Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
erősen vasas vize is problémát jelent a vízmű üzemeltetőinek és a mintegy 3100 fő fogyasztónak. A lakosság 27%-a — elsősorban az ősközségben — fúrt közkutakról, 30%-a pedig magánkutakról szerzi be vizét. Salgótarján. Nógrád megye székhelye (a közigazgatásilag hozzákapcsolt Zagyvapálfalvával együtt) jelenleg 31 684 fős város. A város ivóvízellátását a múlt század közepétől kezdve az a körülmény jellemzi, hogy a vízellátás fejlesztése soha nem 'érte utol az. iparosítás kapcsán, állandóan fejlődő várost, így a lakosság állandó vízhiánnyal küzdött, s küzd ma is. A központi vízmű — mely 12 db mélyfúrású, 3 db aknás kútra, továbbá 5 db forrásfoglalásra települt, — napi 3000 m3 vízmennyiséget biztosít a város részére. E mennyiségből az ipar mintegy 1200 m3-t von el. Ezzel szemben csúcsfogyasztás időszakában, amikor a lakosság ivóvízhiánya a legnagyobb; az üzemek vízmüvei támogatják a ivóvízművet mélyfúrású kútjaikból nyert vizük egy részével. A központi vízműről kb. 21 500 fő (67%) nyeri ivóvizét, elsősorban házi bekötések útján. Az egy főre jutó víztermelés (85 liter) igen alacsony, úgyszintén az egy fő napi fejadagja (50 liter) is. A vízmű 30 km hosszú elosztóvezetéken keresztül juttatja el a vizet a fogyasztókhoz, illetve az ellátási övezeteknek megfelelően különböző szinteken elhelyezett — 600 m3 össztérfogatú — medencékhez A központi vízművön felül 1 db törpevízmű, valamint 2—2 db ásott és fúrt közkút biztosítja a városban további 1 100, illetve 600 fő vízellátását.. A lakosság 28%-a jelenleg is magánkutak vizét használja fel ivásra és háztartási célokra.. A városi vízmű fejlesztésével kapcsolatban végzett tudományos és tervezői vizsgálatok, feltárások alapján megállapítható, hogy a város 20—30 km-es körzetében nem található olyan felszín közeli, vagy mélységbeli vízbeszerzési lehetőség, mely a város rohamos fejlődésével párhuzamosan állandóan növekvő vízszükségletet megnyugtató módon kielégíthetné. A vízmű mélyfúrású kútjainak száma nem növelhető, úgyszintén az azokból kitermelhető vízhozam sem, mivel a vízmű, továbbá az ipari üzemek egymáshoz igen közel telepített mélyfúrású kútjai azonos vízadó rétegekből nyerik vizüket. A város jövőbeni ivóvízellátását előreláthatólag csak szomszédos vízgyűjtőterületről történő vízbeszerzés útján lehet a jövőben kielégítő módon biztosítani. 1.212 Törpevízművek A 8. TVK területén jelenleg 28 községben, továbbá két központi vízművel ellátott városban összesen 37 db törpevízmű üzemel, melyek mintegy 59 300 fő ivóvízellátását biztosítják. A vízművek összes napi víztermelése 3570 m3-re becsülhető, melynek 90%-át mélységbeli vízkészletből szerzi be mintegy 40 db fúrt kút. A tározást, továbbá a hálózati nyomást 14 db víztorony, valamint 12 db tározómedence biztosítja, mintegy 2000 m3 térfogattal, ami a napi víztermelés 56%-ának felel meg. A víz szétosztása 110 km összhosszúságú — túlnyomó- részt azbesztcement — csőhálózatról történik; elsősorban közkifolyók útján. A területen a törpevízművek működésével kapcsolatban lényeges kifogás nem merült fel. Az elégtelen és szakszerűtlen kezelésből származó hibákon felül a több helyen szükségessé vált vastalanító berendezések, hiánya említhető meg. 2.213 Körzeti vízművek A települések belső területének csupán egy-egy kisebb részét ellátó — pozitív fúrt kutakra telepített — körzeti vízművek száma a 8. TVK területén mintegy 100 db-ra becsülhető.. Egy-egy községen belül több körzeti vízmű is előfordul, különösen a terület déli, délkeleti részein, ahol a bővizű mélységbeli rétegek 100—200 m mélyről felszabadított vizének nyugalmi szintje +2 —8 m-re helyezkedik el a terep szintje felett. A kitermelt víz minőségileg kifogástalan rétegvíz... A körzeti vízművek 35—40 településben mintegy 41 200 fő vízellátását biztosítják. A napi víztermelés 3100 m3-re becsülhető, ami egy ellátott főre vetítve 75 liter fajlagos víztermelést jelent. A körzeti vízművek jelentősége a kutak hozamával és nyomásával arányosan csökken. Törpe-, illetve kisvízművekké történő fokozatos átalakításuk folyamatban van. 1.214 Intézményi és lakótelepi vízművek Intézményi és lakótelepi kisvízművek jelenleg 46 településben találhatók. Számuk 106-ra, a róluk ellátott lakosság pedig 17 500-ra becsülhető. A termelt napi vízmennyiség 2300 m3, melynek 10%-át 120 db ásott, 70%-át 70—80 db fúrt kút, 20%-át pedig kb. 21 forrás szolgáltatja. Az egy ellátott főre jutó fajlagos víztermelés 130 liter, ami megfelel a kívánalmaknak és előírásoknak. Az egyes épületekre, ritkábban épületcsoportokra kiterjesztett vízellátóművek üzemi nyomását a vízművek 80%-ánál hidrofor berendezések biztosítják. 1.215 Közkutas vízellátás A területen feltárt mintegy 660 db ásott és 510 db fúrt közkút összesen 253 200 fő ivóvízellátásait biztosítja. Ásott közkutakról 103 200 fő, fúrt közkutakról pedig mintegy 150 000 fő szerzi be — kút- rajárással — vizét. Tékintetbe véve az ásott kutak túlnyomórészének műszaki és higiéniai szempontból erősen kifogásolható telepítését, az azokból nyerhető víz zöme ivásra alkalmatlan, esetenként az egészségre is ártalmas, A fertőzött, rossz ízű talajvizek ivóvízként történő felhasználásának fokozatos felszámolása érdekében a hidrogeológiailag kedvező felépítésű helyeken fúrt közkutakat, másutt egészségügyi és műszaki szempontból is helyes telepítésű, zárt, ásott kúthálózatot kell a jövőben kiépíteni. Ezen felül gondoskodni kell a közkutak állandó, szervezett egészségügyi ellenőrzéséről is. 1.22 AZ IPARI VlZELLÄTÄS MÜLTJA ÉS JELENE A 8. TVK-hoz tartozó Szolnok, Bács-Kiskun és Pest megyék területén aránylag kevés az ipari üzem es ennek következtében az ipari vízellátás kérdése sem túlságosan jelentős. E területek elsősorban mezőgazdasági jellegűek, vízhiánnyal küzdő, 240
