Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)
VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás
száraz éghajlatúak. Heves és Nógrád megyék ipara ezzel szemben jelentősebb, így ezen területek vízellátási helyzete érdemleges tárgyalást kíván. Nóg- rádot az általános, helyenkénti katasztrofális vízhiány jellemzi. Az üzemek, szénbányák közelében történt telepítése hidrogeológiai szempontból nem volt szerencsés gondolat, mivel a vízbeszerzés nagymértékben emeli a járulékos költségeket. Az üzemek gyakran kénytelenek vízhiány miatt termelésüket szüneteltetni. A vízhiányt gyakran még a munkaerőhiány is tetézi. A terület vízgazdálkodási szempontból megvizsgált 98 db ipari üzeme mintegy napi 205 000 m3 frissvizet igényel. A frissvíz-beszerzés jelenlegi megoszlása a következőképpen alakul: Felszíni vízről beszerezve 139 800 m3/nap 68% Felszínközeli vízből besz. 12 500 m3/nap 6% Mélységbeli vízből beszerezve 31 000 m3/nap 15% Bányavízből beszerezve 16 800 m3/nap 8% Közműről beszerezve 4 800 m3/nap 3% Az üzemek napi 935 600 m3 vizet forgatással ismételten értékesítenek, így a 8. TVK-terület napi teljes vízfelhasználása 1 140 600 m3. Ebből 13 00 m3 üzemi lakótelepók:, illetve üzemi dolgozók vízellátására, a többi üzemi célokra (80%-ban hűtővízként) szolgál. A továbbiakban a terület ipari vízgazdálkodás tekintetében jelentősebb településednek ipari vízellátását ismertetjük rövid jellemzés keretében. Cegléd város 6 ipartelepének vízellátását 5 talaj- vízkút és 10 mélyfúrású kút szolgálja. Talajvízből 230 m3, rétegvízből 1900 m3 vízmennyiséget nyernek az üzemek, míg közműről 200 m3/nap~ot vásárolnak. Az összes vízbeszerzés tehát 2330 m3. Vízforgatás 40 m3. Üzemi célra 2070 m3, üzemi dolgozók, valamint lakótelepek ivóvízellátására összesen 300 m3/nap mennyiség jut, a teljes vízfelhasználás tehát 2370 m3. Ebből a közlekedésre 1620 m3, a gépiparra 180 m3, az élelmiszeriparra pedig 570 m3 jut naponta. Gyöngyös város 9 üzeme felszíni vízkészletből (Gyöngyös patak) 200 m.3, partiszűrésű vízből 60 m3, talajvízből 50 m3, rétegvízből 80 m3, forrásból 250 m3 vizet termel naponta, míg közműről 600 m3 vizet vásárod. A napi vízbeszerzés tehát összesen 1240 m3, a vízforgatás 60 m3. Üzemi célra 1010 m3-t használnak naponta az üzemek ,melyből 450 m3 hűtővíz. Üzemi dolgozók, valamint a lakótelepek részére 290 m3 jut. Négy magasszkitű medencében 420 m3, 8 alacsonyszintű medencében 940 m3, két víztoronyban pedig 40 m3 vizet tárolnak. A Szerszám és Készülékgyár 40 m3/nap vizet ad át Pálos- vörösmart községnek. Az összes vízfelhasználásból (1300 m3) a közlekedésre 380 m3/nap, az élelmiszeriparra 660 m3, az építőanyagiparra 40 m3, továbbá a gépiparra 220 m3 jut naponta. Hatvan város hét üzeme 2 zagyvái felszíni vízműből, 40 720 m3/nap, 6 talajvízkútból 4280 m3/nap, 15 réiegvízkútból 5190 m3/nap, összesen tehát 50 190 m3/nap vízmennyiséget termel. Az üzemek 14 410 m3 víz visszaforgatására is berendezkedtek. Üzemi célra 63 900 m3 (16 000 m3 ebből hűtővíz), üzemi dolgozók részére 660 m3, lakótelep részére 40 m3/nap mennyiségű vizet használnak fel az üzemek. A teljes vízfelhasználás 64 600 m3. Vízhiány 500 m3/nap ivóvíz. A csőhálózat hossza 22 km. Három alacsony szintű tározóban 680 m3, 6 víztoronyban 460 m3, 3 tóban pedig 1500 m3 vizet tárolnak. A vízfelhasználásból a közlekedés 1940 m3, az élelmiszeripar 62 290 m3, a mezőgazdasági ipar 370 m3 mennyiségben részesül. Jászberény város ipari üzemei 9 mélyfúrású kút- ból fedezik vízszükségletüket. A teljes egészében ivóvíz minőségű ipari vízbeszerzés 2460 m3/nap. Ebből üzemi célra 1840 m3 (hűtővíz 780 m3), üzemi dolgozók és lakótelep részére pedig 620 m3/nap jut. Ivóvizet alacsonyszintű tározókban 600 m3, víztornyokban 160 m3 mennyiségben tároznak. A termelt vízmennyiségből a közlekedés 360 m3, a gépipar 2100 m3 mennyiséget használ fel naponta. Nagykörös városiban a Konzervgyár I. és II. számú telepein 10 db negatív mélyfúrású kútból, ösz- szesen 4400 m3 ivóvízminőségű vizet termelnek naponta. Üzemi célra 4300 m3í ivóvízellátása célra pedig 100 m3 vizet használnak fel az üzemek. A nyomócsőhálózat hossza 1 km. Víztározásra 3 db, ösz- szesen 180 m3 térfogatú magasszintű medence szolgál. Salgótarján város 9 db ipari üzemének összes napi frissvíziigénye a (zagyvapálfalvi üzem igényével együtt) 7170 m3. Ebből az ipari üzemek saját vízmüvei 5970 m3-t, a város ivóvízműve pedig 1200 m3~t biztosít. Az ipari vízművek 2 talajvízkútból 160 m3-t, 18 mélyfúrású kútból 3720 m3-t, 7 forrásból 310 m3-t, bányavizekből pedig 1780 m3-t termelnek. Az üzemek belső vízforgatása 2710 m3, az ösz- szes napi vízfelhasználás tehát 9880 m3, melyből 7510 m3 üzemi célokat, 2370 m3 pedig szociális célokat szolgál. Az ivó- és ipari vizek tározására szolgáló magas- és mélyszintű tározóberendezések összes hasznos térfogata 5800 m3. Az üzemeknél jelenleg is 6—800 m3 mennyiségű vízhiány mutatkozik, annak dacára, hogy az Acélárugyár vízellátása 7 forrás foglalásával az elmúlt időszakban olymértékben megjavult, hogy vízfeleslegével időszakosan a városi ivóvízművet is ki tudja segíteni. Szolnok város 13 jelentősebb ipari üzemét 5 tiszai felszíni vízkivétel, 2 talajvízkút, 11 mélyfúrású kút látja el ipari vízzel. A felszíni vízkivétel 55 020 m3, á talajvíznyerés 120 m3, a rétegvízibivétel 1420 m3, az összes vízbeszerzés tehát 56 560 m3/nap mennyiséget tesz ki. Ebből nyersvíz 55 140 m3, ivóvíz 1420 m3. Közműtől 2500 m3/nap, idegen üzemtől pedig 370 m3/nap mennyiséget vásárolnak az üzemek; az összes vízbeszerzés tehát 59 430 m3. A vízvisszaforgatás 17 300 m3. Üzemi célra 74 410 m3 (hűtővíz 6970 m3), üzemi dolgozók részére 1360 m3, lakótelepekre 960 m3 vízmennyiség jut. A felszíni vízkivtéellel rendelkező 4 üzem nyomócsőhálózata összesen 18 km hosszú. 9 alacsonyszintű medencében 2900 m3, 6 víztoronyban 2430 m3 vizet tárolnak. Az összes vízfelhasználásból a bányászat 100 m3, a vegyipar 7600 m3, a könnyűipar 17 600 m3, a gépipar 1100 m3, a közlekedés 4800 m3, az élelmiszeripar 45 430 m3, az építőanyagipar pedig 100 m3/nap mennyiséget igényel. Apc községben a Fémtermia vállalat a Szuha patakiból 1000 m3/nap, 3 fúrt kútból pedig 500 m3/nap 31 8 TVK 241
