Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

szintén a Tiszába. Terve megvan, kivitelezése 1962- ben megtörtént.

24. Szelevényi „Szikra” Tsz, részére 50 ha-os tógazdaság létesíthető. Tápvizét — meglevő öntözőműveikkel — a Hármas-Körösből kapja, lecsapolá- sa ugyanoda történik.

A Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatósághoz tartozó részterületen vízrajzi adottságok miatt nem lehet nagyobb tógazdaságok létesítésére gondolni. Az itteni vizek, ún. felső Zagyva, a Galga és Tápió vizei öntözésre foglaltak. Ezek vízgyűjtőjében tározók építése után is többnyire csak meglévő tógazdaságok bővítése jöhet számba, vagy pedig régebbi tavak felújítására kerülhet sor. E területen az alábbi tógazdaságok jöhetnek számításba:

25. Tápiószecsői tógazdaságot a jelenlegi tavak alatt mintegy 60 ha-nyi új tóterülettel lehet bővíteni. Vizét a nagyvizek alkalmával tárolja, kisvizek idején csak frissítő vizet kaphat. Tervei a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóságnál készülnek.

26. Tápiószentmártonban a meglevő 12 ha-os tavat a Nagykátai „Kossuth” Tsz. vette át és az elhanyagolt kis tógazdaság felújítása mellett 14 ha.-nyi bővítésre is sor kerülhet, miután 1961. végére a nagykátai kerektói Ä. G. megépül és a lecsapolás biztosítható lesz. Probléma azonban kisvíz idején a vízpótlás.

27. Tápióságon a Felső Tápió vízhozamára 22 ha- nyi halastó építhető. Itt 1926—1945 közt jó eredménnyel működött halastó. Kisvizek idején a párolgási veszteség pótlása is problematikus, ezért saját tározásra kell berendezkedni. Lényegében a meglévő régi halastavak felújításáról van szó. Műszaki terv még nem készült.

28. Tápióság Zsigerpusztán a Gombai és Farkaspusztai patakok összefolyásánál 1912—1929 években működő tógazdaság volt, amit akkor elbontottak. Vízgyűjtő területe 111 km2. A felújítandó tógazdaság három-négy rekeszes tógazdaság lenne. 50 ha összfelülettel. Kisvizek idején saját tározásról kellene gondoskodni.

29. Galgahévizen a Galga vízfolyásra támaszkodva új, mintegy 8 ha-os halastó létesítésére nyílik alkalom, amint a Galga tározók megépülnek.

30. Túrán az Űj Élet Tsz. részére új 20 ha-os kis tógazdaság építése jöhet számításba a Galga tározóinak megépítése után.

A 8. TVK Északmagyarországi VÍZIG-hez tartozó részterületén tógazdaság létesítését nem tervezzük.

2.23 A JÁRULÉKOS HALTENYÉSZTÉS KERETTERVE

2.231 A tározók járulékos haltenyésztési Keretterve

A X. tározóban (meglévő tározó) a járulékos haltenyésztés beruházás nélkül jelentősen fejleszthető. Ugyanis a tározó magasabb szintű gravitációs vizet kap, így halasítható felülete 115 ha-ról 145 ha-ra emelkedik. Ezenkívül 1960-ban hiányos népesítés miatt gyenge eredménye volt. Reálisan elérhető ho zama 7 q/ha fajlagos hozammal 1014 q, ami 1966 hoz viszonyítva 441 q beruházás nélküli hozamnövekedést jelent.

A meglevő Kakati tározóban a haltenyésztés érdekei miatt, de az öntözés sőt a belvíz levezetése miatt is a tófenéken lecsapolóárok építése szükséges. E munka 20 000 m3-re becsülhető, amelyből a halászatra 20%, vagyis 4000 m3 hárítható át 100 000 Ft költséggel. Ennek elvégzése után a tározóban csaknem teljesen intenzív haltenyésztés folytatható. Hozamát mintegy 5,2 q/ha mennyiségben vesz- szük számításba, mert a tavon állandó vízfolyás van. Reálisan elérhető összhozama 390 q, ami az 1960 évi 121 q-val szemben 269 q, kisebb beruházással elérhető hozamnövekedést eredményez.

Az ugyancsak meglévő „Kecskeri” tározó belső berendezései a halászati követelményeket nem elégíti ki. Belső árkait rendezni kell, amit a tározóban amúgy is szükséges, nádpadka építésével együtt kell megoldani. Mintegy 40 000 m3 földmunkát igényel, 1 millió Ft költséggel, amelynek mintegy 10%-a a halászatra hárítható át. Vízmélysége nem nagy, hozama 6q/ha-ral, 110 ha területen 660 q-ra tehető, amelyet intenzív takarmányozással reálisan elérhetőnek tartunk. Ez az 1960 évi hozammal szemben 580 q, kis beruházással elérhető hozamnövekedést jelent.

A 8. TVK területéhez tartozó és a Középdunavölgyi ill. az Északmagyarországi VÍZIG területére eső Cserhát és Mátravidéken több hegyvidéki tározó létesül. Ezek közül járulékos haltenyésztésre csak azokat irányozzuk elő, amelyek elsősorban vízhasznosítási célokat szolgálnak és az év nagyrészében vizet tároznak és általában vízteleníthetők. A terület meghatározásánál nem a maximális tározásnál előálló vízfelületet, hanem közepes tározási vízfelületet veszünk számításba. Az egyes tározókat a VITUKI 1958-ban megjelent „Magyarország vízkészlete III. Víztározási lehetőségek” kiadványa felhasználásával röviden, az alábbiakban ismertetjük.

1. Nézsai tározó a Kecskésvölgyi, patakon több irányból összefutó völgyek találkozásánál létesülne. Vízgyűjtő területe 31 km. A. gátkorona legnagyobb magassága 11 m, a gát hossza 140 m.

2. Püspökhatvani tározó a községtől É-ra, a Sin- kárvölgyi patakon létesülne 200 m hosszú zárótöltéssel, amelynek legnagyobb magassága a terep felett 8,0 m. Vízgyűjtő területe 62 km2.

3. Galgagyörki tározó a Galga patakon, a községtől D-re létesíthető. A tározótér jobb oldalán több mellékvölgy torkollik a fővölgybe. A tározó aránylag nagy felületű és kis vízmélységű lenne. Vízgyűjtő területe 195 km2. A tározóból folyamatosan leengedhető vízmennyiség mintegy 190 1/sec. Ez a tározó biztosítaná a Galgahévízi és Túrái tavak vízutánpótlását.

4. Nádújfalusi tározó a Zagyván, a községtől Ny- ra létesülne kb. 500 m hosszú és középen 8 m magas elzárással. Vízgyűjtője kb. 100 km2, a leadható vízmennyiség 190 1/sec.

5. Nemti tározó szintén a Zagyván, az előző tározó alatt létesülne, Nemti községtől DK-re 350 m hosszú elzárással, vízgyűjtője 149 km2, leadható víz- mennyiség 280 1/sec.

6. Sámsonházai tározó a községtől É!-ra, a Kis- Zagyva patakon létesülhet 100 m hosszú, középen 14 m magas elzárással. Vízgyűjtője 58 km2, leadható víz 100 1/sec.

230