Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme
ben, vagy éppen a szennyvíztisztító telepek, berendezések építésénél a hiányos vagy rossz, de olcsó megoldást válasszák. 1.32 A VIZEK TISZTASÁGA VÉDELMÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE Ez idő szerint az ipar 1,7 milliárd, a mezőgazdaság 700 millió és a lakosság pedig 300 millió m3 vizet fogyaszt évente. Az elkövetkezendő 2 évtizedben a jelenlegi vízfogyasztáson felül 12 m3/s ivóvíz céljára alkalmas vizet, a fejlődő ipar igényeinek kielégítésére pedig 215 m3/sec vizet kell biztosítani. Azonban nemcsak a mennyiségi igények kielégítéséről kell gondoskodni, hanem a felhasználásra kerülő vízzel szemben jelentkező fokozott minőségi követelményeket is figyelembe kell venni. A követelmény, amelyet egy ország a víz meny- nyiségi és minőségi igényeiben kifejezésre juttat, a lakosság életszínvonalának indikátora. Az élet- színvonal emelkedésével, az ipar, a mezőgazdaság fejlődésével, a kulturális igények növekedésével együtt jár a vízfogyasztás nagymértékű emelkedése, aminek ellenpólusa a fokozott szennyvíztermelés és következménye a természetes vizek nagyarányú elszennyeződése. Ma, amikor vízkészletünk legnagyobb részét felszíni vizeink képezik, vízfolyásainkban naponta 1,5 millió m3 szennyvíz kerül. Ha a befogadót nagymennyiségű, élettani szempontból káros hatású szennyvíz éri, úgy a vízfolyásban élő mikroorganizmusok — amelyek a folyó öntisztulását és a folyó életét biztosítják — teljesen elpusztulnak és a vízfolyás élettelen szennyvízcsatornává válik. Igen szorosan összefügg még a vizek szennyezéstől való védelmének szükségessége a komplex víz- hasznosítással, mert ahány vízfogyasztó ág, annyiféle vízminőségi igény. Vegyük csak példának az ipar igen sokrétű vízminőségi igényét. A mezőgazdasági vízhasznosítás két fő ágának, az öntözésnek és a halastó-tápvízszolgáltatásnak minőségi igényei is mérőben különbözőek egymástól, sőt ellentétesek. A jövőben tehát a vizek szétosztásánál, a vízkészlet-gazdálkodásnál tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyasztók minőségi igényeiknek megfelelő vizet kapjanak és a különböző vízhasznosítók igényeit úgy lehessen kielégíteni, hogy egyik a másikat ne zavarja. Az ipari vízellátásban zavarok mutatkoztak a Tisza kisvízihozamok idején több üzemnél a szolnoki ipartelepek, valamint a Tisza felső szakaszáról a Sajón és Bodrogon érkező szennyvízhullámok hatására. A Zagyva vizének szennyezettsége miatt a Szolnoki Cukorgyár élt panasszal a Vízügyi Igazgatóságnál. Halpusztulás volt a Zagyván az 1961. évi igen kis vízállás idején. 2. TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÄZÄSÄNAK FEJLESZTÉSE ÉS A VIZEK TISZTASÁGÁNAK VÉDELME 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÄK ISMERTETÉSE A 8. Területi Vízgazdálkodási Keretterv múltjelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga került feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közműellátottságáról és azok jellemzőiről; az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958-ban készített monográfia az ipari létesítmények szennyvízkezelésének helyzetéről; a Vízügyi Igazgatóság vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok; a helyszínen végzett felvételek útján nyert adatok; a felszíni vizek szennyezettségével kapcsolatosan a VITUKI végzett 1960-ban az első- és másodrendű vízfolyásokra vonatkozóan vízvizsgálatot, mely anyag tartalmazza a vízfolyásokba kerülő szennyvizek közegészségügyi kihaitásait is. A keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás-csatornázás) tanulmányai, illetve kiviteli tervei. A nagyobb városok tanácsainak Műszaki Osztályai által közölt adatok is fel- használást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt mezőgazdasági központok csatornázására és szennyvíztisztítására, továbbá nagyobb ipartelepek szennyvízkezelésének megoldására egyedi tervek készültek az előzőkben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra. A felszíni vizeknek a fejlesztési időszak végén várható szennyeaettségi állapotára vonatkozóan a VITUKI közölt adatokat. 2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK 1. Csatornázással kell ellátni a vízvezetéki ellátásra is előirányzott területeket. A megvalósítás sürgősségi sorrendjét is meg kell adni. 2. A szennyvizek elvezetésének és tisztításának fejlesztésénél irányadó, hogy ahol központi vízellátás létesül, azzal egyidőben elkészüljön az ellátott 263
