Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

vízigényét önálló tiszai felszíná vízművek, minőségi igényüket a városi vízmű, a kisebb vízfogyasztású üzemek teljes vízigényét pedig szintén a városi vízmű fogja biztosítani. A meglévő és fejlesztendő nagy vízforgalmú üzemek közül TVM, valamint a Papírgyár többlet nyersvízszükségletét felszíni vízmüveik bővítésével kell beszerezni. A szolnoki üzemek együttes vízfelhasználása a 22 000 m3 napi vízforgatással együtt 188 200 m3, melyből 184 000 m3 üzemi, 4200 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni.

Törökszentmiklós perspektivikus napi ipari vízigénye a meglévő és új üzemek igényével együtt 11 200 m3. A felmerült igényből 9000 m3 mélyfúrású kutakra telepített ipari vízművekről, 2200 m3 pedig a városi vízműről biztosítandó. A város jövőbeni legjelentősebb üzeme a tervezett Konzervgyár, melynek napi frissvízigénye 8800 m3. Tekintettel arra, hogy a város közelében nem található olyan vízfolyás, melyből a kívánt vízmennyiség biztonságosan beszerezhető lenne, a teljes vízmennyiséget — mintegy 30—40 db — mélyfúrású kútról kell biztosítani. Annak elérésére, hogy az ipari vízmű kút- jai ne a városi vízmű kútjait tápláló 80—130 m mélységben fekvő rétegeket terheljék, további hidrogeológiai kutatások szükségesek. Az ipartelep végleges helyét a költséges távvezeték elkerülése céljából a felkutatott víznyerőhely közelében célszerű elhelyezni. A törökszentmiklósi üzemek távlati vízforgalma 13 500 m3, melyből 12 800 m3 üzemi, 700 m3 pedig szociális vízfelhasználás.

Apc községben a Fémthermia V. napi frissvízigé- nye a tervidőszak folyamán 1500 m3-ről 3300 m3-re emelkedik. Az 1500 m3 többlet nyersvízigényt a Szuha patakra telepített felszíni vízmű bővítésével, a 300 m3 minőségi igénytöbbletet pedig új fúrt kúttal kell biztosítani. A 6300 m3 mennyiségű vízforgalomból 100 m3 szociális, a többi üzemi célokat fog a jövőben szolgálni.

Gyöngyös térségében az iparfejlesztési tervek szerint 1—1 kohászati üzem, valamint hőerőmű létesítése várható, melyek együttes* perspektivikus napi frissvízigénye 61 000 m3. A hőerőmű 60 000 m3 póthűtővizét a Tamóca patakon létesítendő 5 millió m3-es völgyzárógátas tározóból, a kohászati üzem 1000 m3-es frissvízigényét pedig fúrt kutakból kell biztosítani. A Hőerőművek napi vízfelhasználása a jelenlegi elképzelések szerint 2,2 millió m3/nap. A Hőerőmű telepítési helyére vonatkozóan végleges döntés még nem született, így jelen tervünkbe a vízbeszerzés megvizsgált variánsainak egyikét építettük be.

Heréd községben a fejlesztési tervek építőanyagipari üzem létesítését irányozzák elő. A 600 m3 nyersvízigény csőkutakból, a 100 m3 minőségi vízigény pedig mélyfúrású kutakból biztosítható. A 700 m3 mennyiségű vízfelhasználásból 600 m3 üzemi, 100 m3 szociális célokat fog szolgálni.

Lőrinci perspektivikus ipari vízigénye 31 000 m3, figyelembe véve a jelenlegi üzemeltetés során időszakosan jelentkező vízhiányt: a Hőerőmű ipari vízmüvét új talaj- és rétegvízkutakkal kell bővíteni. A létesítendő építőanyagipari üzem mintegy 400 m3/nap mennyiségű vízigényét fúrt kutakból kell fedezni.

Martfű. A tervidőszakban két új üzemrészleggel bővült Cipőgyár perspektivikus vízigénye 6000 m3, melyből 4000 m3 nyers, 2000 m3 minőségi igény. A fejlesztéssel jelentkező 900 m3 nyersvíztöbbletet a meglévő tiszai felszíni vízkivételi mű bővítésével, az 500 m3 minőségi víztöbbletet pedig 2 új fúrt kút létesítésével kell fedezni. A jelenlegi tározóteret 1 db új 500 m3-es víztoronnyal kell bővíteni. A martfűi ipartelepek jövőbeni vízforgalma 6200 m3, melyből 5000 m3 üzemi, 1200 m3 pedig ivóvízellátási célokra kerül felhasználásra.

Selyp. A Cukorgyár perspektivikus napi vízigénye 19 000 m3. A tervidőszak során fellépő mintegy 4000 m3 többletvízigényt részben a zagyvái vízkivétel bővítésével, részben a meglévő mélyfúrású kutakból kívánjuk a jövőben biztosítani.

Tiszabura. A tervezett új Hőerőmű 3 207 000 m3 mennyiségű hűtővízigényét a Tisza II. vízlépcső feletti bögéből célszerű biztosítani. A böge egyszersmind a hűtőtó feladatát is el fogja látni. A hőerőmű lakótelepének ivóvízellátására mélyfúrású kútra telepített vízmüvet kell létesíteni.

2.3 A javasolt megoldások sorrendje és a sorrend indokolása

2.31 AZ IVOVIZELLÄTÄS SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA

A Mátravidéki Regionális Vízmű és 3 felszíni tározójának létesítését az alábbi sorrendben javasoljuk:

1. Köszörűvölgyi felszíni tározó és a hozzátartozó vezetékek, műtárgyak. Különösen fontos Parádfür- dő mielőbbi vízellátásának megnyugtató megoldása, mivel a fürdő a távlatban jelentős fejlesztés alatt áll.

2. Csörgővölgyi tározó tartozékaival, és a vezetékekkel.

3. Bikkvölgyi tározó a hozzátartozó vezetékekkel.

Északnógrádi Regionális Vízmű. Salgótarján vízellátásának sürgős orvoslása érdekében a ÉNRV főlétesítményeinek építését már a második ötéves tervidőszakban meg kell kezdeni. Az első építési ütem végén a provizórikus kutas vízműnek a megállapított 5000 m3/nap vízmennyiséget biztosítania kell a város részére.

Városi, községi vízművek. A városok és nagyközségek vízmüveinek fejlesztési sorrendjét nem lehet egyértelműen lerögzíteni, mivel Szolnoktól eltekintve a legtöbb városban és községben egyaránt sürgető a vízellátás kérdésének megoldása.

Szolnokot, Hatvant, valamint Gyöngyöst feltétlenül az első helyen kell felsorolni annál is inkább, mivel a meglévő vízellátóberendezések már a jelenlegi lakosságot sem tudják teljes mértékben kielégíteni. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy e három városban jelentős mértékű iparfejlesztés is várható, úgy megállapítható a gyors intézkedés szükségének jogosultsága.

Sürgősség szempontjából az említett 3 város után Cegléd, Jászberény, Mezőtúr, Kisújszállás, Lőrinci- Petőfibánya, valamint Nagybátony emelendők ki.

250