Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
tervidőszak végén a vízmüvek kb. 1900 km csőhálózattal, továbbá 85 db víztoronnyal és 50 db magasszantű tározómedencével rendelkeznek (összi. tározótérfogat 34 600 m3). A területen az ivóvízellátás fejlesztésének várható beruházási költsége mintegy 850 millió forintra becsülhető. «.811 Regionális vízművek (A Salgótarján vízellátása érdekében létesítendő Északnógrádi Regionális Vízmű főlétesítményeit és azok leírását a 6. TVK anyagában, Salgótarján vízmüvének belső fejlesztését pedig jelen anyag 2.21 2 pontjában ismertetjük). Mátravidéki Regionális Vízmű A Mátra vidék magaslati fekvésénél fogva jelentős gyógy- és üdülőterület. A további üdülők létesítésének komoly akadálya a területre jellemző vízhiány. A távlati fejlesztés során mind az üdülőhelyek, mind pedig a mátrai községek ivóvízellátását meg kell oldani.. Figyelembe véve az eddig elvégzett vizsgáiatdfaait, megállapítható, hogy a Mát- ravidéfc vízellátása során a vízbeszerzést — a kedvezőtlen hidrogeológiai, geológiai és hidrológiai adottságok miatt — csakis felszíni víztározással kapcsolatosan lehet megoldani. A vízigények összeállításánál az egyes települések, gyógyintézmények és üdülők jellegéből adódó változó napi vízigényeket kellett figyelembe venni. Ennek megfelelően a napi vízfejadagot a községeknél 50—80 liter, üdülőknél 150—200 liter, szanatóriumok és kórházak esetében pedig 350—500 liter értékekkel számítottuk. A vízmű mértékadó víztermelése ennek megfelelően napi 5430 m3. A Mátravidék vízellátását 3 felszíni tározó biztosítja a jövőben. A felszíni vizeket völgyzárógát gyűjti össze, a szükséges ivóvíz víztisztítótelepeken történt kezelés után nyomásfokozótelep segítségével jut el a hálózatba, azon keresztül pedig a fogyasztókhoz. A 3 felszíni víztárolót az alábbi építési sorrendben kell kiépíteni: 1. Köszörűvölgyi tározó 2. Csörgővölgyi tározó 3. Bikkvölgyi tározó Mindhárom tározó mellett tisztítótelep létesítendő. A Köszörűvölgyi Vízműből gravitációs nyomóvezeték látja el Parádot, Parádfürdőt, Parádhuta és Bodony községeket vízzel. A vízműtelepen épülő nyomásfokozó telep biztosítja Parádsasvár és a helyi üveggyár vízellátását. További 2 nyomásfokozó telep megépítésével jut el a tisztított víz Mátraházára. A Kékes-tetői Szanatórium vízellátása további 2 átemelő telep közbeiktatásával oldható meg. Mátraházától déli irányban továbbhaladó vezetékről jut ivóvízhez a Tüdőszanatórium és Mátrafüred. A Csörgővölgyi Vízmű 3 nyomásfokozó telepen keresztül biztosítja Mátraszentistván, Mátraszent- lászló és Mátraszentimre vízellátását. A műút mentén haladó vezetékből újabb nyomásfokozó telep megépítésével a galyatetői üdülők vízigénye is kielégíthető. A műút mentén keleti, illetve délkeleti irányban haladó vezeték Csorhegy után csatlakozik a köszörűvölgyi nyomóvezetékhez. A nyomóvezetékek mentén a szükséghez mérten — átlag 25%-os tározást figyelembe véve — épülnek meg a víztároló medencék a környező hegyekben. Parádfürdő után Lahoczán 100 m3-es, Parádhután 200 m3-es, Parád- sasváron 50 m3-es, Csórhegyen 200 m3-es, Mátra- szentlászlón 100 m3-es és Mátraszentimrén 200 m3- es medencék építését kell előirányozni. A Bákkvölgyi Vízmű víztisztító- és szivattyútelep megépítésével biztosítja 30 km hosszú azbesztcement nyomócsővezetéken keresztül a mátraaljai községek — Recsk, Bodony, Mátraderecske, Mátra- balla, Mátramindszent, Dorogháza és Szuha — vízellátását. A vízvezeték mentén 3 átemelő telep épül, ezen felül Mátraderecskén 100 m3-es, Mátraballán, Mátramindszenten, Szuha és Dorogháza közelében 1—1 db 50 m3-es medence. Az építés első ütemében a köszörűvölgyi felszíni tározót és víztisztítótelepet kell megépíteni Parádfürdő megnyugtató vízellátásának megoldása érdekében. A regionális vízmű székháza Recsken épül, ide futnak be a jövőben a vízmű központi irányításához szükséges távjelző és távbeszélő vezetékek. A regionális vízmű kiépítése után, esetleg azzal párhuzamosan kerül sor a községek vízigényét — zömmel közkifolyók útján — kielégítő helyi elosztóvezetékek megépítésére. A regionális vízmű várható beruházási költsége — a községek elosztóvezetékeivel együtt — 97,4 millió forint. (Ezen összeg nem tartalmazza a 3 felszíni tározó beruházási költségeit, melyeket a XII. fejezetbe építettük be.) 2.212 Városi és községi vízművek A 8. TVK területén a tervidőszak végén 22 db bővített, illetve új központi (városi, illetve községi) vízmű fog üzemelni. Ezek közül a Salgótarjáni Vízmű részben önálló, részben az Északnógrádi Regionális Vízműhöz kapcsolódó, a többi önálló vízműként lesz kialakítva. A központi vízműről ellátott lakosság száma mintegy 572 000-re emelkedik a tervidőszak végére, ami gyakorlatilag az érintett települések teljes jövőbeni, belterületi lakosságának felel meg. A vízművek együttes perspektivikus napi víztermelése 116 000 m3-re becsülhető, melynek 70%-a mélységbeli, 30%-a pedig felszíni vizekből biztosítható. Az ipari vízelvonást (kb. 22 500 m3) leszámítva egy belterületi lakosra eső fajlagos víztermelés 160 liter. A víz szétosztását kb. 1100 km hosz- szúságú csőhálózat, a tározást a helyi adottságoktól függően 26 db víztorony, illetve 15 db medence fogja (26 700 m3 űrtartalom mellett) biztosítani. A városi, községi vízművek bővítésével, illetve létesítésével kapcsolatos beruházási költség előreláthatólag 474 millió forintra becsülhető. Cegléd jövőbeni lakosságának, továbbá intézményeinek, valamint az új vízműre kapcsolódó ipartelepeinek együttes napi perspektivikus vízigénye 9260 m3. Tekintettel arra, hogy a meglévő vízmű berendezéseit, rossz elhelyezésük, korszerűtlen és elavult állapotuk miatt a jövőben felhasználni nem 245
