Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
Közműves ivóvízellátást a következő településekben kell előirányozni: — Valamennyi városban, 10 000 főnél népesebb nagyközségben, továbbá azon településekben, illetve településrészekben, ahol a laksűrűség a 100 fő/ha értéket eléri, vagy meghaladja, egyes jövőben kiemelt szerepet betöltő jelentősebb településekben (bánya-, illetve ipari lakótelepek, üdülőcentrumok, mezőgazdasági termelőköz- pontok stb.). A meglévő vízművel rendelkező településekben — a szükséghez képest — a vízművek korszerűsítését és bővítését kell végrehajtani. — A kisebb falusi jellegű településeken a törpevízművek építését kell elsősorban végrehajtani. A közkutas ellátást ennek következtében kisebb területre kell korlátozni. — A szocialista mezőgazdaság termelési és települési központjainak (állami gazdaságok, gépállomások, tsz-ek stb.) vízellátását általánosságban községi, törpevízművekhez kapcsolódva kell megoldani. Csak ahol nem lehet, ott kell függetlenül vízbeszerzést létesíteni. — A jelenleg jó ivóvízzel el nem látott üdülőhelyek vízellátását a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságokkal rendelkező területeken regionális vízművel kell megoldani. — Városokban, illetve közművel ellátott településekben az, alacsonyabb laksűrűségű zónákat részben a vízvezetékhálóziatra szerelt közikifolyók, részben (külterületeken) közkutak útján kell megoldani. — A vidék összpontosított iparosítása érdekében az alföldi ipartelepítésire előirányzott városok vízellátását kiemelten kell biztosítani. — Azon — főleg dombvidéki — településeknél, melyeknél a kedvezőtlen hidrogeológiai adottságok nem teszik lehetővé fúrt közkutak létesítését, ott az ún. törpevízmű jellegű vízellátást kell előirányozni. — Vízszegény területek településeinek és ipartelepeinek vízellátásánál meg keli vizsgálni a regionális vízművek létesítésének lehetőségeit és gazdaságossági feltételeit. — Az életszínvonal emelésével növekvő vízigények kielégítésére vízműveknél helyi bekapcsolás esetén 100—300 l/fő/nap fejadagot, közkutakról, további törpevízművek utcai kifolyóiról ellátott lakosok vízigényeinek biztosítására pedig 40—50 l/fő/nap fejadagot kell előirányozni. A fenti fejadagban a nagyipar, valamint a fürdők vízigénye nincs beleszámítva. — Az utcai közkifolyókat és a közfcutakat zárt településeken úgy kell elhelyezni, hogy minden lakos 150—250 m távolságon belül kifogástalan jó vízhez jusson. — A minőségi vízkészleteket elsősorban az ivó- vízellátás céljára kell biztosítani. Ahol gazdaságosan megoldható, ott a nem ivóvíz igényű ipari fogyasztókat le kell választani az ivóvízművekről. — Az ország állatállománya vízigényét jelenleg és távlatilag meg kell állapítani, különös tekintettel a mezőgazdasági központok kialakítására. — Az ipar ipari vízminőségű vízigényét elsősorban felszíni vízműből, tározás lehetősége esetén tározóból kell kielégíteni. — Az ipar ipari vízminőségű vízigényének kielégítésénél a vízforgatást a legnagyobb mértékben és ahol lehetőség van a sorozatos vízellátást kell alkalmazni, a vízkészlet gazdaságos kihasználása érdekében. — Összefüggő ipartelep és több közeli ipartelepek ipari vízigényét a telepítés és gazdaságosság figye- lembevétetlévei lehetőleg egy piari vízműről kell kielégíteni.. — Az ipari vízművek betervezett iparvíz minőségű vízigényét az év minden szakában korlátozás nélkül kell kielégítem. — Az ipartelepek ipari vízminőséget szolgáltató vízmüveinél a frissvíz mennyiség állandó méréseiről, továbbá a vízágényes technológiai folyamatoknál üzemrészekben állandó vízmérésről gondoskodni kell. — Ahol az ipari vízigények kielégítésére jobb lehetőség nincs, ott a megfelelően tisztított és fertőtlenített szennyvíz felhasználásának lehetőségeit is meg kell vizsgálni. 2.2 Az ivó- és ipari vízellátás Keretterve 3.21 AZ IVÖVlZELLÄTÄS KERETTERVE Az ivóvízellátás 20 éves fejlesztési terve értelmében a tervidőszak folyamán a 8. TVK területén kiépül a mátravidéki községek és üdülők vízellátását szolgáló Mátravidéki Regionális Vízmű, továbbá az Északnógrádi Regionális Vízmű, melynek főfeladata a 6. TVK területén található Dobroda- vöígyi települések ivóvízellátásán felül elsősorban Salgótarján jövőbeni egységes, korszerű vízellátása lesz. A regionális vízellátás fejlesztése mellett sor kerül 23 db központi (városi, illetve községi), továbbá 101 db törpevízmű létesítésére, illetve bővítésére is. Az említett magasabbrendű vízellátási módokon túlmenően 31 körzeti vízmű, mintegy 350 db fúrt közkút, valamint 45 db — túlnyomóan a hidrogeológiailag kedvezőtlen felépítésű területek településeiben létesített — törpevízmű jellegű vízellátóberendezés fogja a lakosság korszerű, higiénikus ivóvízellátását biztosítani. Fenti célkitűzések megvalósításával a 8. TVK jövőbeni — mintegy 1 128 000 főnyi — lakosságának ivóvízellátása a tervidőszak végéig a következőképpen fog vízellátási módok szerint megoszlani: Regionális vízműről ellátott 49 209 fő 4% Központi vízműről ellátott 572 307 fő 51% Törpe vízműről ellátott 299 223 fő 26% Közkútról ellátott 136 337 fő 12% Egyéb módon ellátott 51 648 fő 5% Megánkutakról ellátott 19 748 fő 2% A perspektivikus napi víztermelés várhatóan 155 000 m3, melyet 27%-ban felszíni, 2%-ban felszínközeli, 70%-ban mélységbeli, 1%-ban pedig egyéb készletből kell beszerezni. A 26 600 m3 ipari vízelvonást leszámítva egy ellátott fő tekintetében 110 liter fajlagos napi ivóvíztermelés várható. A 244