Közép-Tisza és Mátravidék Vízgazdálkodási Keretterve I. kötet (Országos Vízgazdálkodási Keretterv 8., 1965)

VII. fejezet. Halászati vízhasznosítás

7. Mátrakeresztesi tározó a község alatt a Kövecses patak völgyében létesíthető 180 m hosszú, középen 30 m magas töltéssel. Vízgyűjtője 281 km2, leadható víz 70 1/sec.

8. Hasznosi tározó szintén a Kövecses patak völgyében, Hasznos községtől К-re, a vár felett létesülhet. A gát hossza 320 m, legnagyobb magassága 26,0 m, vízgyűjtője 37 km2, leadható víz 80 1/sec.

9. Bokori tározó a Szuha patak völgyében létesülne, a Bokor község felől folyó Galambos patak torkolata alatt 200 m-re. A tárzó vize a két patak völgyében terülne szét. Az elzárás mintegy 60 m hosszú és 12 m magas lenne. Vízgyűjtője 25 km2, leadható vízmennyiség 40 1/sec.

10. Ecsegi tározó szintén a Szuha patak völgyében létesülne Ecseg és Cserhátszentiván községek között, a Zsunyi patak torkolata alatt kb. 900 m-re, ahol mintegy 21 m magas, 150 m hosszú elzárásra lenne szükség. Vízgyűjtője 99 km2, leadható víz- mennyiség 150 1/sec.

Fentiekben felsorolt hegyvidéki tározók a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság területére esnek. Ugyancsak ezen a területen az alábbi síkvidéki tározók létesíthetők:

11. Farmosi Nagynádastó 460 ha-nyi vízállásos területből 205 ha tározó létesíthető 1,0 m átlagos vízmélységgel. A tározás érdekében az alsó zsilip 1960-ban megépült, 1961-ben a kétoldali övárok is elkészül,, ezután a körtöltések létesítése következik az övárokból deponált anyagból. Középen lévő „Bivalyos” sziget víziszámyas telep létesítésére alkalmas.

12. Göbölyjárási tározótó 121 h-nyi területen 0,6 m átlagos vízmélységű lenne. Nagyobbrészt nyílt víz, helyenként sűrű vékonyszálú nádassal.

13. Gólyahalmi és Disznótúrási tározótó kiterjedése 125 ha, átlagos vízmélysége 0,9 m. Középen lévő Gólyahalmi félsziget víziszámyas telep létesítésére alkalmas.

14. Nyikrétje Nagytó jelenlegi vízállásos területe 150 ha, amelyet túlnyomórészt sűrű nádas borít. A tározó 141 ha lehetne 1,1 m átlagos vízmélység mellett, azonban még így is sok a sekélyvizű szélvíz. Részletes felmérésen alapuló tervezés során a tó esetleg kisebb területű (90 ha) lesz.

15. Kátai—Hajts tározó 250 ha vízállásáé területből, mintegy 70 ha-os létesülne, 0,6 m átlagos mélységgel. Az Alsó Egyeskátai majorhoz tartozó részen 1904-ben halastavakat létesítettek, amelyet 1931-ben részben felújították és a berendezései elhanyagolt állapotban ma is megvannak.

16. Jászberényi Haj ta jelenlegi vízállásos területe 270. ha. Vízmélysége 0,9—1,7 m közt változik. Részben nád, káka és gyékény borítja, ligetes tisztásokkal. A tározó itt mintegy 90 ha lehetne, a többi vízállásos rész lecsapolásra kerül.

17. Tóalmási Csikóstó 4 km hosszú, átlag 250 m széles, vizes terület, amely az Andrássi nádassal együtt 360 ha nagyságú. Kihagyva Tóalmás belsőségét veszélyeztető részét, mintegy 144 ha tározó épülhetne, 1,1 m vízmélységgel.

18. Bagi tó, a Hajta, a Kókai-ág és a Nagyvölgyi- ág összefolyásánál, 100 ha-nyd vizenyős területéből mintegy 70 ha felületű, 1,1 m vízmélységű tározó létesíthető.

Az Északmagyarqrszági VÍZIG területén az alábbi megvalósítható tározók halasítása jöhet számításba:

19. Atkári tározó 81,4 ha felületű, átlag mélysége

l, 3 m, nagy ki terjedésű szélvizekkel.

20. Gyöngyösoroszi tározó 5,5 ha, 5,5 m vízmélységgel, emiatt ponty-telepítésre nem alkalmas. Vízellátása jó.

21. Gyöngyöshalászi tározó 38 ha területtel 2,8 m vízmélységgel létesíthető. Nagy kiterjedésű szélvizek jellemzik. Halászati hasznosítása megfelelően jónak Ígérkezik.

22. Gyöngyöspatai tározó 24 ha, átlagmélysége 3,0 m, igen jó frissítő vízellátással.

23. Gyöngyöstarjáni tározó 28,7 ha, átlag mélysége 3,8 m, szélvíz kiterjedése közepes, tápanyag-ellátása gyenge.

24. Gyöngyös—Sólymosi tározó 37 ha, átlag mélysége 7,4 m. Területe jelenleg részben rét, részben erdő, kevés szél víz és tápanyagellátás jellemzi. Ponty telepítésre nem alkalmas.

25. Gyöngyösi tározó 46,2 ha, átlagmélysége 3,5

m, közepes kiterjedésű szélvizekkel, jó tápanyagellátással.

26. Recski II. tározó 77,5 ha, átlagmélysége 3,9 m, vízszintje általában állandó, frissvízellátása rossz.

27. Recski I. tározó 27,3 ha, átlagmélysége 3,3 m. A tó területe jelenleg szántó, rét és erdő. Frissítő vízellátása rossz, tápanyagellátása jó, szél vizei közepes kitérj edésűek.

28. Parádi tározó 54 ha, 2,9 m átlagmélységgel. Frissítő vízellátása rossz, tápanyagban közepesen ellátott, szélvizei nagyok

29. Parádsasvári tározó 13 ha, 3,7 m vízmélységgel. Tápanyag és frissítő vízellátása jó. Szélvizei kicsik.

30. Nagyrédei tározó 10 ha, 1,3 m átlagos vízmélységgel és nagy szélvizekkel.

31. Vécsi tározó 180 ha, átlagmélysége 2,8 m, területe jelenleg főleg rét, kevés szántó és gyümölcsössel. Vízgyűjtőjében sok a vízmosás, nagy hordaléklerakódás várható. Tápanyagellátása jó, frissítő vízellátása gyenge.

32. Szajlai tározó 510 ha, 3,6 m vízmélységgel. Vízgyűjtőjében a vízmosás sok, nagy hordaléklerakódás várható. Tápanyagellátása megfelelő, frissítő vízellátása gyenge, szélvizei nagy kiterjedésűek.

2.232 Rizstelepek járulékos haltenyésztését a kerettervben nem irányoztunk elő, ugyanis a mintegy ötéves gyakorlat ezen a téren nem járt kielégítő eredménnyel. Területünkön a rizsteüepi haltenyésztés gyakorlatilag megszűnt.

2.233 Szennyvizek tógazdasági hasznosítását szintén nem tervezzük. Nagykörös városban ugyan van megoldatlan szennyvízprobléma, higítővíz azonban hiányzik. Ugyanez a helyzet Törökszent- máklóson is.

2.24 HATÉKONYSÂGI VIZSGALATOT

AZ ALÁBBIAK SZERINT VÉGEZTÜNK:

A tenyésztett áruhal értéke 1304 Ft/q

A tenyésztett áruhal önköltsége 1152 Ft/q

231