz a vizek szennyezése a társadalomnak. A feladatok műszaki és egészségügyi megoldására megvannak a szakemberek, el kell tüntetni azt a szemléletet, hogy csak a közvetlenül látszó és azonnal hasznot hajtó beruházásokat, építéseket részesítik előny262
