Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Ezen településekben az új vízművek létesítése, illetve a meglévők bővítése már folyamatban van. Törpevízművek. A törpevízművek létesítési sorrendje a TVKB állásfoglalása alapján a rendelkezésre álló hitelkeret ütemezése, a jelenlegi vízellátottság mértéke, továbbá a település jövőbeni funkciója alapján határoztuk meg. Előnyben kellett részesíteni azokat a községeket, melyek megfelelő víz- beszerzési helyekkel, (fúrt kutak, források stb.) már rendelkeznek, továbbá azokat, amelyekben a vízmű építése már folyamatban van. Közkutas vízellátás. A sorrendet az egészségügyi követelmények, a vízhiány mértéke, továbbá a hitel biztosítása szabják meg. 2.32 AZ IPARI VÍZELLÁTÁS MEGOLDÁSÁNAK SORRENDJE ÉS A SORREND INDOKOLÁSA Az ipari vízellátás Kerettervében szereplő települések iparfejlesztése a népgazdasági fejlesztési tervekben meghatározott szempontok és ütemezés szerint fog történni; erre vonatkozólag azonban nincsenek közelebbi adataink. Így csupán a már megkezdett beruházások, valamint a fejlesztendő üzemek felsorolására szorítkozunk, a később létesülő ipartelepek vízellátása megoldásának sorrendjére javaslatot nem adhatunk, mivel az csupán az egyes népgazdasági ágak ismerete és egyeztetése alapján határozható meg. A fejlesztésre előirányzott ipartelepek közül első helyen a TVM, a Szolnoki Papírgyár, a Nagykőrösi Konzervgyár, a Hatvani Konzerv- és Cukorgyár, továbbá a martfűi, salgótarjáni üzemek bővítése emelendő ki. A terület jövőbeni főfogyasztói közül a Tiszabu- rai Hőerőmű, továbbá a Gyöngyös-térségi Erőmű üzembehelyezésének végleges időpontját csakis a népgazdaság fejlesztési terveinek komplex összehangolása után lehet eldönteni. 3. BEFEJEZÉS 3.1 A terv értékelése A Keretterv képet ad a jelenlegi állapotról és feltárja a jövőbeni teendőket. Tartalmazza az ez idő szerint figyelembe vehető legfontosabb vízgazdálkodási feladatokat. Megteremti a lehetőségét és az alapját a hosszabb távlati népgazdasági tervek elkészítésének. Más népgazdasági ágazatoknak is jelentős segítséget nyújthat saját távlati terveik kidolgozásához. A Keretterv tájékoztatást ad arra, hogy mily megterhelést jelent a népgazdaság számára az ivó- és ipari vízellátás terén végrehajtandó legsürgősebb feladatok elvégzése. A bevezető rész a meglévő állapotot foglalja ösz- sze. A kommunális vízellátás jelenlegi adatainak megbízhatósága kielégítő. Kellően kimunkált adatok álltak rendelkezésre, az ország közmű-ellátottságáról, valamint annak műszaki jellemzőiről. Az ipartelepek vízellátó berendezéseinek feltárásában, továbbá az ipari üzemek vízgazdálkodási adataiban már több bizonytalanság rejtőzik. Kérdéses esetben ezért mindig az ipari víznormák és az alkalmazott gyártási technológiák egybevetése alapján állapítottuk meg a hiányosan kidolgozott ipari üzemek vízgazdálkodásának reális adatait. A kommunális vízellátás 20 éves fejlesztési tervének alapja az Országos Tervhivatal irányelvei és számai szerint elkészített lélekszámfejlesztési terv volt, mely az ország lakoslétszámát 1980-ra 11,3 millió főre irányozza elő. A Keretterv célkitűzéseinek realitását kommunális vonalon az Országos Tervhivatal és az Országos Vízügyi Főigazgatóság 1962 januárjában megadott fejlesztési irányelveinek, továbbá a különböző tervező vállalatok konkrét terveinek felhasználása biztosítja. A Keretterv készítése során minden város, nagyközség és kiemelt mezőgazdasági központ ivóvízellátásának megoldására egyedi terv készül, s így a célkitűzések megvalósításához szükséges beruházási költségek reális értékeknek tekinthetők. A 20 éves iparfejlesztés vízellátásának tervezése az iparágak fejlesztési tervei alapján történt. A fejlesztés egyes nagyipari létesítményeinek vízellátására a Keretterv készítése során egyedi tervek készültek. A kisebb jelentőségű ipari üzemek jellemző műszaki adatait és mutatóit normatívák alapján állapítottuk meg. Ezen utóbbiaknál természetesen a helyi körülményeket csak kismértékben vehettük figyelembe. Meg kell jegyeznünk, hogy az összehasonlíthatóság és az egységesség érdekében a költségszámítás a teljes 20 éves fejlesztési időszakra vonatkozólag azonos kivitelezési költségtényezők segítségével történt. Nem lehetett ugyanis figyelembevenni az építési technológia állandó korszerűsödését, mely az építési költségek terén kétségtelenül jelentős megtakarításokat eredményez a megadott költségekhez képest. Az iparfejlesztési előirányzatok sohasem tekinthetők mereven meghatározott számoknak. A tényleges fejlesztés állandóan rugalmasan idomul a népgazdaság mindenkori struktúrájához, szerkezeti változásaihoz, igényeihez és teherbíró képességéhez. Feltétlenül szükséges tehát az elkövetkezőkben a Keretterv adatait folyamatosan helyesbítem és a mindenkori helyzetnek megfelelően finomítani. 3.2 A továbbfejlesztés érdekében végrehajtandó teendők Az ivó- és ipari vízellátás továbbfejlesztése érdekében a helyi vízkészletek feltárása elengedhetetlen. Ennek érdekében további hidrológiai, hidrogeológiai kutatásokat, feltárásokat kell elvégezni, különös tekintettel a felszínalatti vízkészletek pontos megállapítására. 251
