Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VIII. fejezet. Ivó- és ipari vízellátás

VIII. FEJEZET Ivó- és ipari vízellátás 1. BEVEZETÉS Ebben a fejezetben két időszakot különböztetünk meg. Az eláő időszak határa 1960. december 31-e, elhatárolja a múltat. A második időszak 1960-tól 1980-ig terjed és ez szorosan kapcsolódik a népgazdaság 20 éves táv­lati fejlesztési tervéhez. 1.1 A témakör ismertetése Ez a fejezet a lakosság ivóvízellátásával, továbbá az ipari üzemek vízellátásával foglalkozik. Az ivóvízellátás Az ivóvízellátás feladata a lakosság természetes szükségleteit közvetlenül kielégítő háztartási (ivás, főzés, tisztálkodási céljait szolgáló) víz biztosítása. Az ivóvízellátás hazánkban kialakult főbb módo­zatai a következők: Városi, községi vízmű Egy település sűrűn lakott teljes belső területére kiterjedő vagy kiterjeszthető vízellátási rendszer, mely a csőhálózathoz a lakások kapcsolását teszi lehetővé és a tűzoltáshoz megkívánt nyomást, va­lamint a víz tározását biztosítja. Regionális vízmű Nagyobb terület, több település vagy ipartelep ellátására szolgáló vízellátási rendszer, mely egy vagy több víztermelő helyről közös csőhálózaton keresztül továbbítja a vizet a fogyaszói helyekre. Intézményi, lakótelepi vízmű Meghatározott intézményt (ÁG, gépállomás, kór­ház, üdülő, iskola, laktanya, stb.) az esetleg hozzá­tartozó lakótelepet, valamint önálló lakótelepet ivó­vízzel kiszolgáló vízellátási rendszer. Törpevízmű Főleg falusi településeken létesített közcélú víz- szolgáltató vízmű, mely a település sűrűn lakott teljes belterületére kiterjed vagy kiterjedhet és fő­leg a közterületen lévő közkifolyón keresztül biz­tosítja a vízellátást. Körzeti vízmű A település teljes belső területének csak egy ré­szét ellátó vízszolgáltató mű, mely pozitív, fúrt ku­takból, azok természetes nyomásával csőhálózaton keresztül juttatja el a vizet a fogyasztókhoz. Közkutas vízellátás Egy település különböző alkalmas pontjain, köz­területen létesített fúrt vagy ásott kutak rendszere, melynél a vízvétel kútra járással történik. A vízmű termelési kapacitásán a vízszolgáltató létesítményekből (kutak, források, tavak, stb.) a vízműveknél rendelkezésre álló gépi berendezések által naponként kivehető max. vízmennyiség ér­tendő. A vízmű szolgáltató képességén a létesítmény­ből kivehető max. vízmennyiséget kell érteni, ame­lyet a létesítmények a gépi berendezés megfelelő növelése esetén egyáltalán adhatnak. Közművel ellátott lakosszám alatt a vízvezetéki csőhálózattal a behálózott területen élő lakosság ér­tendő. Ivóvízzel ellátott lakosszám alatt ezen túlmenően a csőhálózatra szerelt közkifolyók kb. 200 m-es kör­nyezetében élő lakosságot, továbbá a közkutakból ellátott lakosságot kell érteni. Az ipari vízellátás Az ipari vízellátás feladata a termelés technoló­giai folyamataihoz szükséges minőségű és mennyi­ségű víz biztosítása. Az ipari víz biztosítható saját víztermelő berendezésekből (üzemi víztermelés), va­lamint ivóvízművek, ill. más iparvállalatok hálóza­táról (vásárolt vízmennyiség). A kettő összege a frissvízfelhasználás, mely az újból felhasznált, for­gatott vízmennyiséggel együttesen az üzem teljes vízfelhasználását adja. Azon kisipari és tanácsi szolgáltató üzemekkel, (vendéglátóipar, sütőüzemek, tejüzemek, szikvíz- üzemek stb.), melyek kizárólag ivóvíz minőségű üzemvizet használnak fel, s azt városi (községi, tör­pe, stb.) vízművektől szerzik be; a továbbiakban az ivóvízellátás keretében foglalkozunk. 237

Next

/
Thumbnails
Contents