Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

1980-ig 42 m3/sec-ra fog emelkedni. E rohamos fej­lődés elsősorban a Tiszaburai Hőerőmű, továbbá né­hány egyéb nagyfogyasztású ipartelep (vegyiüzem, hőerőmű, papírgyár stb.), valamint számos közepes és kis vízigényű üzem 8. TVK területére tervezett telepítésének eredménye. A napi frissvíztermelés kb. 3 636 000 m3, melynek 97%-át felszíni vizekből (elsősorban a Tiszából) cél­szerű beszerezni. Tekintettel a Tiszától távolabb eső területek komoly vízbeszerzési nehézségeire, a terü­let jövőbeni ipari vízgazdálkodását a nagymértékű vízvisszaforgatás jellemzi, mely a tervek szerint a frissvízhűtésű Tiszaburai Hőerőmű nélküli frissvíz­beszerzés mintegy tízszeresét fogja képezni. A pers­pektivikus ipari vízfelhasználás ennek megfelelően — a visszaforgatott vízmennyiséggel együtt — mintegy 80 m3/sec, ami azt jelenti, hogy a 8. TVK területe a jövőben ipari vízgazdálkodás szempont­jából a ország legjelentékenyebb területei közé fog tartozni. Fenti feladatok biztosítására, az ipari vízellátás fejlesztése előreláthatóan mintegy 1206 millió forint beruházást igényel. A következőkben azon települések jövőbeni ipari vízgazdálkodását ismertetjük rövid összefoglalás­ban, melyek a 20 éves iparfejlesztés keretében je­lentőséggel bírnak, mind a vízigény mennyisége, mind annak beszerzése tekintetében. Azon települé­sekkel, melyekben a jövőben a jelenlegi állapothoz képest jelentős iparfejlesztés, illetve vízgazdálko­dásra vonatkozó különösebb probléma nem merül fel, nem foglalkozunk. Cegléd meglévő és új ipartelepeinek perspektivi­kus napi frissvízágénye a tervidőszak végén 3400 m3. A meglévő üzemek 2100 m3 mennyiségű víz­igényét a jelenlegi ipari vízművekből, az új üzemek 1300 m3 vízigényét pedig egységesen a városi víz­műről kell a jövőben biztosítani. A napi vízfelhasz­nálás 4000 m3, melyből 3500 m3 üzemi, 500 m3 pe­dig szociális célokat fog szolgálni. Gyöngyös meglévő és új üzemeinek együttes perspektivikus napi vízigénye 6600 m3, mely 2900 m3 mennyiségben önálló ipari vízművekről, 3700 m3 mennyiségben pedig a város vízmüvéről biztosítan­dó. A meglévő üzemek jelenlegi vízbeszerző helye­ikről, az új üzemek részben talaj-, illetve rétegvíz- készletekből (Hűtőház stb.), részben pedig a köz­műtől (Szerszám- és Készülékgyár stb.) fogják igé­nyeiket fedezni. A gyöngyösi üzemek jövőbeni együttes vízfelhasználása 8000 m3/nap, melyből 7300 m3 üzemi, (55%-ban hűtési), 700 m3 pedig szociális célokat fog szolgálni. Hatvan város perspektivikus napi frissvízigénye 69 300 m3, mely mennyiségből 58 000 m3 felszíni, 4000 m3 talajvíz-, 6600 m3 rétegvizkészletből, 700 ms pedig központi vízműből fedezendő. A mintegy 20 000 m3 fejlesztési többletigény zöme a Konzerv­gyár tervezett fejlesztésének eredménye. A város, továbbá a Konzervgyár jövőbeni üzembiztos víz­ellátása a Zagyva vízhozamának tározó, esetleg tá­rozók útján történő szabályozását követeli. Csak ilymódon 'biztosítható a Zagyva mellé telepített nagyszámú és nagy vízigényű üzemek (Lőrinci, Selyp, Hatvan) állandó zavartalan vízellátása. A Zagyva szabályozásával felszabadíthatok volnának Hatvan városában olyan — jelenleg ipari célokra elfoglalt — fúrt kutak is, melyek a jövőben a város ivóvízellátását szolgálhatnák, s amelyek jelenleg a velük azonos rétegekre telepített ivóvízkutak hoza­mát csökkentik. A hatvani üzemek távlati vízfelhasználása 86 300 m3, melyből 85 000 m3 üzemi, 1300 m3 pedig ivó- vízellátás céljait fogja szolgálni. Jászberény város perspektivikus napi vízigénye a létesítendő 5 db gépipari üzem igényével együtt 4100 m3. A meglévő üzemek jövőbeni (változatlan) igényüket továbbra is mélyfúrású kútjaikból fede­zik, míg az új üzemek 1700 m3 mennyiségű frissvíz- igényét a városi ivóvízmű fogja biztosítani. A pers­pektivikus vízforgalom 5000 m3, ebből 4500 m3 üzemi, 500 m3 pedig szociális célokat szolgál. Karcag város perspektivikus ipari vízigénye az új telepítésű 4—5 db könnyűipari üzem igényével együtt 2300 m3. A meglévő üzemek vízigényét a je­lenlegi ipari vízművek, az új üzemek igényét pedig (1800 m3) egységesen a központi ivóvízmű fogja biz­tosítani. A jövőbeni 3300 m3 mennyiségű vízforga­lomból 2800 m3 üzemi, 500 m3 pedig szociális fel- használás. Nagykörös perspektivikus vízigénye 6400 m3. A tervidőszak folyamán várható 2000 m3 vízigény­többlet részben a Konzervgyár bővítéséből, részben két új gépipari üzem igényéből származik. A Kon­zervgyár többletigényét további mélyfúrású kutak­ból, a gépipari üzemek 400 m3/nap igényét pedig a városi vízműről kell biztosítani. A 7000 m3 mennyi­ségű vízforgalomból 6700 m3 üzemi, 300 m3 szociá­lis célokat szolgál a jövőben. Salgótarján. Az iparfejlesztési tervek értelmében a meglévő üzemek részbeni bővítésén felül további 4 db — elsősorban könnyű- és gépipari — üzem te­lepítésével kell számolni. A tervidőszak végére en­nek megfelelően a jelenlegi 7170 m3-es napi friss­vízigény 8900 m3/nap mennyiségre emelkedik. A két utóbbi számadatból kitűnik, hogy az iparfejlesztési program — tekintetbe véve Salgótarján rendkívül nehéz vízellátási helyzetét — elsősorban nem víz­igényes iparok telepítését irányozza a városban elő. Az új üzemek telepítésének elsősorban a munkaerő­lekötés a célja. A 8900 m3 mennyiségű frissvízigényből az iparte­lepek saját vízmüveikkel 4800 m3-t (600 m3 talajvíz, 3600 m3 rétegvíz, 600 m3 egyéb) fedeznek, a hiány­zó 4100 m3-t az Északnógrádi Regionális Vízmű fogja biztosítani. Az iparfejlesztés programját tehát feltétlenül egyeztetni kell a regionális vízmű építési ütemezésével. A salgótarjáni üzemek együttes jövőbeni vízfel­használása 11 700 m3, melyből 9400 m3 üzemi, 2300 m3 pedig ivóvízellátási célokat szolgál. Szolnok és térsége 15—20 db új, illetve bővítendő üziemének perspektivikus napi vízigénye a meglévő üzemek igényével együtt mintegy 166 200 m3. 155 000 m3 9 db tiszai felszíni vízműből, 2000 m3 mélyfúrású kutakból, 9200 m3 pedig városi ivóvíz­műből biztosítható. A jelenlegi üzemek zöme a to­vábbiakban is meglévő ipari vízmüveiről nyeri a jövőben ipari vizét, míg a tervezett új üzemek kö­zül a nagy vízigényű üzemek (2 textilüzem) nyers­32 8 TVK 249

Next

/
Thumbnails
Contents