Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

IX. fejezet. Települések, ipartelepek csatornázása és a vizek tisztaságának védelme

oxigénháztartáshoz tartozó érték figyelembevétele szükséges. A terhelhetőség értékének meghatározása úgy történt, hogy a várható szennyezettség értéke a má­sodik, elfogadható kategóriát ne haladja meg. Tisza 350 napos tartósságú kisvízhozama a területre lépéskor 110 m3/s, a terület elhagyásakor 115 m3/s. Minősége O2 fogyasztása alapján Tiszafü­redtől a Zagyvartorokig a tiszta I. kategóriába tar­tozik, a Zagyva és a szolnoki ipartelepek hatására az elfogadható II. kategóriába kerül, ami Vezsenydg feltisztulva ismét az I. kategóriába kerül, mely a területen már nem változik. Az 1961. évi alacsony vízállásnál és a Csehszlovákia felől érkező szenny­vízhullámok hatására a szolnoki területen volt a legrosszabb vízminőség, ami két kategóriás lerom­lást eredményezett. A Zagyvatorokig szennyezett, onnan Tiszajenőig nagyon szennyezett, majd ismét a szennyezett kategóriába került a vízminőség. BOI5 alapján az egész szakasz a tiszta kategóriába tartozik. Sziennyező forrásai: a Zagyva (lásd ott) és Szolnok város városi és ipari eredetű szennyvi­zei. Szolnok város 13 500 m3/nap házi és ipari szennyvizei. Korszerű szennyvíztisztítóberendezés esetén 25 mg/1 02 fogyasztású víz várható. A szol­noki MÁV kórház 1448 m3/nap házi szennyvize 150 mg/1 02 fogyasztással kerül a Tiszába; szennyvíz­tisztítóberendezése van, de korszerűsítése sziiksé- ges. A Szolnoki Papírgyárnak 12 776 m3/nap rostos, szerves lebegőanyagtartalmú 250 mg/1 02 fogyasz­tású szennyvize van. Sziennyvízöntözéses elhelyezéssel a befogadót te­hermentesíteni lehet. A Szolnoki Cukorgyár 250 mg/1 02 fogyasztású szerves, rothadó szennyvize ugyancsak elöntözhe­tő. A Tiszamenti Vegyiművek 6610 m3/nap savas szennyvizének hatása a Tiszán nem érezhető, de megoldandó a Vágóhíd minden tisztítást nélkülöző szennyvizének kérdése. Ez a város közművesítésével lehetséges. Zagyva A Zagyva a területen ered és a 350 napos tartós­ságú kisvízhozama a Tiszába torkodláskor 1,0 m3/s. 02 fogyasztás alapján Kisterenyéig az I. tiszta kategóriába soroljuk. A Tarján patak beöm- 1 ésétől Pásztóig a III. szennyezett kategóriába tar­tozik, majd Zagyvaszántó alatt az I. tiszta kategó­riába kerül és ez Szolnokig tart. Vízminősége azon­ban a vízmennyiség függvényében igen ingadozó, úgyhogy a fenti kategóriáktól eltérőleg Apctól a torkolatig az év egy részében a harmadik, szeny- nyezett kategóriába kerül. BOI5 alapján tiszta és elfogadható kategóriába tartozik. Szennyező forrá­sai: Tarján patak, Тапи (lásd ott) és a Galga. Ipari és szerves eredetű szennyeződések: Jászberény vá­ros 300 m3/nap 200 mg/1 02 fogyasztású és 180 mg/1 BOI5 rothadó szerves szennyvize. A városnak köz­művesítése és szennyvíztisztítóberendezése nincs. Csak elszórtan vannak rosszul működő berendezé­sek, melyek a város szennyvizéhez viszonyítva ele­nyészően kis kapacitásúak. Szennyvíztisztító beren­dezés létesítése szükséges. Hatvan városnak 310 m3/nap, 170 mg/1 rothadó szerves, házi szennyvize van. A Hatvani Cukorgyár 28 200 m3/nap, 100 mg/1 02 fogyasztású ipari szennyvize öntözéssel elhelyezhető. A Hatvani Konzervgyár szennyvízkérdése az új épülő szennyvíztisztító működésével megoldható. A Selypi Cukorgyár 82—120 mgA 02 fogyasztású, 11 010 m3/nap szennyvizének öntözéses elhelyezése folyamatban van. Tarján patak Salgótarján felett tiszta. A város szennyvizeinek hatására torkolatig a nagyon szennyezett kategó­riába kerül. Szennyező forrásai: a Salgótarjáni Vas­mű 540 m3/nap kátrányos, fenolos szennyvize, a Salgótarjáni Üveggyár 312 m3/nap kátrányos, fe­nolos szennyvize, a Zagyvapálfalvai Üveggyár 500 m3/nap kátrányos, lebegőanyag-tartalmú szennyvi­ze. Mindhárom üzemnél tisztítóberendezés létesítése szükséges. Tárná patak A területen ered, a 350 napos tartósságú kisvízho­zama a Zagyvába ömléskor 0,18 m3/s. Minősége 02 fogyasztás alapján Sírokig tiszta. Sírok és Fel- debrő között elfogadható, innen a torkolatig ismét tiszta. BOI5 alapján végig tiszta. Szennyező forrásai: a Siroki Fémművek 1130 m3/nap nehéz fémsókat tartalmazó savas vize. Szennyvíztisztító berendezése van, csak jókarba helyezendő. A parádi Tárná hoz­za az üveggyár fenolos és a Recski Ércelőkészítő 730 m3/nap fenolos és mechanikai szennyezettségű vizét. A beömlő Gyöngyös patak a Toka patakon keresztül a Gyöngyösoroszi Ércdúsító 960 m3/nap 2 g/1 lebegőanyag tartalmú szennyvizével terheli. Ez utóbbi üzem meglévő ülepítők kibővítésével a szennyezés megszüntethető. 1961. jul.—1962. febr.-ig panaszok érkeztek a Vízügyi Igazgatósághoz több üzemtől, főleg a cu­korgyártól az ipari vízkivételnél mutatkozó zavarok miatt. A Zagyva vizének szennyezettsége miatt a Szolnoki Cukorgyár 1961 decemberében panasszal élt a Vízügyi Igazgatóságnál. A víz bűzös volt az 1961 második félévi időszakban. A halak kipusztul­tak. A Szolnoki KÖJÁL közlése szerint a víz iszeny- nyezettségéből kifolyóan 1960-ban Kisújszálláson történt dizentéria és paratifuszos megbetegedés kb. 1400-as létszámmal, mert az ivóvízmű csőhálóza­tába fekáliás fertőzés jutott. 1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 TELEPÜLÉSEK, IPARTELEPEK CSATORNÁZÁSA FEJLESZTÉSÉNEK SZÜKSÉGESSÉGE A kommunális és ipari szennyvizek elvezetése, kezelése és elhelyezése évtizedeken át elhanyagolt, 261

Next

/
Thumbnails
Contents