Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
1.3 A fejlesztés szükségessége 1.31 AZ IVÓVÍZELLÁTÁS fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE Regionális vízmüvet kell létesíteni 10 mátrai községnek és a bennük, illetve környezetükben lévő üdülök, szanatóriumok, kórházak ellátására, mivel ezeknek a hegyvidéken létesült településeknek, intézményeknek helyi vízellátása a kedvezőtlen víz- beszerzési adottságok miatt nagy nehéségekbe ütközik. Gyakran előfordul, hogy távolról, közúti szállítással kell a vizet beszerezni, miután nagy szárazság idején a kutak rendszeresen kiszáradnak. A vízbeszerzési nehézségeken kívül a regionális vízmű építését az a körülmény is indokolja, hogy a jelenleg meglévő számos egyedi intézményi vízmű üzemeltetése és fenntartása nem kielégítő és nem gazdaságos. E terület a jövőben igen jelentős mértékű fejlődésire számíthat idegenforgalom vonalán, ami a kultúrált és üzembiztos ivóvízellátás szükségességét méginkább kiemeli. A városi és községi vízművek létesítését a települések várható idegenforgalma, az iparfejlesztés indokolják. Természetesen ezen tényezők mellett az egészségügyi szempontok is mérvadóak. Tűrhetetlen ugyanis, hogy a nagy lélekszámú városokban és községekben a lakosság java része ellenőrizhetetlen magánkutakból, illetve ásott közkutakból nyerje ivóvizét. Mind az iparfejlesztés, mind a lakásépítési program korszerű vízmű létesítését indokolják, mely a komfortos többszintű épületek korszerű vízellátását a vele támasztott követelményeknek megfelelően biztosítja,. Ezen szempontokat csakis a központi városi és községi vízművek elégítik ki. Kisebb községekben, továbbá Heves megye azon részein, ahol az alábányászás következtében eltűnt a talajvíz — törpevízműves ellátásról kell gondoskodni. A szocialista mezőgazdasági központok keletkezése, jelenléte is megköveteli e vízellátási mód mind szélesebb mértékben történő bevezetését. A közkutas vízellátást elsősorban azon kisközségekben kell fejleszteni, ahol jelenleg ásott kutak szennyezett vizének használata veszélyezteti a lakosság egészségét. Ahol a hidrogeológiai adottságok lehetővé teszik, ott a afúrt közkúthálózatot kell megfelelő módon fejleszteni. A hidrogeológiailag kedvezőtlen területeken is fokozatosan meg kell szüntetni az ásott közkutak ivóvízellátás céljaira történő felhasználását, s helyettük a törpevízmű jellegű vízellátásra kell törekedni. 1.32 az ipari vízellátás fejlesztésének SZÜKSÉGESSÉGE A Kerettervben fejlesztésre előirányzott települések nagyrésze éppen az iparfejlesztés következtében lép fel többlet vízigénnyel. Bár a jövőben a vízigényes iparok telepítését a kedvezőtlen vízellátási helyzetben lévő területekről el kell tanácsolni, még sem térhetünk ki az ipari vízellátás megoldásával azon települések esetében, amelyek részben meglévő ipari üzemekkel rendelkeznek, részben egyéb okok miatt új üzemekkel lesznek fejlesztve. Az Apci Fémfhermia V., a Mátravidéki Hőerőmű, a Mátravidéki Fémművek, a Selypi Cukorgyár, a többi alföldi zöldség- és gyümölcs- vagy baromfi- feldolgozó üzem ipari vízellátásáról a jövőben is gondoskodni kell. Megállapított tény, hogy Salgótarján térségében a rendkívül kedvezőtlen vízellátási helyzet miatt csakis kisvízigényű üzemek telepítését szabad előirányozni. 2. AZ IVÓ- ES IPARI VÍZELLÁTÁS FEJLESZTÉSE 2.1 A tervezés alapjai 2.11 A TUDOMÁNYOS KUTATÁSOK, ADATGYŰJTÉSEK, FELTÁRÁSOK ÉS A TERVEZÉSI MUNKÁK ISMERTETÉSE A Területi Vízgazdálkodási Keretterv múlt és jelen anyagának összeállítása során az alábbi adatgyűjtések és feltárások anyaga kerül feldolgozásra: a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet által készített statisztikai jellegű adatok az ország közmű-ellátottságáról és azok jellemzőiről, az Országos Vízügyi Főigazgatóság által 1958- ban készíttetett monográfia az ipari létesítmények vízellátásának helyzetéről, a Vízügyi Igazgatóságok vízjogi okirattárában lévő vízjogi engedélyekben szereplő műszaki adatok. A Keretterv 20 éves fejlesztési időszakának tervezése az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, továbbá az illetékes iparágak fejlesztési terveinek irányelvei és számai alapján történt. Felhasználásra kerültek a különböző tervező vállalatok város- és községrendezési regionális és közművesítési (vízellátás, csatornázás) tanulmányai, illetve tervei. A nagyobb városok tanácsainak műszaki osztályai által: közölt adatok is felhasználást nyertek. A városok, nagyközségek, kiemelt funkciójú egyéb települések ivóvízellátásra, továbbá a nagyobb ipartelepek ipari vízellátásának megoldására egyedi tervek készültek az előzőekben felsorolt forrásmunkák és adatok alapján. A kisebb települések, ipari létesítmények és lakótelepek fejlesztésének jellemző műszaki adatai normatívák alapján kerültek kidolgozásra. 2.12 A TERVEZÉSNÉL FELHASZNÁLT FEJLESZTÉSI ALAPELVEK Az ivó- és ipari vízellátás tervezésénél követendő fejlesztési alapelvek a következők: 243
